Az üvegtégla felhasználási területe ma már igen széles körű: alkalmazható külső és belső nyílászáróként, falak és térelválasztó elemek készítésénél, járófelületek, bevilágítók, boltozatok, kupolák, vagy éppen zuhanyozófülkék kialakításánál. Különleges problémákra is megoldást adhat: oldalhatáron álló épületek szomszéd felé eső falába is beépíthető, nagyobb bevilágító felületet biztosítva, mint az engedélyezhető hagyományos ablak.
Már a múlt század vége felé rendelkezésre állt az építőiparban az üvegtégla, ami tartós, higiénikus, szigetelő és áttetsző; igen gyakran alkalmazták a gyárfalak nagy felületein, illetve az épületek kiszolgálóegységeinél. Korábban tehát műszaki funkcionális tulajdonságai miatt kedvelték. A tiszta anyag vonzereje azonban – a fények, árnyékok játékát sokoldalúan visszaadó, visszatükröző, ugyanakkor a diszkrét áttetszőség – meghódította az avantgárd művészek fantáziáját is, úgyhogy a század húszas éveiben már nemesebb elhivatottságú építészeti alkotásokban is szerepet kapott. Az üvegtégla napjainkban tehát ismét közismertté vált. Alkalmas egyenes vagy görbült falnak, ablaknak, de a falakat elhagyva képes a teret tágasabbá, nyitottabbá tenni. Másik alkalmazási területe a mennyezetek és tetőépítés, különböző boltozatok és kupolák készítése.
Fizikai tulajdonságok
Az üvegtéglák közül választhatunk átlátszó vagy nem átlátszó típust. A fénysugarak visszatükröződése, a puha szórt fény kialakulása lehetővé teszi, hogy a fény a belső térnek csodálatosan gazdag hatást adjon. A fehér üvegtégla a kinti fény nyolcvan százalékát, a színesek az ötven-hetven százalékát engedik át. Az átlátszón ki lehet látni a szabadba, ugyanakkor befelé nem látni a lakásba. Az alábbiakban néhány jellemző műszaki paraméter, tűréshatár nyújt segítséget az üvegtéglák beépítési lehetőségeihez. Az üvegtéglafalak tűzbiztossá teszik az épületet. A 8 centiméteres fal tűzállósága például egyenértékű egy 130 mm-es tömör téglafaléval (60 perc), duplán falazva elérheti egy 100 mm-es betonfal ellenálló képességét (90 perc), Az üvegtéglák egyes fajtái a betörés elleni biztonság szempontjából is kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, acéllal megerősítve gyakorlatilag áttörhetetlenek. A falak és ablaktáblák ellenállnak a heves szél terhének, a földrengésnek. Az üvegtégla klasszikus energiamegtakarító anyag. Jó a hőszigetelő képessége, mivel a benne lévő légüres tér miatt a termék hőszigetelése jobb a szabályos kettős üvegnél. Hangszigetelőként is kiváló építési anyag. Egy forgalmas utcán lévő irodába csak a kinti zaj felét engedi be. További előnyös tulajdonsága, hogy hatvan százalékos páratartalomnál 20 és 3 °C között garantáltan nem párásodik.
A tervezés általános elvei
Az üvegtéglaszerkezetek nem lehetnek tartószerkezetek, csak elválasztó és tartó funkciójuk lehet. Az ilyen szerkezetek önhordók, ezenkívül csak a szél vízszintes erejét és a felületükre esetleg merőlegesen ható becsapódásokat viselik el. A különböző elemek alkalmazásánál olyan kompozíció összeállítása javasolt, amely lehetővé teszi a vízszintes és a függőleges vasak törés nélküli elhelyezését. A függőleges szerkezetek lineáris kiterjesztésekor nagy felületek készítésénél ajánlatos a 15 négyzetméter maximális nagyságot – 7,5 m hosszat és 6,0 m magasságot – nem túllépni, és ügyelni arra, hogy az elemek közötti hézag legalább 1 cm legyen. Nagyobb felületek esetén a falakban diletációt kell elhelyezni, azaz a vasakat meg kell szakítani, illetve nagyobb magasság esetén acél tartóprofilt kell beépíteni. A vízszintes terheléssel szemben nagyobb ellenállással bíró íves falakra is ezek a mérethatárok igazak, a külső függőleges hézagok 3,5 cm-es maximalizált mérettűrésével kiegészítve. (Nem lehet ívet kialakítani 45 fokban elforgatott mintájú falfelületnél.) Az üvegfalak körül nem bomló elasztikus anyagból tágulási toldás, illetve a megfelelő rögzítés kialakítása szükséges. Az egyik megoldás a pontrögzítés, amelynél a vízszintes hézagokban lévő vázrudakat a függőleges tartószerkezetekben előzőleg kialakított lyukakba illesztik. A lyukak átmérője és mélysége kissé nagyobb a használt rudakénál, hogy valamennyi mozgást biztosítsanak. Állandó rögzítés esetén az egész mű függőleges oldalán fém profilokat vagy U alakú beágyazásokat alkalmaznak. A profilok vagy beágyazások szárai közti méret állandó és nagyobb, mint az üveg vastagsága, hogy elősegítse az esetleges csúszást. A támasztási felülettel való súrlódás, felületi roncsolódás elkerülése érdekében az üveg-cement fal alapján szlip toldást alkalmaznak. Derékszögű sarkok kialakításánál derékszögű téglát használnak. A 90 fokostól eltérő sarkok falai megfelelő fémprofilokkal egyenesíthetők.
Üvegtégla falak készítése
A függőleges üvegtégla fal beépítést könnyítő anyaga az üvegtégla-ragasztó és -fugázó habarcs, amely egyaránt alkalmas bel- és kültéri munkákhoz. Az anyag kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik: fagyálló, hőszigetelő, flexibilis, hófehér színű, alkalmazása gyors és könnyű. A habarcsot vízzel összekeverve homogén masszát kapunk, felvitele után az üvegblokkot pontosan a helyére kell illeszteni, majd a felesleges habarcsot még a kötést megelőzően el kell távolítani. Amint a szerkezet stabilan megköt, elkezdhető a fugázás. A habarcsot gumilehúzó segítségével kell a fugákba helyezni, 10 perc száradás után a felületet nedves szivaccsal kell megtisztítani. A fugázás színes csempefugával is történhet. A teljes száradást követően a felület száraz ronggyal tisztítható. Vasalatnak 6 mm átmérőjű (nem oxidálódott, rozsdamentes vagy horganyzott) huzal javasolt, a legjobb tapadási tényezővel (Fe344K). Acélhuzal kerül a függőleges és a vízszintes fugákba is, ügyelve arra, hogy ne érjenek az üvegtéglákhoz. Forgalomban vannak műanyag távtartók is, amelyek lehetővé teszik az 1 cm vastagságú szabályos fugák kialakítását. Íves falaknál maximum 3,5 cm nyitás lehetséges az üvegtéglák között. A távtartók túlnyúló részeit – a beépítés után – el kell távolítani. Üvegfalakhoz gyártanak nyitható – 1, 2, illetve 4 elemet befogadni képes – kereteket is. Beépítésük minimum 1,5 cm széles fugákkal készülő falnál lehetséges. Eltávolítva a keret nyitható részének alsó peremét, az üvegtéglákat a keretbe kell helyezni, és az ékkel vagy távtartóval kialakított fugát könnyűhabarccsal kell kitölteni.
Vízszintes (födém-) szerkezet
Az üvegtéglagyártó cégek speciális termékei alkalmasak járófelületek létrehozására is. A szerkezetek általában 400 kg/m2 megoszló terhelést képesek elviselni. A megépülő panelek a kerületük mentén egyszerű támasztást igényelnek, és nem befogást. A szerkezeteket általában a munka helyszínén előre elkészítik, és később emelik be a teherhordó támaszaira. A minimális fugaméret vízszintes szerkezetek esetében 3 centiméter. A kivitelezés első fázisában a vízszintes felületet az alkalmazott termék vastagságának megfelelő peremmel veszik körül. Az előre kirajzolt fektetési háló szerint elhelyezett üvegtéglák közét először 0,5 cm vastagságú gipszes keverékkel töltik ki, vigyázva, hogy a téglák oldala ne szennyeződjön. Ezt követően a hézagokat körülbelül 2,5 cm vastagon betonnal öntik ki. A méretre vágott és rozsdamentes vagy horganyzott felületű acélhálót a hézagok közepére helyezik, úgy, hogy ne érintkezzenek az üveggel, először a teherhordó, majd merőlegesen a teherelosztó acélokat berakva. Cementkeverékkel kell kiegészíteni a vasalt hézagokat, a kőműveskanál hegyét használva. A részben megszilárdult szerkezet egyenetlenségeit elsimítják, majd ronggyal megtisztítják. A panelt körülbelül 3 centiméteres nedves homokkal kell leteríteni, ez meggátolja a cement zsugorodását. A szilárdulás ideje minimum 4 nap, az előregyártott elemek szállítása és beemelése nem történhet 20 napnál korábban. Az elhelyezéskor ügyelni kell arra, hogy a vasalat teherhordó elemei merőlegesek legyenek a támaszra. A kizsaluzás után és a beépítés előtt az utolsó felületen lévő gipszet leszedik és a hézagokat kifugázzák.
Hozzászólások