Bár Nyíregyházán több országosan is neves építész dolgozik – így a Kossuth-díjas Bán Ferenc, valamint az Ybl-díjas Kulcsár Attila, aki a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tanszékvezető tanára – , ezúttal mégsem őket szólaltatjuk meg, hanem két nyíregyházi születésű és ott dolgozó tanítványukat. Gáva Attila és Tudlik István egyaránt a fiatalabb generációhoz tartozik, ennek ellenére mára elismert építészei a városnak.
ttila építész (34)A debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát követően a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd elvégezte az Építész Mester Egylet mesteriskoláját. – A nyíregyháziak úgy élnek, laknak, mint az ország más részein. A lakásépítészetben sincs helyi specialitás, külön jellegzetesség. A szerényebb életkörülmények közt élő megrendelők jól lakható, de kisebb méretű lakás rendelnek, másoknak nagyobb lakásra van igényük. A legfontosabb, hogy mindig az adott család elvárásainak megfelelő, rájuk szabott épületet kell terveznünk. A pénztárcához mérten megfogalmazható egyébként minden igény, szerényebb körülmények között is. Fontos, hogy már a legelején kiderüljön, mit is szeretnének az építtetők. Sok építész nem szereti, ha rajzokkal érkezik a megrendelő, én kifejezetten örülök neki. Minél több az információ, annál jobban meg lehet közelíteni az építtetői igényeket. Jólesik azután, ha később, évek múltán találkozunk, és azt mondják, hogy megfelel igényeiknek a ház.Eddig 28?30 lakóházat terveztem a középületek mellett. Szinte minden esetben sikerült megtalálni a közös nevezőt az építtetővel. Próbálok ráhangolódni mindig a megrendelőkre: ha életkezdő fiatalok, velük könnyebb felvenni a kapcsolatot, mert hozzám hasonló korosztály képviselői. Most kezdik a házépítést, albérletből, társasházból jönnek. A középkorúak mögött sok a tapasztalat, ők többnyire már nem az első lakóházukat építtetik, kisebbről nagyobba kívánnak eljutni, minőségi váltással. Előttük általában nincsenek anyagi korlátok, ki tudjuk elégíteni a legmagasabb igényeket is.Lényeges kérdés, hogy hol építjük fel házunkat, figyelni kell a tájolásra, a kilátásra, a természeti környezetre. Figyelemmel vagyunk az építtető életvitelére: hogyan, mire akarja használni a lakást, mennyi vendéget fogad, előre átgondolható az is, hogy a nagyszülő által használt lakrész a későbbiekben mire lesz jó, milyen változások várhatók a család életében, a tetőteret egy későbbi időpontban beépítik-e, szükséges-e a lakásban iroda, rendelő vagy üzlet kialakítása. Bár az anyagiak előre kalkulálhatók, egy bizonyos: a végén mindig több, mint amire számítottak.Tudlik István építész, tervező (38) Tudlik István építész, tervező szintén a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán végzett, tizenöt éve szinte kizárólag családi házakat tervez. Eddig több mint hatszáz (!), különböző nagyságrendű, minden igényt kielégítő, korszerű családi házat tervezett, elsősorban Nyíregyházán. – A legtöbb megrendelő határozott elképzeléssel érkezik, tudja milyen nagyságrendű, milyen felszereltségű lakást szeretne. Mivel a városban és környékén viszonylag sok házat tervezek, ezért a megrendelők többsége – látva ezeket az épületeket – , hasonló stílusban szeretné megterveztetni lakóházát. Sokan vannak, akik kifejezetten az általam tervezett házak homlokzati megjelenésébe szeretnek bele. Ha ez párosul egy hasonló formavilágú belső térrel, akkor kedvező az építtető és a tervező közötti kapcsolat. Mivel eltérő igényszintű házakat kell tervezni, van, akinek kevesebb pénzből kell gazdálkodnia, amely bizonyos szinten rányomja bélyegét a tervezésre is.A másik véglet a teljes igényességgel megtervezett lakóház, amelynél a bekerülési költséget a tervezés idején pontosan meg sem lehet mondani. De ezekben az esetekben a plusz kiadások az építtetőnek nem jelentenek túl nagy anyagi nehézséget.A házépítésben mindig újabb és újabb tendenciák érvényesülnek. Tíz-tizenöt év alatt sokat változtak az építtetői igények. Nyilvánvaló, hogy olyan házakat kell építenünk, ami ma is érték és évtizedek múltán is az marad. Nosztalgia van a régi polgári lakás hangulata iránt, amelynek elengedhetetlen része a könyvtári és dolgozószoba. A régi időkben használt lakásfunkciók új, modern értelmezést nyernek, a dolgozószobák a könyvtárigény mellett számítógépekkel, tárgyalósarokkal bővülnek. Egyre több, magas szinten felszerelt lakóház rendelkezik a szabadidő hasznos, otthoni eltöltéséhez szükséges úszómedencével, szaunával, konditeremmel, pinceszinten elhelyezésre kerülő szabadidős térrel, biliárdteremmel.Az épület megtervezésén kívül egyre inkább fontossá válik a közvetlen környezet, a kert, illetve a ház és a kert kapcsolata.
Nyíregyháza a mai napig őrzi az egykori falusi, majd mezővárosi kis házait, de a múlt századfordulón épült polgáriasodást tükröző szép épületeit is. Ezeket meg kell óvni a jövő nemzedék számára. Érdemes tehát már a telek vagy a ház vásárlása előtt megkérdezni az építészt, neki mi a véleménye, szakmai ajánlata. A választás ugyanis sok mindent befolyásol: milyen életet szeretnének ott élni, milyen stílus illik abba a környezetbe, hiszen nem mindegy, hogy a régi utcák polgárházai között épül föl az a ház, vagy újonnan parcellázott telekre.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások