A kert az év minden időszakában örömforrás. Az a legjobb benne, hogy kialakítása soha nem végleges. Évről évre, évszakról évszakra más-más látvánnyal örvendezteti meg művelőit, mindig lehetőséget nyújt valami apró, új ötlet megvalósítására. Dr. Jámbor Imrével, a Kertészeti Egyetem tanszékvezetőjével a kertépítésről beszélgettünk.
– A kert tervezése, építése során milyen engedélyek beszerzése szükséges?
– Általánosságban elmondható, hogy nem a kerttervet, hanem az épületet kell engedélyeztetni. Az építési tervnek minden esetben része egy környezetterv, hiszen ahhoz lehet az épületet kapcsolni, és megítélni, hogy jó elhelyezésű-e. Gyakran ez a környezetterv tartalmaz tereprendezési és kertépítészeti tervet is, különösen, ha a zöldfelület külön kíméletre szorul, vagy a lejtős, tagolt terepviszonyok azt indokolttá teszik. Az országos érvényű építési előírás (OTÉK), illetve ezen túl a helyi önkormányzatok előírhatnak kötelezően betartandó arányokat a beépített terület és a kert, azaz a zöldterület között. Helyi szinten például akár a kerítés létesítésére, az előkertek kialakítására, akár az alkalmazott növényekre sajátos szabályozás érvényesülhet, hiszen mindezek befolyásolják az utcaképet. Tihany védett térségében például külön lista tartalmazza az ott alkalmazható növényeket, melyhez kötelező alkalmazkodni a kerttulajdonosoknak.
– Milyen szabályok érvényesek a fák kivágására –
– A gyümölcsfákat kivéve a magánkertek fáinak kivágásához – 20 centiméternél nagyobb törzsátmérő esetén – minden esetben szükséges engedély a helyi önkormányzattól. Amennyiben engedélyezik, gondoskodni kell a fa pótlásáról a telken belül, ha pedig erre nincs mód, egy alkalmas közterületen.
– Vannak-e olyan építmények a kertben, melyeknek tervezését, kivitelezését mindenképpen szakemberre kell bízni?
– Természetesen egy szárazon rakott kőfal, ahol nincs alapozás, nincs semmiféle méretezendő szerkezet, nem igényli statikus munkáját. Ennek ellenére érdemes tájékozódni, hogy esztétikus, jól funkcionáló építményt kapjunk. Amennyiben az építmény olyan erőhatásoknak van kitéve, amelyre pontosan méretezni kell, gondolok például egy vízmedencére, támfalra, mindenképpen megfelelő szakember bevonása szükséges.
– Van-e sajátos magyar stílus a kertépítészetben?
– Úgy gondolom, hogy van, s bár ez nem rendelhető stílusjegyekhez, nem definiálható pontosan, mégis jellemzőek, megismerhetők az itthoni kertek. Sokszor találunk olyan kerteket, ahol egy az egyben lemásolnak külhoni példákat, ezek mindig szembeötlően különbözőek, hiszen egy kertkultúra több száz éves múlton nyugszik, nem lehet egyszerűen átlépni.
– Milyen csapdákba eshetünk a kert építése során?
– Elsőként el kell kerülni a kert túlzsúfolását. Bármilyen szépek a növények, a kert mégis a térről szól, lényege az üresség a növények között, ahol tartózkodunk. Ha nem tartjuk be a megfelelő térarányokat, sokszor a lényeg vész el, – a fától nem lehet látni a kertet?. Érdemes tehát mértéktartónak lennünk, hiszen bármennyire is szeretnénk, nem férhet el minden vágyott növény egy családi ház telkén.
Szerencsére ma már múlófélben van egy óriási hazai divathullám, amikor sokan egyenlőnek tekintették a kertet a telekhatárra telepített tujasorral és az ápolt gyepfelület kombinációjával. Sablonokat semmi értelme követni, egyediségre, karakterre kell törekedni minden kert esetében, megtalálni az arra a helyre jellemző, egyedi, érdekes megoldást.
Ma már olyan nagy tömegben kaphatók a faiskoláknál lombhullató cserjék, talajtakarók, évelők, lomblevelű örökzöldek, amelyekkel a kert időbelisége – mely hazánkban igen fontos dolog – hangsúlyozható. Így könnyűszerrel változatos képet alakíthatunk ki, szemben az örökzöldek mindig egyforma látványával.
Ma már igen nagy piaca van a különböző kerti díszítőelemeknek is. Ezeknél szintén törekedni kell az egyediségre, meg kell találni az adott helyre és csak oda illő műtárgyat, mely sok esetben nem is kerül többe a tömegcikkeknél.
Mindenkinek van egy kertelképzelése, mindenki a saját kertjét akarja létrehozni, hiszen ő lakja és használja, ugyanakkor nagyon könnyű tévedni, ahogy egy épületnél is. Ízlés, növényismeret, formakészség, és sok-sok egyéb kérdése ez. Ha tehát valaki belevág egy kert építésébe, túl a hasznos könyvek, szaklapok ismeretén, érdemes szakemberrel konzultálni.
– A közterületi zöldfelületeinkkel kapcsolatban mi a legégetőbb probléma –
– A közkertek szakmailag megfelelő kialakítása, fenntartása talán a magánkerteknél is fontosabb. Itt még súlyosabbak a hiányosságok az anyagi korlátok miatt. Az önkormányzatoknak többet kellene áldozniuk a közcélú zöldfelületekre, hiszen ennél olcsóbban nem lehet jobb települési környezetminőséget produkálni. Apró kis lépésekre már lehet példát látni, az igazi változás azonban még várat magára, noha a település rendje és a polgárok elégedettsége csak előnyére válna minden önkormányzatnak.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások