Ez év januárjától a társasházak a közös tulajdonú helyiségek felújításához a korábbinál kedvezőbb feltételekkel juthatnak hitelekhez. Új hitel igénylése esetén az állami támogatás mértéke a törlesztés első öt évében a kamat hetven százaléka, a második öt évben a kamat harmincöt százaléka. Ily módon a folyamatosan csökkenő infláció mellett a társasházak tíz százalék alatti kamatra vehetnek fel felújítási kölcsönt. Kedvező változás az is, hogy ha a társasház teljesítette előtakarékoskodási kötelezettségét, négy év után hozzájuthat a kedvezményes hitelhez, ugyanakkor azonban emelkedett az alapképzésre befizetendő minimális összeg is. A társasházak 2000. évi költségvetésében tehát ennek megfelelően kell figyelembe venni a felújításialap-képzésre befizetendő összeget, illetőleg megállapítani a közösköltség-hozzájárulást.
kedvezőbb feltételek
Ez év elejétől négyzetméterenként két forinttal nőtt a felújítási alapba fizetendő minimum összeg. A társasház használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2, felvonós épület esetén 8 Ft/m2; a 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig felvonó nélküli épület lakásainál 10 Ft/m2, felvonós épület esetén 12 Ft/m2 a fizetendő összeg. Ez az összeg természetesen magasabb is lehet, a kedvezményes kamatozású hitel felvételéhez azonban ez a minimálisan szükséges mérték. Feltétele a hitelnek az is, hogy a társasház az első közgyűléstől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik, ettől, illetve a birtokbavételtől számított kilencven napon belül megkezdje az alapképzést. Felépítendő társasház esetén tehát az épület használatbavétele, önkormányzati, állami tulajdonú lakóingatlan társasházzá alakítása esetén a birtokbavétel (alakuló közgyűlés) az alapképzésre előírt határidő.
Kizárja magát a kedvezményes hitel lehetőségéből az a társasház, amely bár képez felújítási alapot, be is fizeti a hitelszámlájára, de esetleg ebből finanszíroz elmaradt közüzemi számlákat. A felújítási alapot ugyanis kizárólag felújítási munkára lehet felhasználni.
Egységes fogalmak a felújításra
Jó hír, hogy a jövőben a felújításra, korszerűsítésre felvehető kedvezményes hitel folyósításánál a társasházi törvény irányadó a teljes, részleges felújítás fogalmára, illetve a korszerűsítésre nézve, és nem a hitelintézet értelmezésén múlik, hogy kap-e hitelt a társasház vagy sem. A teljes felújítás az ingatlan műszaki állapota alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkákat jelenti, a részleges felújítás alatt az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munka értendő, a korszerűsítés pedig a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítását, kicserélését jelenti. A hitelintézetek üzletpolitikájuknak megfelelően továbbra is vizsgálják a kiadási cél mellett a hitelképességet is, a visszafizetés garanciáit.
Négy lehetséges forrás
Nem biztos, hogy a felújítás költségeit teljes mértékben fedezi a kedvezményes hitel. Ilyenkor, ha a társasháznak van forgalomképes ingatlana – egy közös tulajdonban lévő lakása, garázsa – , ennek terhére is felvehet hitelt, ha pedig ilyennel nem rendelkezik, a tulajdonostársak kaphatnak hitelt, hitelképességük esetén.
A felújítás költségeit négy lehetséges forrás fedezheti: a tulajdonostársak készpénze, azaz önrész (ha például nem hitelképesek), a befizetett felújítási alap összegének tulajdoni hányadára jutó része, az esetleges önkormányzati támogatás, végül az igényelt hitel összege.
Szükséges okmányok
A hitel felvételéhez a hitelintézetek általában a következő okmányokat kérik: a társasházi alapító okiratot, a közgyűlési határozatot a felújítási munkáról (ehhez a határozatképes közgyűlés többségi döntése szükséges), a költségvetést (egyes hitelintézetek kérik a kiviteli szerződést is), valamennyi tulajdonostárs három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját, a költségfelosztó ívet (tartalmazza a tulajdonosok nevét, közös tulajdoni hányadát, az erre jutó költséget, az önrészt, a kölcsön összegét, a befizetett felújítási alap összegét), a hitelt igénylő magánszemély jövedelemigazolását.
A hitelintézetek csak annak a tulajdonosnak nyújtanak kölcsönt, aki hitelképes. A felvett hitel összegével a tulajdonos lakását jelzálogjoggal terhelik meg, melyet az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeznek.
Hozzászólások