Szerelt homlokzatburkolatokkal családi házaknál ritkán találkozunk, ott leginkább a hátul átszellőztetett rendszert alkalmazzák. Az átszellőztetett homlokzatburkolat egy olyan többrétegű falszerkezet, ahol a hőszigetelés és a külső esztétikai burkolat síkja mögött egy folyamatos légrés található, az alul és felül is nyitott levegőréteg képes jól szellőztetni a mögötte lévő tartószerkezetre szerelt hőszigetelést, a felfelé áramló kürtőhatás miatt.
Forrás: freepik.com
Szerelt homlokzatburkolatok
A szerelt homlokzatokat inkább a nagyobb középületek, irodaházak felületein használják, mivel a száraztechnológia miatt gyorsan szerelhető, nincs „száradási” idő. De mi is az a szerelt homlokzatburkolat? A szerelt homlokzatburkolat egy sínrendszerre, vázrendszerre, konzolokra felrögzített nagyelemes burkolati rendszer, amely az épület homlokzatát eltakarja/burkolja, és ezzel együtt megfelelő látványt nyújt, és garantáltan időtálló. Ebbol is kétféle létezik, úgymint az átszellőztetett homlokzatburkolati rendszer és a nem átszellőztetett homlokzatburkolati rendszer (légréteges és légréteg nélküli).
A szerelt homlokzatburkolatok anyaga sokféle lehet, itt igazán nagy a változatosság. A választás elsősorban az épület stílusától, a tartóssági elvárásoktól és a költségvetéstől függ. A legnépszerűbb típusok a természetes fa, a tartós szálcement, a modern alumínium (fém), a kerámia, valamint a természetes vagy műkő, amelyek védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságaival szemben és esztétikus megjelenést biztosítanak. A lényeg, hogy megfelelően keménynek kell lenniük (bár ez sem mindig igaz), biztosítva az időtállóságot. Készülhet kerámiaburkolat vagy természetes kőlap burkolat vagy ezek helyett fémlemezburkolat, szálcementlap burkolat, műanyagburkolat és egyéb anyagokból az épület külső homlokzatán.
Az átszellőztetés előnye és hátránya
Az átszellőztetett homlokzatburkolati rendszereknél a külső burkolat mögötti kürtőrendszerben áramló levegőréteg képes jól szellőztetni a mögötte lévő tartószerkezetre szerelt hőszigetelést, ugyanakkor ez az átszellőztető légrés nemcsak a hőszigetelést szellőztetésére alkalmas, hanem a kürtőhatás miatt egy épülettűznél az áramló levegő a tüzet is nagy erővel képes táplálni. Az épülettűz gyors tovaterjedésének megakadályozására, illetve a fékezésére az átszellőztetett szerelt homlokzat szigeteléséhez ezért kizárólag nem éghető hőszigetelő anyagok használhatók, olyanok, amelyek a legmagasabb, A1-es tűzvédelmi osztályba tartoznak. Például a kőzetgyapot (vagy üveggyapot) azért is jó választás, mert nem éghető, és e mellett igen magas az olvadáspontja. 1100 Celsius fok felett olvad a kőzetgyapot. Eddig a hőmérsékletig ellenáll a tűznek, és nem táplálja azt.
A nem éghető kőzetgyapoton belül is olyan típust célszerű beépíteni, aminek van gyártói javaslata kifejezetten az átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatburkolat szigeteléséhez. Ez azt jelenti, hogy a kis testsűrűségű kőzetgyapot helyett érdemes nagyobb testsűrűségű hőszigetelő anyagot beépíteni a szerelt homlokzatra. Ez azért lényeges, mivel a kőzetgyapot szálai között áramlik a levegő.
Milyen hőszigetelő anyagot válasszunk?
A szálas hőszigetelés akkor hőszigetel a legjobban, ha a szálak közötti levegő nem áramlik, hanem nyugalomban van. Minél nagyobb a testsűrűsége a kőzetgyapotnak, annál kevésbé áramlik benne a levegő, és annál jobb a kőzetgyapot hőszigetelése. Amikor a kőzetgyapot külső része a légrésben áramló levegővel találkozik, akkor az áramló levegő ronthatja a kőzetgyapot hőszigetelő képességét. Ezért a szerelt homlokzatburkolat hőszigeteléséhez olyan kőzetgyapot hőszigetelést a legjobb választani, ahol a szálas szerkezetű hőszigetelő kőzetgyapot nem érintkezik közvetlenül a külső burkolat és a kőzetgyapot szigetelés közötti résben áramló levegővel. Még akkor is, ha a hőszigetelésre beépített kőzetgyapot nagy testsűrűségű. Erre jó megoldás az üvegfátyol kasírozással ellátott homlokzati kőzetgyapot szigetelés.
A légréteg nélküli, szerelt falszerkezetekben az üvegfátyol kasírozás nélküli kőzetgyapot szigetelő anyagokat is használhatjuk. Mivel a szálas kőzetgyapot-szigetelés üvegfátyol kasírozás nélkül sem ég az igen magas 1100 Celsius fokos olvadáspontjáig, ezért egy esetleges tűznél sem táplálná a tüzet. A légréteg nélkül pedig még a kürtőhatás sem érvényesül a tűz terjedésekor.
Átszellőztetett homlokzatburkolatokhoz használható anyagok
Az átszellőztetett homlokzatburkolati rendszerek általánosságban úgy épülnek fel, hogy a teherhordó falszerkezetre mechanikus rögzítéssel elhelyezik a szálas (táblás) hőszigetelést, lehetőleg üvegfátyol kasírozásút, majd következik a 2-5 cm légrés, ez után kerül rá tartószerkezeten a homlokzatburkolati rendszer. Anyaguk szerint többfélék lehetnek.
Szálcement. A szálcement homlokzatburkolat egy természetes alapanyagokból – cement, homok, víz és cellulózszálak – készült építőanyag, amit homlokzat burkoláson kívül még tetok és lábazatok burkolására is használnak. Többféle színben és textúrával forgalmazzák.
A HPL burkolatok, kompaktlemezek duromer nagynyomású laminátumok, amelyeket kültéri használatra fejlesztettek ki. A lemezeket laminált présekben, nagy nyomás és magas hőmérséklet mellett gyártják. Ez a tömörítési eljárás különösen formastabil anyagot eredményez. A kétszeresen edzett akril-poliuretán gyanták tartós időjárásállóságot, magas UV- ellenállást és hosszú idon át tartó színállóságot biztosítanak.
Kerámiaburkolat. A kerámia homlokzatburkolat 80-100 cm széles és 50 cm magas burkolóelemekből áll, amit egy előre felszerelt sínrendszerre szerelnek fel. Kapható hasábos, hullámzó, bordázott, patinázott, és még egyéb felületekkel. kitöltés nélküli hézaggal készítik. A kőlapok merev és rugalmas rögzítését konzolos és egyéb pontszerű függesztő kapcsolóelemekkel biztosítják. A homlokzat burkolat ilyen kialakítása szerelő jellegű. A függesztő elemeket általában dübeles csavarozással rögzítik a falszerkezethez. (A rögzítések helyén a hőszigetelést kivágják, majd visszahelyezik.
Rozsdásodó acéllemezburkolat. A rozsdásodó acéllemez homlokzatburkolat a Corten acél egy patinaréteggel borított, időjárásálló acélötvözet, amit eleinte csak ipari környezetben használtak, majd később a modern építészet egyik népszerű anyagává vált, modern építésű családi házaknál is alkalmazzák. A rozsdásodó acél burkolatot úgy tervezték, hogy ne kelljen karbantartani. Megfelelő eljárás mellett néhány hónapon belül patinaréteg képződik (nemes rozsda), ami az esztétikai szempont mellett, tartósítja is az anyagot. Az anyagnak a neve egy szóösszetétel: COR-TEN, COR: Corrosion resistance (korrózió álló) –TEN: Tensile strength („szakítószilárdság”).
Egyéb fém burkolatok
A fém homlokzatburkolatok anyagukat tekintve lehetnek alumínium, acél, réz, cink vagy egyéb fémek. Ezek a burkolatok igencsak tartósak és időjárásállók. Az alkalmazott fémek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, például korrózióállóság, könnyű súly és formálhatóság. A burkolat lehet sík, hullámos vagy perforált, és változatos színekben és textúrákban érhető el. Terpesztett acéllemez. A terpesztett acéllemez homlokzatburkolatot a homlokzati fal elé szerelik. Ez nem egy átszellőztetett légrés, hanem a már hőzigetelt, festett sík elé kerül. Népszerűségét a fény –árnyék játékának változása adja. Többféle terpesztett lemez létezik, gyémánt alakú szem, rombuszszem, hatszög alakú szem, íves szem, mely lemezek gyártásuknál fogva három dimenziósok, a terpesztett rész kiáll a síkból, de létezik hengerelt kivitelben is.
MIÉRT ELŐNYÖS AZ ÁTSZELLŐZTETETT HOMLOKZATBURKOLAT?
- Kitűnő páraszabályozást garantál: a légrés elszállítja a belső térből távozó párát és a burkolat mögé bejutó csapadékot, így megakadályozza a penészedést és a vizesedést.
- Jelentős szerepet játszik a hővédelemben: Nyáron hőpajzsként elnyeli a napsugárzás jelentős részét, a mögötte áramló levegő pedig elszállítja a hőt, mielőtt az elérné a hőszigetelést vagy a tartófalat. Ez jelentősen javítja a homlokzat nyári hőcsillapítását és csökkenti a légkondicionálás költségeit (akár 30-40 százalékkal). Télen a hőszigetelő réteg minimalizálja a belső hőveszteséget oly módon, hogy a légrésben lévő levegő kismértékben felmelegszik a falon átjutó hőtől, így pufferzónaként csökkenti a hőkülönbséget.
- Zajszigetelés: a réteges felépítés (falazat, szálas szigetelőanyag, légrés és burkolópanel) és a légrés hatékonyan veri vissza a külső utcai zajokat és léghangokat, javítva az épület akusztikai tulajdonságait. Megfelelően kivitelezett átszellőztetett homlokzat jellemzően 10–14 dB értékkel növeli a falszerkezet eredeti zajszigetelő képességét (az emberi fül számára 10 dB-es csökkenést szubjektíven feleakkora hangerőként érzékeljük).
- Egyszerű karbantartás: a burkolati elemek (táblák) sérülés esetén egyenként is könnyen cserélhetők, anélkül, hogy a teljes homlokzatot meg kellene bontani.
Hozzászólások