Vízszigetelések – előnyök és hátrányok

A lakások klímájának kialakulásában, az egészségmegőrzésben, az épületek és szerkezeti elemeik tartósságában, a fűtési költségek csökkentésében az építmények nedvességtartalma döntő szerepet játszik. Álljon itt egyetlen szemléltető példa: a tégla hőszigetelő képessége a porozitáson alapul. Ha azonban a pórusok megtelnek vízzel, a téglafal szinte teljes mértékben elveszíti hőszigetelő képességét. Már 4 százalék nedvességtartalom felére csökkenti azt.

 

vizszigeteles 

 

Az építmények utólagos vízszigetelésének megtervezése

 

a meglévő állapot felmérésével indul. A szakértő meghatározza a károsodások mértékét, illetve azokat a tényezőket, amelyek a károsodás kialakulásához vezettek. Felméri a falak fajtáját, méreteit, szerkezetüket, nedvességüket és sótartalmukat, majd megtervezi a helyreállítást, annak költségvonzatát.
A továbbiakban áttekintjük az építmények utólagos szigetelésére és kiszárítására alkalmas megoldásokat.

Mechanikai eljárások
Falátvágás, polietilén lemez befűzése
A legbiztosabb, száz éve alkalmazott, egyben legköltségesebb módszer. Az eljárás lényege, hogy a falazatot különböző gépekkel vízszintesen átvágják, és szigetelő lemezt fűznek a keletkező résbe. Gondos tervezést igényel, mert a falazat azon részeinél, ahol a nyíró igénybevételek nem zárhatóak ki, a szigetelő réteg csúszó síkká válhat. Az általában polietilén szigetelő lemez legalább ötven évig biztosítja a vízzáróságot. A végeredmény szabad szemmel is ellenőrizhető.
Hátrányai:
Komoly felszerelés kell a kivitelezéshez, beavatkozik az épület statikai rendszerébe, repedések, süllyedések keletkezhetnek. Időigényes, mert egyszerre csak rövid szakaszokat lehet vágni, helyigénye nagy, így nem mindenütt alkalmazható. Szabálytalan hézagok esetén a költségek emelkednek. Önmagában nem elég alkalmazni, mert a falazatban lévő sók a kiszáradást követően kikristályosodnak, ami vakolat- és/vagy falazatkárosodásokhoz vezethet. Tanácsos a falazat újravakolása előtt sóanalízist végeztetni, s a falazatban lévő sók jellegének megfelelő vakolóanyagot választani.
Falátvágás, krómacél-lemez besajtolás
Biztos, húsz éve alkalmazott, egyben költséges módszer.
A eljárás az előzőhöz hasonló, csak krómacél szigetelő lemezt sajtolnak a résbe. Ez a lemez egyébiránt legalább ötven évig biztosítja a vízzáróságot. A kivitelezés során a falazat nem veszít állékonyságából, bármilyen tehercsoportosítás esetén lehetséges a kivitelezés.
Hátrányai:
Megegyezőek a polietilén lemez alkalmazásánál felsoroltakkal.
Választható még falkibontás, alapalátámasztás, furatkiöntéses szigetelés illetve kétoldali résvágás, de ezek a módszerek Magyarországon nem nagyon jellemzőek.

Kémiai eljárások
Körülbelül 20 különböző injektálásos rendszer létezik a piacon. Hatásmechanizmus alapján megkülönböztetünk:

  • kapillárisok tömítését, szigetelését garantáló*kapillárisok szűkítését garantáló*kapillárisok hidrofobizálását garantáló*kapillárisok szigetelését és hidrofobizálását garantáló rendszereket.

Az injektáló szereket nyomás alatti, illetve nyomás nélküli, valamint impulzusos eljárással lehet a falazatba bevezetni. Az injektáló szerek kiválasztása előtt rendkívül fontos a falazat só- és víztartalmának, valamint más egyéb tulajdonságainak a felmérése. Az alkalmazott injektáló szertől függően általában megbízható eredmények várhatók. Esetenként az injektálással a statikai hibák is orvosolhatók.
Hátrányaik:
Különös szakértelem és gyakorlat kell az injektáló szer kiválasztásához, továbbá a kivitelezéshez célgépekre is szükség van. Elengedhetetlen az injektálandó felület tulajdonságainak laboratóriumi szintű feltárása. Nehéz egzaktan kiszámítani a szükséges anyagmennyiséget, ez vitára adhat okot a megrendelő és a kivitelező között.

Elektrofizikai eljárások:
A módszer alapja az a felfedezés, hogy a vízmolekulák természetes vagy mesterséges mágneses mezőben a negatív töltésű pólus irányába mozdulnak el. Ezt a jelenséget elektroozmózisnak hívjuk. A falazatba, illetve a falazatot körülvevő talajba elektródákat építenek, pusztán a potenciálkülönbség vagy egyenáram hatására a folyadék mozgásba lendül. A mozgási irányt felülről lefelé állítjuk be, így a nedvességet kiszorítjuk a falazatból. Ezzel megakadályozzuk a kapilláris vezetőképességet, és elkerüljük a további kapilláris terjeszkedést.
Passzív módszer
Az áram folyását külső áramforrás nélkül, különböző fémek töltéscserélődése nélkül érjük el.
Hátrányai:

  • magas veszteség*a lehetséges feszültség nem elégséges a kapilláris hatás megszüntetéséhez*az elektródák a fellépő elektrolízis miatt korrodálódnak, így a hatás megszűnik*az optikai átnedvesedés mértékének csökkenése után, néhány év távlatában, ismét nő a nedvesedés mértéke.

Aktív módszer
Az áram folyását maximum 24 voltos külső forrás alkalmazásával érjük el. A legújabb fejlesztések eredményeként nemesfém bevonatú titániumból készült szalag-, rúd-, rácsháló elektródákat alkalmaznak, amelyek agresszív közegben is bizonyították korrózióállóságukat.
Hátrányai:

  • az elektroozmózis elméleti működési elve nem vihető át általános értelemben a falazat feltételeire. A falazatban lévő oldottanyag-tartalom egy bizonyos határértéket nem léphet túl, mert ekkor már a töltéseket nem a víz, hanem a sók fogják szállítani,*a rendszer gyenge pontjai a kapcsolódási pontok, az elágazások, az ablak- és ajtóáthidalások.*az elektródák korróziója, passziválódása továbbra is nagy probléma, fokozott rendszerfelügyelet szükséges*esetenként a víz elektromosan bomlani kezd, eltolódhat a PH érték*kiszámíthatatlan elektromos jelenségek lépnek fel.

Földmágnességet felhasználó módszer
A Földmágnességet felfogó, azt felerősítő, külső energiaforrás nélkül működő készülék belső térbe függesztésével a falazatban lévő vizet a felületről a falazat mélyebb részeibe nyomjuk. Ezzel megszűnik a felületi párolgás, ami a sók felhalmozódásának és ezzel a nedvességleadás lassulásának, illetve a higroszkópikus vízfelvételnek alapfeltétele (Aquapol rendszer).
Hátrányai:
A készülék üzembe helyezése előtt meg kell állapítani, hogy milyen sókkal telített a falazat. A berendezés rendszeres ellenőrzést igényel, nem kerülhető el a vakolat belső térben történő bontása és igény esetén új vakolatréteg felhordása. Nem alkalmazható csak belső terek szárítására.

Szárító vakolatok
Az utóbbi évek technológiai fejlesztésének eredményeként mind több gyártó törekszik olyan vakolatok létrehozására, amelyekkel eredményesen kiszáríthatóak az építmények. Ezek a kísérletek egyelőre csak átmeneti javulást hoztak.

Sóval terhelt falazatok helyreállítása
A sótalanítás legegyszerűbb módszere a vakolat leverése, és a fugák 2-3 cm mélyen történő kikaparása, ugyanis a sók 95 százaléka itt rakódik le. Ezt követően a falazatot újra kell vakolni, ehhez célszerű komplett vakolatrendszert alkalmazni. Ezek a rendszerek a falazat víz- és sótartalmának függvényében a következő vakolatfajtákból állnak: tapadóhíd (fröcskölt alapozó), porózus alapozó vakolat, javító vakolat (egy vagy két rétegben), simítóvakolat. Az így felhordott vakolatrendszerbe a nedvesség továbbra is beáramlik, páradiffúzió útján elpárolog, és a visszamaradó sók kikristályosodnak, de a vakolat felszínén ez nem látszik. Ezzel a módszerrel több évig nem jelentkezik esztétikai károsodás.
Hátrányai:
Se a lélegző vakolatok, se a légpórusos vakolatok nem szüntetik meg a kapilláris vízáramlást, ami a javítás alapja lehetne. Inkább kiegészítő megoldásként ajánlhatók, például injektálást követően.
Laboratóriumi vizsgálatok nélkül nehéz megtalálni a megfelelő tulajdonságú vakolatrendszert.

Anyagba épülő szigetelések
Léteznek olyan anyagok, amelyek teljesen új alapelvet követve részben vagy egészen kielégítik a vízzáró vakolatokkal szembeni igényeket, ugyanakkor hatásosak a sólerakódások ellen és képesek a falazatok vizesedésének megszüntetésére is. Alapelvük szerint kémiai reakciót előidézve behatolnak a porózus építőanyagok kapillárisaiba, ott új, oldhatatlan kémiai vegyületeket hoznak létre. Leszűkítik a kapillárisok átmérőjét, de nem tömítik el a pórusokat, így a páradiffúzió továbbra is lehetséges. Ezek az anyagok nem törekszenek a falazatban lévő nedvesség kiszorítására, a vizet egyszerűen felhasználják a kémiai reakcióhoz.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop