Az építtetőt nem tölti el nagy öröm, ha építési engedélyével szemben az arra jogosult jogorvoslattal él. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az építkezést nem kezdheti meg a jogorvoslati kérelem elbírálásáig, s ha a fellebbezést még bírósági felülvizsgálat is követi, az akár 2-3 évre is elnyújtja az építés kezdő időpontját. A bosszúságon túl mindez az építőanyagok áremelkedése miatt megduplázhatja a költségeket is, s ha ehhez még az építtető tudja, vagy úgy érzi, hogy a szomszédot kizárólag (természetesen a nyíltan ki nem mondott) anyagi haszonszerzés motiválta, elszabadulnak az indulatok.
Építési munkát csak jogerős és végrehajtható építési engedély és engedélyezési záradékkal ellátott tervek, műszaki megvalósítási tervek szerint szabad végezni. Ha tehát valaki építési engedélyt kapott, meg kell várnia, hogy engedélye jogerős és végrehajtható legyen. Vagyis hogy az arra jogosultak a törvényes határidőn belül ne éljenek jogorvoslattal, vagy azt a hatóság elutasítsa, majd a tervdokumentációt engedélyezési záradékkal meg is kapja.
Tekintsük át elsőként röviden a hazai engedélyezési és jogorvoslati rendszert, hogy világos legyen: ki mikor és milyen okokból élhet fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel, milyen lehetőségeink vannak pro és kontra.
Fórumrendszer
?Törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti – – mondja ki az Alkotmány. Ezzel összhangban az államigazgatási eljárási törvény szerint az ügyfél – az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti – az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga azt is megilleti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A fellebbezést rendszerint a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.
Ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél már kimerítette a fellebbezési jogát (vagy esetlegesen kizárt a fellebbezés), lehetősége van arra is, hogy jogszabálysértésre hivatkozva – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a bíróságtól keresettel kérje az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat – most már a másodfokú határozat – felülvizsgálatát. Az erre irányuló keresetet a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél (esetünkben az építésügyi hatóságnál), vagy az illetékes bíróságnál.
A közigazgatási perek – így az építési tárgyúak is – a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak. Bár a megyei (fővárosi) bíróság ítélete ellen további fellebbezésnek nincs helye, ugyancsak jogszabálysértésre hivatkozva még kérni lehet az ily módon jogerőre emelkedett ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól. A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál, a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani.
A fellebbezésnek, valamint a határozat felülvizsgálatát kezdeményező keresetnek halasztó hatálya van a jogorvoslati kérelemmel megtámadott államigazgatási határozat végrehajtására, azaz ilyenkor jogszerűen az építési engedéllyel nem lehet élni, az építkezést nem szabad megkezdeni.
Jogorvoslat az építési engedélyezési eljárásban
A gyakorlatban az építtető számára a legtöbb gondot az okozza, hogy a vonatkozó jogszabály [46/1997. (XII.29.) KTM rendelet”> kimondja: az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról a közvetlenül szomszédos – a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú, telekhatárú – építési telkekkel, ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat kézbesítés útján értesíteni kell.
A szabályok szerint pedig a szomszédokat mint ügyfeleket minden esetben megilleti az építési engedéllyel szemben a jogorvoslat joga.
Elméletileg természetesen ez a jogszabályi rendelkezés aligha kifogásolható, és azt is hangsúlyozni kell, hogy az ügyfeleket az esetek döntő többségében nem ellenséges hozzáállás vezérli, hanem valóban jogukat vagy jogos érdeküket kívánják ezúton megvédeni (még akkor is, ha sérelmük esetlegesen végül is vélt sérelemnek bizonyul).
A problémát ténylegesen az okozza, hogy a szomszédok sok esetben akkor is élnek jogorvoslati jogukkal, ha nincs is jogos és valódi sérelmük. Gyakran motiválja az irigység, (?én már itt lakom, itt ne építsen és engem ne háborítson más – szemlélet), és sajnálatos módon ezekben az esetekben is gyakran szerepet játszik a pénz. Sokszor panaszolják az építtetők, hogy a szomszédok – természetesen dokumentálhatatlan, illetve bizonyíthatatlan formában – meghatározott pénzösszeg fizetéséhez kötik jogorvoslati jogosultságuk érvényesítésének mellőzését, sőt, ennek fejében már a fellebbezési jogról való lemondásukat is megadják. Buzgalmuk sokszor akkora, hogy még meg sem születik az építési engedély, már elállnak jogorvoslati joguktól. Az ilyen lemondás természetesen a hatóság előtt nem ér semmit, de nyilvánvalóvá teszi, hogy még az illeték megfizetése sem tartja vissza őket a fellebbezéstől (a fellebbezés illetéke 5000 Ft, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke 10 000 Ft).
A megoldás lehetséges útja
Ha tehát az építési engedély ellen az arra jogosult jogorvoslattal élt, az építkezést nem lehet megkezdeni. A bírói felülvizsgálat további 2-3 évre is elnyújthatja az építési munkák kezdési időpontját, nőnek az építőanyagárak, s ha ehhez még az építtető tudja, vagy úgy érzi, hogy a szomszédot sandán forintosított indokok motiválják, elszabadulnak az indulatok. Egymást érik a legkülönbözőbb fórumokhoz írt panaszbeadványok, kézzelfoghatóvá téve a régi közmondást: – rossz szomszédság török átok?. Az indulatok ellenére persze az építkezés jottányit sem halad előre.
Ilyenkor az építtető vagy mélyen a zsebébe nyúl és kifizeti a kért összeget, amellyel megakadályozza a jogorvoslat benyújtását, vagy eléri annak visszavonását, vagy pedig jogellenes módon, építési engedély nélkül elkezdi a munkálatokat. Ez nyilvánvalóan sehova nem vezet, hisz az építésügyi hatóság hamarosan észleli az engedély nélküli építkezést, s azt akkor is építési bírsággal szankcionálja, ha a fennmaradási engedélyt esetlegesen megadja, de az sem kizárt, hogy adott esetben az így megépített építmény(rész) lebontását rendeli el. Ezek a jelentős költségtényezők akár a tervezett építkezés egészét is meghiúsíthatják.
Nyilvánvaló, hogy a megoldást semmiképpen sem az jelenti, hogy a jogorvoslati jogosultságot, vagy akárcsak annak bírósági útját megszüntetjük, hiszen a jogállamiság alapvető követelménye szenvedne csorbát. Másrészt az esetek döntő többségét a jogvédelem valóságos igénye vezeti, nem pedig a joggal való visszaélés szándéka.
A megoldást álláspontunk szerint csakis az érintettek tudatformálása eredményezheti, nevezetesen: a szomszédok ne próbálkozzanak alaptalan jogorvoslati kérelmekkel az építkezést akadályozni, pusztán az építtetők bosszantására, netán pénzbeli – megváltás – érdekében, másrészt az építtetők is azt a műszaki megoldást keressék, amely a szomszédok lehetséges kíméletével, jogaik és jogos érdekeik legkisebb sérelmével valósul meg a tervezett építkezés. E tudatformálás érdekében a folyamat valamennyi résztvevőjének – a tervezőtől az építési hatósági köztisztviselőig – aktívan kell munkálkodnia.
Hozzászólások