Majd minden száraz-meleg, illetve mérsékelt égövi országban a vályog évszázadokon át a legelterjedtebb építőanyag volt, s mind a mai napig az emberiség mintegy egyharmada vályogházakban él. Ez az arány a fejlődő országokban több mint ötven százalék. Magyarországon a lakások egynegyede készült vályogból, ezek nagy része azonban mára már műszakilag elavultnak mondható.
A fejlődő országokban a népességrobbanás, valamint a gazdasági helyzet miatti óriási lakásigényt nem lehet iparosított építőanyagokkal (tégla, beton, acél) kielégíteni. Annak ellenére, hogy globális szinten a lakásgondot a vályog nélkül egyáltalán nem lehetne megoldani, a vályogról mint építőanyagról manapság nem sokat tudunk. Az építészek és építtetők a gyakorlatban, mint lehetséges építőanyagot, csak a legritkább esetben veszik figyelembe.
A vályog olyan képlékeny építőanyag, amelyet mindenfajta különösebb technológia nélkül fel lehet dolgozni, nagy szükség esetén két puszta kéz is elegendő, szerszámra sincs szükség hozzá. Ez az egyszerűség már sok helyen megmozgatta az ember fantáziáját, illetve kreativitását (2. kép), a vályogot általában mégsem tartják sokra. Mivel olcsó, alacsonyabb értékűnek is vélik, s mert bármikor újra felhasználható, nem ismerik el, hogy tartós, masszív épület építhető belőle.
A különböző vályogépítési módszereket több mint 9000 éve ismerik. Türkmenisztánban Kr. e. 8000?6000-ből származó vályogtéglából épült szögletes házak nyomaira bukkantak, Szíriában bizonyíthatóan Kr. e. 5000 tájékáról származó vert vályog alapokat találtak.
Az ókori kultúrákban a vályogot nem csupán lakóházak építőanyagaként, hanem erődítmények építésénél, sőt kultikus épületeknél is alkalmazták. A kb. 4000 évvel ezelőtt épült Kínai Nagy Fal eredetileg csaknem teljesen vertvályog-technológiával készült, később alakították csak át – kőfallá”. A Teotihuacan-i (Mexikó) Nappiramis magja, amelyet Kr. u. 300?900-ig építettek, kb. 2 millió tonna vályogból áll. Azokban a (főleg száraz éghajlatú) országokban, ahol az építéshez nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű fa, a hosszú évszázadokon keresztül olyan boltozatrendszereket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé tették, hogy az épületet fafödém, illetve fatetőzet nélkül, magával a napon szárított vályogtéglával fedjék.
Európában, illetve a mérsékelt égövi országokban a különböző vályogtechnológiákkal csupán a falazatokat készítették, amelyeket végül az időjárás ellen kellő védelmet nyújtó tetővel fedtek.
Az egyik legelterjedtebb vályogépítési mód a vertvályog-technológia. E megoldásnál a földnedves agyagot 10?15 cm-es szakaszokban előre elkészített zsaluzatba döngölik. A zsaluzat általában két párhuzamos deszkából áll, amelyeket keresztmerevítő lécek kötnek össze.
Ezt a technológiát a fejlődő országokban a mai napig is változatlanul a hagyományos módon alkalmazzák, az iparilag fejlettebb országokban a vályog döngölését már nem kézi erővel, hanem elektromos, vagy pneumatikus úton végzik. Ezzel jelentősen lecsökkentik a falazat építésének idejét.
Mivel a vályog a száradás során jelentős vizet veszít magából, elkerülhetetlenek az apróbb repedések. Annak érdekében, hogy az egész emeletnyi magasságú fal ne repedjen végig, bizonyos távolságokban a vályogot meg kell szakítani. E célból régebben szalmaréteget alkalmaztak, a manapság épült példák között már olyan modernebb megoldást is láthatunk, ahol a szalmát soványbeton-réteg helyettesíti.
A vertvályog-technológiával épülő monolit falszerkezeteknél nem kis gondot okoz a nyílászárók, az ajtók, ablakok kialakítása. A zsaluzatot ugyanis úgy a legegyszerűbb kialakítani, ha az épület kerülete mentén megszakítás nélkül körbefut. A vályog bedöngölése után elkészül az épület kerülete, amelyen se ablak, se ajtó nem található, ezeket baltával, vagy fűrésszel utólag kell belevágni. Találhatunk olyan példát, ahol az épületet már kifejezetten a vertvályog-technológiára tervezik, és a nyílászárókat az építész a falazattól éles határral elválasztva, egy tömbbe helyezi el, megkímélve az építőket az ablakkivágás fáradságos munkájától.
A modern gépekkel kivitelezett, – gépesített vertfal” hőszigetelt kivitelben, illetve olyan épületeknél, ahol a kiváló hőszigetelés elérése nem elsődleges szempont, Magyarországon is érdekes építési alternatíva lehet.
Hozzászólások