Ma már szerencsére hazánkban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a vegyszermentes gazdálkodás. Ezek a módszerek környezetkímélők, nem kell szerbomlási határidőket figyelni, bár az tény, hogy használatukkal nem számíthatunk látványos eredményekre. hiszen éppen ebben rejlik a lényeg: a bio védőnövények jóval szelídebben védelmezik kertünket a kemikáliáknál.
Az alkalmazott bio termesztési módszerek egyike a növénytársítás. Ekkor úgy válogatjuk meg az egymás mellé ültetett zöldeket, hogy azok pozitívan hassanak a másik fejlődésére: riasztóan a kártevőkre, kórokozókra.
Díszítő védőnövények
A kerti élőlények közé tartoznak házi kedvenceink is, mégis gyakran szeretnénk távoltartani őket teraszunktól, virágágyásainktól. Az illatos coleus (Coleus canina) riasztja a kutyákat, macskákat, de ha a növény leveleit szétdörzsölve ruhánkra tesszük, akár magunkat is megvédhetjük a tappancsnyomoktól.
A nálunk egynyáriként tartott, mérgező magvú ricinust (Ricinus communis) a házilegyek elkerülik, ezért a komposzttároló mellett nagy segítségünkre lehet a légyűzésben.
A dekoratív sarkantyúka (Tropaeolum majus) és a bársonyvirágok (Tagetes patula, T. erecta) fajtáinak gyökerein termelt anyag a fonálférgeket tartja távol. Utóbbiak nem túl hízelgő, ám találó neve a büdöske.
A bio védőnövényként alkalmazható fajok többségére jellemző az intenzív illat- és szaganyag. E zöldek levelei vagy virágai másodlagos anyagcseréjük folyamán illóolajokat bocsátanak ki, melyek egyes állatokat vonzanak, másokat taszítanak.
A borágó (Borago officinalis) gyógynövényként ismert, de dísznövényként is ültethető. Szőrös levelei és levélnyelei miatt elkerülik a csigák. Ha az ágyások köré ültetjük, a területre nem jutnak be a puhatestű kártevők.
Fűszerek és zöldségek
A liliomok és rózsatövek közelében érdemes fokhagymát (Allium sativum) ültetni, amely riasztja az egereket, a fonálférgeket, és véd a szürkepenésztől is. A szürkepenész ellen egyébként minden hagymafaj alkalmazható, így a metélőhagyma (Allium schoenoprasum) is, ami ráadásul nagyon dekoratív.
A lisztharmat-megbetegedésekre érzékeny növények köré bazsalikomból (Ocinum basalicum) érdemes néhány tövet ültetni. Szárított leveleivel levesek, sültek, pácok és mártások ízesíthetők, és még pikáns ízű szörp és üdítő is készíthető belőle. Ezen túlmenően gátolja a lisztharmatfertőzés terjedését, a méheket pedig magához csalogatja, így ideális a lisztharmatérzékeny almafajták és az egynyári virágok – például petúniák – közelében tartani.
Gyomok és vadvirágok
A növénytársítás mellett a biotermesztés másik gyakran használt módszere az, amikor növényekből készült főzetekkel, vagy erjesztett levekkel permetezünk.
A gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) hazánk egész területén megtalálható, helyenként gyomosít is. Virágzáskor leszedett leveles szárát kiszárítva, majd porrá törve, hatásos riasztószert készíthetünk belőle rovarok ellen: elűzi a legyeket, de poloskák, földibolhák és molyok ellen is alkalmas. Az áztatott varádicsvirágból készült permetlével a paradicsomok baktériumos betegségeinek többsége ellen is hatékonyan vehetjük fel a harcot.
Levéltetvek és takácsatka irtására kiváló az erjesztett csalánlé (Urtica dioica). Egy kilogramm csalánt 10 liter vízben áztassunk két hétig. Szűrését követően a lé tízszeres hígításával permetezzük le a
levéltetűvel fertőzött növényeinket.
Ugyancsak levéltetvek ellen eredményes a már kihűlt kamillaforrázattal (Matricaria chamomilla) történő permetezés.
Hasonló, de jóval erősebb hatású az áztatott dohányból készült (higított) permet, ez azonban már emberre is mérgező, ezért inkább kerüljük.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások