Lakáskorszerűsítés, házépítés esetén a fűtésrendszer típusának kiválasztásakor alapvetően három fő szempontot kell mérlegelnünk. Milyen energiahordozók állnak rendelkezésre – Milyen beruházási, üzemeltetési költséget bír el a családi kassza – Igényeljük-e, hogy a rendszer automatizálható, esetleg környezetbarát legyen –
Az elektromos hálózat a háztartások több mint 99 százalékába eljut, telepítésének műszaki korlátja csak a helyi hálózat, illetve a végpont vezetékrendszerének terhelhetősége lehet. Az elektromos fűtés előnye, hogy rendkívül kényelmes, hőfokszabályozóval gyakorlatilag teljesen automatizálható, egyenletes hőmérsékletet biztosít. Környezetbarát, hisz a fogyasztás helyén nincs károsanyag-kibocsátás, így közvetlenül nem növeli a levegő szennyezettségét. Komoly hátránya ugyanakkor, hogy az üzemeltetési költségek igen borsosak. Versenyképességét rontja, hogy az elektromos áram áfa-kulcsa jövőre jelentősen megemelkedik.
Az elektromos energia háromféle megoldással alakítható át hővé. A legelterjedtebb a hőtárolós kályha. Lényege, hogy a jellemzően vezérelt (?éjszakai”) áramra kapcsolt készülék időszakosan felfűti magát, ugyanakkor a hőt csak fokozatosan, az igényeknek megfelelő ütemezéssel bocsátja ki magából. Előnye, hogy egyedi helyiségfűtést tesz lehetővé, alkalmazásával a hőmérséklet az igényeknek és pénztálcánknak megfelelően hőleadó egységenként szabályozható.
Viszonylag új fűtési mód az infrapanel. Általában a menynyezetre szerelik, ezért nem foglal helyet. Előnye, hogy 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is kellemes hőérzetet biztosít (relatíve kisebb energiafelhasználás), hisz nem a falakat, hanem közvetlenül a testünket melegíti. Ebből adódik ugyanakkor egyik hátránya is. Mivel minimális meleg tárolódik a falakban, a kikapcsolás után gyorsan kihűl a szoba. Az elektromos áram padló- vagy falfűtésre is felhasználható. Előnye, hogy kellemes hőérzetet biztosít már 2-3 fokkal alacsonyabb léghőmérséklet esetén is, ráadásul a falak, illetve az ajzat nagy hőtároló kapacitása miatt a hőmérsékletingadozás minimális.
Hátránya ugyanakkor, hogy a padlófűtésnek egyes kutatások szerint egészségkárosító mellékhatásai lehetnek (légúti panaszok, trombózis).
Gázfűtés –
méltányos árak
Gázfűtésre elsősorban a vezetékes földgáz és a tartályos vagy palackos propán-bután gáz terjedt el. A vezetékes gáz gyakorlatilag a hazai háztartások 60?65 százaléka számára érhető el. Jelenleg a vezetékes gáz népszerűségének titka, hogy kényelmes (teljes körű automatizálhatóság, tisztaság) és viszonylag olcsó. Igaz, az ár az EU-csatlakozást követően várhatóan ugrásszerűen nőni fog. Tanulságos a hatósági árak helyett már ma is piaci alapon árazott tartályos-palackos propán-bután gáz példája. A fajlagos árkülönbség többszörös, így a PB-gáz fűtés célú hasznosítása ma már csak elvétve fordul elő.
A gázfűtésnek gyakorlatilag két fajtája terjedt el. A központi fűtés lényege, hogy a hőleadó és a hőtermelő egység szétválik, amelyek között valamilyen csőrendszeren áramló hőcserélő anyag (jellemzően víz) teremti meg az összeköttetést. Hátránya az egyedi fűtéssel szemben, hogy a csővezeték helyet foglal, és sok esetben elcsúfítja a szobát. Kiépítése nagy beruházással jár, az egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozás csak nehézkesen oldható meg, ráadásul a pincében, kamrában futó csővezetékeken keresztül jelentős hőveszteség is felléphet. Előnye ugyanakkor, hogy rendkívül kényelmes. A kazán kis helyet foglal, akár konyhában, előszobában is felakasztható, így kis alapterületű társasházi lakásokban is alkalmazható. A hőleadó egységek közül a lapradiátor a legelterjedtebb. Hátránya, hogy helyet foglal, előnye, hogy ez a legolcsóbb. Alternatívája a gyakorlatilag már falfűtésnek tekinthető szalagradiátor, az aljzatba süllyesztett padlóradiátor, illetve a padlófűtés.
A gázfűtés másik változata a konvektoros fűtés. Előnye a cirkónál kisebb beruházási költség, illetve hogy a helyiségszintű egyedi hőfokszabályozással energia takarítható meg. Ennek ellenére a központi fűtésnél kevésbé kedvelt, mert sokan úgy vélik, hogy kisebb fajlagos hatékonysággal üzemel. Pedig ez nem igaz. A modern konvektorok a kazánokkal öszszevetve 89-92 százalékos hatékonysággal üzemelnek. További gyakori téveszme, hogy a konvektorok veszélyesek, a tények ezeket a félelmeket sem igazolják.
Drága fűtőolaj
A fűtőolaj népszerűsége mára minimálisra olvadt. Mivel az – olajszőkítés” néven elhíresült visszaélések miatt a kilencvenes években az állam kivonult a fűtőolaj árának támogatásából, a piaci ár ma már fűtéshez túl magas. Olajfűtés esetén is létezik központi és egyedi olajkályhás technológia. A gázkazánhoz képest, mivel a központi olajkazán és a fűtőolaj nagy helyet foglal, igazából csak kazánházzal, szuterénnel rendelkező családi házakban jöhet szóba. Előnye elsősorban a szilárd tüzelőanyaggal szemben van, hisz hamuzást és folyamatos felügyeletet nem igényel, mivel az utántöltés automatizálható. Az egyedi olajkályhákkal szemben az a legfontosabb kifogás, hogy – bebüdösítik a szobát”, ráadásul feltöltésük napi odafigyelést, munkát jelent.
Szilárd
tüzelőanyagok
A szilárd tüzelőanyagok közül elsősorban a fa és a szén jöhet szóba. Jelenleg ezekkel az energiahordozókkal érhető el a legalacsonyabb havi fűtésszámla, igaz ennek – ára van”: A szilárd tüzelőanyagok alkalmazásakor ugyanis nagy tárolóhelyre van szükség, napi behordásuk, előkészítésük (faaprítás, hamuzás, bekészítés) munkaigényes és piszkos tevékenység, csak nagy napi hőingadozással képes a meleget előállítani. Használatuk környezetvédelmi szempontból is aggályos, hisz füstösek, ráadásul a hamu és a salak elhelyezése is gondokat okozhat.
Előnye ugyanakkor, hogy a szilárd tüzelésű kályhákban, kazánokban a háztartási hulladék egy része is elégethető, így a fűtésszámla tovább csökken. Az egyedi szobafűtésre alkalmas szilárd tüzelőanyagokkal működtethető eszközök közül újabban ismét divatba jöttek a kandallók és a cserépkályhák. Hátrányuk, hogy jellemzően a szobában kell hamuzni, ami nem túl praktikus (kosz!). További probléma, hogy ezek a készülékek csak a kéménybekötés közelében telepíthetők, ez alapvetően behatárolja a helyüket, és hatékonyságukat. Mivel a kéménybekötés jellemzően nem a fő hidegbetörési pontnak tekinthető külső fal és az ablakok közelében van, az így fűtött helyiségekben kedvezőtlen hőeloszlás jön létre. A vegyes tüzelésű központi kazán (és a hozzá kapcsolódó meleg vizes radiátorfűtés) előnye, hogy a por és a piszok kikerül a lakásból. Hátránya ugyanakkor a gázkazánhoz képest, hogy elhelyezésére külön helyiség kell, így alapvetően csak családi házak fűtésére jöhet szóba.
Alternatív
energiaforrás
Sokat hallani manapság az alternatív, megújuló energiák hasznosításáról. Több működő technológia létezik, ugyanakkor önálló lakások egyedi fűtésére egyelőre csak az ún. hőszivatytyú szisztéma képes. Lényege: a készülék a földben tárolt hőenergiát hasznosítja. Fontos hangsúlyozni, hogy itt elsősorban nem az alulról jövő geotermikus, hanem a nap által közvetített és a talajban elraktározott energia kinyeréséről van szó.
Előnye, hogy a hagyományos energiahordozók előállításánál lényegesen olcsóbban állít elő hőenergiát. Hátránya, hogy lényegesen magasabb beruházási költséggel kell kalkulálnunk. Igaz, ehhez állami támogatás is elnyerhető, ráadásul a telepítéshez – feldúlható” saját tulajdonú kert is szükséges.
Hozzászólások