Hazánkban is nagy mennyiségben fellelhetők az olyan természetes szálas anyagok, mint a nád vagy a szalma, amelyek kiválóan alkalmasak tetőfedésre. Mindössze a rég bevált, több száz éves hagyományokat kell újra felfedezni, s modernizálni a feldolgozási, konzerválási, beépítési technikákat.
A nád- és szalmatető nem csak szemet gyönyörködtető. Épületbiológiai szempontból is előnyös tulajdonságai vannak, mert optimálisan változik a nedvességtartalom, az épület és a környezete közötti légcsere energiapazarló gépezet nélkül is megfelelő, a beépített energiamennyiség alacsony. Hátránynak szokták tekinteni, hogy a tető felső öt centiméteres rétege az időjárási hatásoktól öt év alatt tönkremegy, ezért a nádtetőt 10-12 évente felújítják, és kicserélik a tetőgerincen, éleken végighúzódó vízvető bóbitákat is.
Éghető anyagról lévén szó, felvetődik a tűzbiztonság kérdése is. Magunk megnyugtatására vízüveges, ammónium-hidrogén-foszfátos, ammónium-kloridos, -szulfátos permetezéssel házilagosan is tehetünk valamennyit a tűzbiztonságért. Helyenként fakonzerváló szerekkel kezelik a nádat a biológiai védelem érdekében.
Kiváló hőszigetelés
A tapasztalatok bizonyítják, hogy egy 10 cm vastag nádpalló felér 75 mm-nyi kőzetgyapottal. Mivel háztetőre 30-45 cm vastagságban kerül nád, a hőszigetelési szabványban előírt értéket messze felülmúlja a nádtető fedél.
A nádpallót úgy kell beépíteni, hogy ne legyen légmentesen bezárva az épületszerkezetbe, azaz tudjon – lélegezni”, párát felvenni, leadni. Így a nád kiválóan használható a hagyományos jellegű szerkezetekhez, vagy utólagos hőszigetelésre régi épületeknél.
A nádpalló alkalmazható padlástérben, kötésben lerakva. Az így kialakított 20 cm-es hőszigetelés különösen a hagyományos fafödémekhez ideális. Műanyag fóliát ne terítsünk alá, fölé, mert a lecsapódó párától korhadásnak indulhat a befülledő nád. Ne aggódjunk, mert a tetőfedésen bejutó kis mennyiségű eső, porhó tavasszal gyorsan kiszárad.
Varrva, verve
A nádfedés alá beépített alátéthéjazat (új épületeknél ez már kötelező) megvédi a tetőteret a beázástól. A szakszerűen elkészített nádtető amúgy sem ázik be, a szorosan sorolt nádszálak a leghevesebb esőt is levezetik az ereszhez. Ha tetőtér hőszigetelésére akarjuk használni, fokozottan kell ügyelni a tűzvédelemre, az elektromos szerelvények elhelyezésére, valamint arra, hogy a fedés alá kerülő alátéthéjalás ne gátolja a pára távozását. Semmiképpen nem javasolható fémlemezfedés alá, mert a hideg fémre lecsapódó pára eláztatja a nádat, s a benti meleg irányából kifelé igyekvő nedvesség sem tud eltávozni. Kéthéjú fedésnél már megoldható a fokozott szellőzés.
Náddal öreg épületek külső falai is szigetelhetők. Ebben az esetben a nádat a külső oldalán deszka-, tégla-, kőburkolattal kell védeni, de itt is figyelni kell a szerkezet lélegző képességének megtartására.
A nádtermelők aratás után osztályozzák a nádat. Minél vékonyabbak, egységes hosszúságúak a szálak, annál jobban tömöríthetők a tetőn. A 80?200 cm hosszú szálak közül kiszedik a bekeveredett folyondárt, egyéb növényeket, eltávolítják a virágzatot. A szálakból kévék készülnek, export és normál minőségben. A másod osztályú terméket gazdasági épületek, fészerek, raktárak, istállók, műhelyek fedésére ajánlják. A kévéket lépcsőzetes átfedéssel helyezik el a tetőszerkezet lécezetén, különleges szerszámmal tömörítik, majd horganyzott huzallal – megvarrják” a nádat, azaz a drótot egy speciális kéziszerszámmal oda-vissza átbújtatgatva, áthúzogatva sűrűn a lécezethez rögzítik, hogy mozdítani se bírja a szél. A tető széleit egy szintén a célra kitalált szerszámmal – elverik”, hogy ne kandikáljanak, hulljanak ki a szálak.
Harmincöt fokos lejtésnél a nád lepergeti, ledobja a vizet. Amennyiben nagyobb esőzéskor, hóolvadáskor az első tíz centiméter át is ázik, a nap, a szél hamar kiszárítja.
A nádtető elkészítése különleges szakképzettséget, nagy gyakorlatot követel. Így érthető, hogy négyzetméterenként 3?4?6 ezer forintot is elkérnek érte. Az olcsó, kontármunka megboszszulja magát. A nádat termelő, forgalmazó cégek tudnak ajánlani referenciával rendelkező, megbízható iparosokat.
Kötegelt
rozsszalma
Faluhelyen ragyogó példái láthatók a zsúpfedésnek is, amely házak, nyaralók, mezőgazdasági épületek tetőfedésére egyaránt alkalmas. A zsúptetők kötegelt rozsszalmából készülnek, közvetlenül a tető lécezésére rögzítve. Tetőfedésre csak az adott évben learatott, kicsépelt rozsszalma alkalmas. A vastagon rakott zsúptető külön hőszigetelést nem igényel, ami költségmegtakarítást jelent az építkezőnek. A dolog egyetlen szépséghibája azonban a viszonylag magas, 8 ezer forintos négyzetméterár. De mit lehet tenni – Zsúptetők rakására kizárólag komoly rutinnal rendelkező szakembert érdemes hívni, ilyet azonban nagyítóval kell keresni.
Hozzászólások