Az épületek megfelelő szellőzése igen fontos egészségünk és biztonságunk érdekében, mégsem fordítunk rá kellő figyelmet. A szellőzés legfontosabb célja oxigén biztosítása számunkra, és a nyílt égésterű tüzelőberendezések, gáztűzhelyek számára. Ezen túlmenően pedig a keletkezett CO², a vízpára és a vegyi anyagok, szagok eltávolítása.
A belső térben tartózkodó személyek frisslevegő-igénye személyenként 30 m3 óránként. Jelentős mennyiségű friss levegőre van szükség a nyílt égésterű tüzelőberendezések üzemeltetéséhez, az égés fenntartásához (kandallók, kályhák, nyílt égésterű kazánok, vízmelegítők, gáztűzhelyek). További levegőigényt jelent a szennyező anyagok eltávolításához szükséges légmennyiség. A berendezésekhez és a szennyező anyagok eltávolításához szükséges mennyiséget épületgépész mérnök határozza meg, mivel ehhez a készülékek, illetve a technológiák pontos ismerete szükséges.
Szennyező források
A levegőt szennyező források legnagyobb csoportja a térben tartózkodók által kilélegzett CO2, leadott vízpára, szag. Sok tevékenység (fürdés, zuhanyzás, főzés) jár intenzív vízpáraképződéssel. Mindehhez hozzáadódik a gáztűzhely által égéskor kibocsátott CO2, NOx, vízpára. Ezek állandóan termelődnek, mennyiségüket nem lehet csökkenteni.
A szagok, illó anyagok (WC, tároló, vegyi anyagok, tárgyak, illatosítók) is jelentős szennyezők, amelyek megfelelő intézkedésekkel csökkenthetők.
A rovarirtók használata például elkerülhető a lakásokban. A szúnyogok és a legyek ellen a legegyszerűbb védekezés a szúnyogháló, a csótányok és a hangyák visszaszorítása megoldható a fal apró repedéseinek tömítésével (a csövek mellett a legfontosabb), valamint a konyha és a kuka rendszeres, alapos takarításával. Egyes rovarok az erős szagokra elmenekülnek, ezért ecettel, természetes illóolajokkal védekezhetünk ellenük. Főleg sötétben hatékonyak az elektromos rovarcsapdák.
A bútorok is lehetnek károsak
A nem természetes anyagokból készült bútorok (a fűrészporból, faforgácslapokból készült laminált bútorok) is szennyezik a levegőt, ugyanis a préselésükhöz használt műgyanta jelentős mennyiségű formaldehidet bocsát ki. De azonos anyagot bocsát ki a tapétaragasztó, a padlólakk és a legtöbb bútorszövet is. A legtöbb szövet gyapotból készül, márpedig ez az egyik legerősebben permetezett szántóföldi növény. A bútorszövetet általában hormonhatású égésgátló szerekkel kezelik, a padlószőnyeget pedig egészségre káros illékony anyagokat tartalmazó ragasztókkal rögzítik. A műanyag tárgyakból gyakran szerves oldószerek (benzol, fenol) jutnak a lakások levegőjébe. Ezeket megfelelő anyagválasztással, természetes vagy nem kibocsátó anyagok (fém, kerámia, üveg, tömörfa) alkalmazásával kerülhetjük el.
Füst, dohányfüst, por
A lakásba kerülő füst (vegyes tüzelésű kályhák, hússütés, odaégett ételek) – a dohányfüsthöz hasonlóan – több veszélyes anyagot tartalmaz, különösen, ha a fűtéséhez műanyagot is felhasználnak. Jó égési, főzési technikával, kültérben történő dohányzással csökkenthetjük a füstöt.
Porból egy átlagos lakásban évente több kilónyi gyűlik össze. A por nem egynemű anyag, sokféle összetevőből áll (pl. lakberendezési tárgyak és ételek törmelékei, bőrdarabkák, atkák, baktériumok). Az apróbb porszemcsék a legveszélyesebbek, hiszen ezek a tüdő mélyére is lejuthatnak. Rendszeres takarítással, kevesebb textília alkalmazásával védekezhetünk. A pollenek a friss levegő által kerülnek be, az allergiásoknál okoznak panaszokat. Keletkezésük évszakonként, a növények virágzásával változik. Az elektromos berendezések, főleg a fénymásolók, lézernyomtatók használatakor mérgező ózon szabadul fel. Ez a gáz elsősorban az irodákban jelentkezhet nagyobb koncentrációban.
Ügyeljünk a vegyszerek gondos lezárására, vagy helyezzük őket külső tárolókba. A fehérítők, klórtartalmú tisztítószerek, vízkőoldók alkalmazásakor (túl tömény) irritáló klórgáz szabadulhat fel. Megoldás a természetes tisztító anyagok használata (pl. ecet). Az illatosítók is kerülendők. Megfelelően tisztán tartott, szellőztetett lakásnak nem lehet kellemetlen szaga, a szag mindig valamilyen rendellenességre figyelmeztet (pl. penészesedés, nedvesség). Az illatosítók általában kőolajszármazékokból készülnek, irritációt, allergiát okoznak, esetleg rákkeltő anyagokat (benzol, formaldehid) bocsátanak ki. Szennyezőnek tekinthetők, káros hatással vannak a környezetünkre.
Hozzászólások