Az építtető, még ha építésztől is kap tanácsot, végül maga határozza meg – a nyílászárók tekintetében is – az anyagot, szint, formát, mivel mind a tartósság, mind a karbantartás, és a költség is ettől függ.
Manapság a nyílászárók meghatározóak egy ház komfortja és költségei, arculata, „tekintélye” szempontjából. Az ablakot hangos világunk, a korlátozott és drága energiahordozók, a biztonság, az értékmegőrzés és értéknövelés iránti igény tette jelentős épületelemmé. Nézzünk néhány kérdést!
Hozzájárul az ablak az építészethez?
De még mennyire! Kívülről nézve az ablakok tagolják, simítják, vagy plasztikussá teszik a homlokzatot. Nagyfelületű üvegezéssel, vagy üvegosztókkal a jellegét is meghatározhatják. Belülről nézve pedig döntően hozzájárulnak, hogy jól érezzük e magunkat otthonunkban, hogy él-e a ház vagy lakás.
Mit kell egy ablaknak tudnia?
Az ablaknak sokrétű követelményrendszernek kell eleget tennie, melyek szabványokon alapulnak. Meg kell felelnie:
Szélállóság:
Ezt a terhelést az ablaknak maradandó alakváltozás és sérülés nélkül kell elviselnie, függetlenül a szélerősségtől, épületmagasságtól vagy területi elhelyezkedéstől.
Csapóeső állóság:
Ez az érték az ablak tömítettségét adja a vízbelépéssel szemben egy adott szélterhelés, esőmennyiség és időtartam mellett. Ez a teszt a legkeményebb, miután eső és szél egyidejűleg terheli az ablakot.
Légáteresztés:
Ez az érték a fugák (tok és szárny közötti hézag) légáteresztési koefficienséből (A érték) adódik. Ez azt az értéket mutatja, hogy egy ablak 1 folyóméter fugahosszán 1 Pascal nyomáskülönbség mellett mennyi levegő hatol át 1 óra alatt. Minél kisebb ez az érték, annál magasabb a tömítettsége az ablaknak.
Hőszigetelés:
Egy szokványos építésű háznál a fűtési energia vesztesége elérheti a 25 százalékot is. Miután az energia drága, már a tervezésnél számolni kell ezzel a veszteséggel. A hőszigetelés az ablakkeret anyagától, az üvegtől és tömítettségtől függ. 1 négyzetméter ablakfelületen áthaladó energia Kelvin fokban mérve (W/m²K). Minél kisebb ez az érték, annál jobb a hőszigetelés.
Zajszigetelés:
A zajterhelés zavaró és kellemetlen, tartós idő és intenzitás mellett negatív hatása van az élő szervezetre. A zajszigetelési értékre a legnagyobb befolyással az üveg bír. Az ablak zajcsillapítása decibelben (dB) mérhető. Minél magasabb ez az érték, annál jobb a zajcsillapítás. Speciális zajvédő üvegekkel szerelt ablakokkal akár 45 decibelig terjedő értékeket is el lehet érni.
A zajcsillapítás függ még természetesen a keret anyagától is, és minél tömörebben zár az ablak, annál jobb az eredmény.
Milyen a különböző alapanyagok hővédelme?
Mind a műanyag, mind a fa jó hőszigeteléssel bír, azaz rendkívül alacsony hővezető-képességgel. Ezzel szemben az alumínium hővezető-képessége ezerszeres, ezért az aluszerkezeteknél ezeket az ún. hőhidakat műanyag szalagokkal szakítják meg. A profilszerkezet mellett a behelyezett üvegtípusnak van a legnagyobb jelentősége. Egyrétegű üvegezésű ablakokon páralecsapódás és jégvirág képződik, egyszerűen azért, mert az üveglemez túl hideg, és a lakótér légnedvessége kondenzálódik. A korszerű, jó szigetelésű üveggel kivitelezett ablakoknál a páralecsapódás gyakorlatilag megszűnik.
Hogyan lehet az ablakokat betöréssel szemben biztonságosabbá tenni?
Nagyon fontos az ablakprofilok stabilitása (keményebb fafajta, pvc-profilok merevítéssel), továbbá speciális vasalatokkal, különleges üvegezéssel, minősített ablakokkal és szakszerű beépítéssel.
Hozzászólások