A beton készítése szempontjából azt az időjárást tekintjük melegnek, amikor a levegő hőmérséklete tartósan, legalább 4 órán át +25 oC felett van. Ha a levegő hőmérséklete +38 oC-nál magasabb, a betonozást kerülni kell, mert a magas hőmérséklet károsan befolyásolja a betonkeveréket, a friss és a szilárduló beton tulajdonságait.
Amennyiben a nagy meleghez száraz levegő, erős napsugárzás és nagy szélsebesség is társul, fokozódik a károsító hatás. Ilyenkor a cement gyorsabban köt, a betonkeverés vízigénye nő, bedolgozhatósága pedig gyorsabban romlik, azaz hamar használhatatlanná válik a betonkeverék. Mindez csak gyors munkával kerülhető el.
Ártalmas forróság
Ilyen környezetben a betonkeverék nagyobb vízigénye és a meleg miatt növekszik a beton hajlama a zsugorodásra is, ráadásul csökken a szilárdság.
A napon tárolt homokos kavicsot vagy a hordóban levő keverővizet a nap melege jóval a környező levegő hőmérséklete fölé melegítheti. A forró alkotóanyag a betonkeverő gépbe kerülve a cementet gyorskötővé teszi. Ezért a beton alkotóanyagait szellős, fedett helyen tároljuk. Ha erre nincs mód, a halom felületét időnként gyengén permetezzük be vízzel. A permetezéssel óvatosan kell eljárni, mert ha a vízpermet nem képes elpárologni, akkor ellenőrizhetetlen lesz a keverővíz mennyisége.
Jótékony hűtés
Ugyancsak vízzel kell hűteni az átforrósodott zsaluzatot és a friss betonnal érintkező egyéb szerkezeteket.
A beton összetételének meghatározásakor vegyük figyelembe, hogy meleg időben a beton korai szilárdsága nagyobb, mint a normál hőmérsékleten készítetté, de végszilárdsága általában kisebb. Kis hőfejlesztésű, lassan szilárduló cementet válasszunk (pl. CEM II) B-S 32,5; CEM II (B-V 32,5), mennyisége a lehető legkevesebb legyen.
Előnyösen alkalmazhatók a kötéskésleltető és a vízmegtakarítást segítő úgynevezett képlékenyítő és folyósító adalékszerek.
A betonozó munkát a késő délutáni órákban kezdjük el. A reggel készített beton hőmérséklete ugyanis a déli órákra kedvezőtlenül magasra emelkedhet. Az éjszakai lehűlésekor nagy hőfeszültségek keletkezhetnek, amelyek a betonszerkezet repedezését okozhatják.
A betonkeveréket fedett, zárt szállítóeszközben, lehetőleg átrakás nélkül, rövid útvonalon kell a bedolgozás helyére juttatni. A betonkeveréket lehetőleg közvetlenül a zsaluzatba helyezzük, és haladéktalanul dolgozzuk be. Az állni hagyott betonkeverék igen gyorsan kiszárad és bedolgozhatatlanná válik. A kiszáradt – de a kötés jeleit még nem mutató – betonkeverékhez csak úgy szabad vízet adni, hogy cementet is adagolunk hozzá, és alaposan átkeverjük.
Tanácsos a munkahelyet a közvetlen napsugárzás ellen árnyékolni.
Alapos keverés
A betonkeverék bedolgozását a lehető leggyorsabban kell végrehajtani, hogy mindig friss beton kerüljön friss betonra.
A bedolgozás után azonnal fel kell készülni a száradás elleni védelemre. A vizes utókezelést megszakítás nélkül kell végezni. Ez akkor érhető el a legjobban, ha a betonszerkezet valamennyi függőleges, vízszintes és egyéb szabad felületeit vízzel telített anyaggal (pl. jutazsákkal) takarjuk le, és folyamatosan locsoljuk.
A takaróanyag állandóan érintkezzen a beton felületével, nehogy váltakozó száradás-nedvesítés lépjen fel, mert ez a beton repedezését okozhatja.
Az utókezeléshez használt víz hőmérséklete legfeljebb 10 oC-al lehet hidegebb a betonénál, mert a nagyobb hőmérséklet-különbség miatti feszültség ugyancsak repedésekhez vezethet.
A nedvesen tartott takarás legalább egy hétig maradjon a betonon. Ezt követően a takarást nedvesítés nélkül még legalább 3 napig hagyjuk a betonon, hogy az csak lassan kezdjen kiszáradni, és így kevésbé legyen kitéve a zsugorodás miatti repedezésnek.
Hozzászólások