Az elmúlt évtized markáns változást hozott a hidegburkolatok és ragasztóik piacán. Megjelentek a nagy szilárdságú, úgynevezett gress porcelánlapok, gazdagodott a klasszikus, egyszer vagy kétszer égetett kerámialapok kínálata. A korábban alkalmazott, habarcságyas (mishung) módszert mára kiszorította a ragasztás, elterjedtek a standard összetételű gyári csemperagasztók.
A csemperagasztókat a felhasználási területnek megfelelően fejlesztették ki. A nagy hőingadozásnak és mechanikai és igénybevételnek kitett felület másfajta ragasztóanyagot igényel, mint egy konyhai vízlepergető csempesáv. Az eltérő követelmények miatt akár három-négyszeres különbség is lehet a csemperagasztók ára között.
A ragasztó minősége függ a hozzáadott kémiai adalékoktól, melyek meghatározzák a termék tapadó-, húzó- stb. szilárdságát. A jó ragasztók cementből, osztályozott szemcseméretű homokból, különleges adalékszerekből, szintetikus gyantákból pontos receptúra alapján gyártott zsákos kiszerelésű termékek. Az előírt menynyiségű vízhez hozzákeverve vékony ágyazású (0,5-2,5 milliméter) ragasztóvá válnak.
Belső térbe, a nedvszívó kőagyag lapokat normál típusú cementes ragasztóval rakják le, de padlófűtés fölé csakis rugalmas, úgynevezett flex, vagy szuperflex ragasztókat szabad használni. Ezek a fajták követik az aljzat tágulását, összehúzódását, a burkolat nem válik fel. A nedvességet nem szívó gress lapokat (ezek teszik ki a hazai felhasználás 60%-át), a kemény, természetes köveket, gránitot is csak speciális ragasztóval lehet megbízhatóan rögzíteni.
A ragasztás műveletének számos fortélyából néhány ízelítőül. 15×15 centiméteres lapoknál 6 milliméter, 20×20-as lapoknál 8 milliméter fogazású simítószerszámmal dolgozunk. A ragasztóágy és az aljzat jó tapadása érdekében az aljzatra vékony réteget viszünk fel. Ez a réteg tapadóhídként szolgál. Az aljzat ezután már nem túl nedvszívó, a lapok megtapadnak a betonon. Beltéri munkánál a lap felületének egészét, de minimum 65 százalékát fedje a ragasztó. Külső munkánál a lap teljes hátsó felületét kell bevonni a ragasztóval, mert az üregekben a nem teljesen vízzáró fugázaton keresztül átszivárgó csapadékvíz felgyülemlik, megfagy, és repedést, törést, felválást okoz. A rugalmas csemperagasztók teljes felületi telítettséget adnak. A közeljövőben kapható lesz egy tökéletesen vízzáró, rugalmas fugázóanyag, amely további biztonságot ad a külső burkoláshoz. A bekevert és az aljzatra felhordott ragasztóba harminc percen belül kell beragasztani a lapot. Edényben valamivel tovább tartható a ragasztó, a jó minőségű felhasználhatósága 90-120 perc, ez az ún. – fazékidő”.
Márványlapokhoz az anyagszerkezet porózussága miatt kifejezetten trassit tartalmú márványragasztót szabad használni, mert a mészhidrátos ragasztókból felszívódik a mész, és foltosodást, elszíneződést okoz.
Hozzászólások