Az első télikerteket a XVII. században építették. Ezek a kőből és téglából készült épületek melegházak voltak, nagy, délre néző ablakokkal. Narancsfákat teleltettek benne, majd fűthetővé téve már banánt, citromot és ananászt is termesztettek. Divatossá a XIX. században váltak, akkoriban kúriák, kastélyok mellett pompáztak. Ekkorra már pálmák, egzotikus növények, páfrányok díszlettek bennük. Napjainkban már sok ház büszkélkedhet télikerttel, a nagy üvegfelelületeken beáradó napfény jó közérzetet biztosít.
[html”> A klasszikus télikertek a hideg hónapokban optimális helyet nyújtanak a hidegházi teleltetésű növények számára. A 10-15 oC-os hőmérsékletben a növények nem indulnak fejlődésnek, nyugalmi állapotban vészelik át a telet. A télikerti technológiák fejlődésével azonban már nemcsak hagyományosan, „hűvös” télikertet varázsolhatunk házunk mellé, hanem lakótélikertet is, ahol a hőmérséklet megegyezik a lakásban tartott 21-22 oC fokkal.
Virágom, virágom
Milyen növényeket tarthatunk a télikertben – Nos, bármilyet. A télikert esetén ugyanis minden környezeti tényező adott a növények fejlődéséhez és a téli nyugalmi időszakukhoz. A nagy üvegfelületek biztosítják a fényt, a talajt mi keverhetjük, az öntözéskor a víz mennyisége növényenként szabályozható. LAKÓTÉLIKERTEK. Az úgynevezett lakótélikertekben a szobahőmérséklettel megegyező, emberek számára kellemes 20 oC feletti hőmérsékletben minden olyan faj jól érzi magát, amelyik szobanövényként bevált. Az összes trópusi dísznövény szóba jöhet tehát, valamint az egzotikus gyümölcsök és az orchidea- és broméliafélék, de gondolkodhatunk akár trópusi vízinövényekben és tóban, csobogóban is. Igazi trópusi hangulatot teremt, ha kalitkában madarakat is tartunk. A lakótélikert bútorzatának kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy bírja-e a magas páratartalmat, a padlóburkolat bírja-e a vizet, hiszen a növényeket rendszeresen kell öntözni. Kis alapterületű télikertbe ne tegyünk nagy növényt, a nagyméretűbe pedig nem szép a sok apró cserép. Ne zsúfoljuk tele a télikertet növényekkel, főleg ne az ablakokat, mert elfogják a fényt, és nem marad hely a bútorzatnak. Célszerű több növényt egy-egy nagy ültetőedénybe tenni, fenyőkéreggel vagy kövekkel lefedni a felszínt, korlátozva a párologtatást. Legjobb öntözővíz az esővíz, melynek hőmérséklete 20-22 oC fokos legyen KLASSZIKUS TÉLIKERT. A klasszikus télikertekbe inkább mediterrán növények valók, amelyek télen a maximum 12-15 oC-os hőmérsékleti tartományban érzik jól magukat. Ezek, a hidegházi vagy dézsás növényeknek is nevezett fajok nyáron a szabadban, télen pedig alacsony hőmérsékleten tartandók. Egy ilyen teleltetési hőmérsékletre fűtött télikert a lakótélikerttel ellentétben hosszabb tartózkodásra alkalmatlan, de a kinti hőmérséklet és a lakás között betöltött hőszigetelő szerepe jelentős. Remekül érzik itt magukat a jázminok, az aszparáguszok, a páfrányok, az orchideák, a broméliák, a ciprusok, a dieffenbachiák. A fikusz a félárnyékot kedveli, a citrusok és a kaktuszok pedig a napot. Ne legyen tehát meleg a télikertben, mert éppen a nagy melegtől gyengülnek le és betegszenek meg. A télikertek klasszikus növényei
A leánder (Nerium oleander) látványos zöldtömege, különleges színű és formájú virágai miatt hosszú évtizedek óta kedvelt dísznövény hazánkban. Vigyázat, minden része mérgező! A főzetét az ókori rómaiak egér-, patkány-, bolha- és tetűirtásra használták. Bár hatásai évezredek óta ismertek, százával betegedtek meg légiósok Algériában, mert leándervesszőből készített nyárson sütöttek húst. Tehát bármennyire is tetszik nekünk e növény, ne leánderrel rakjuk tele a télikertünket. Dézsás növényként a leánder akár a kétméteres magasságot is elérheti. Szaporítható hajtásdugványról, amelyet vízben meggyökereztethetünk, de magjai is könnyen csíráznak. Igénytelen, néhány napig károsodás nélkül elviseli a kisebb fagyokat. Kapható már klorofillhiányos díszváltozata is, amelynek levelei citromsárga foltokkal tarkítottak – ezek nemcsak a virágzási időszakban díszítenek.
A mályvacserje (Hibiscus rosa-sinensis) szintén a mérsékleten fűtött télikertek lakója. A hűvösben töltött nyugalmi időszakban alakulnak ki a virágrügyek. A télen, szobahőmérsékleten tartva kevesebb virágra számíthatunk
A citrusok közé tartozó növények számos faja hazánkban is kedvelt. Ilyen a citrom (Citrus limon), a narancs (Citrus sinensis), a mandarin (Citrus nobilis), a grapefruit (Citrus paradisi), pomelo (Citrus grandis), vagy a most terjedőben lévő lime és a koktélnarancs, a kumquat. E növények számára szintén ideális hely a télikert.
Kedvelik a tápdús, jó vízáteresztő talajokat. A vízhiányt levélhullással jelzik. Öntözni ritkán kell, de akkor úgy kell meglocsolnunk, hogy a földlabda minden része átnedvesedjen.
A mediterrán gyümölcstermők közül érdemes még kiemelni a gránátalmát (Punica granatum) és a fügét (Ficus carica), amelyek változatai a kisebb fagyokat is elviselik, így kertben is átteleltethetők. Dézsás növényként nevelve gyorsabban fejlődnek. Sokan vallják: nincs családi ház fikusz nélkül. Nem véletlen, hogy ez a növénynemzetség hazánkban is nagyon kedvelt. Nagyon formagazdag csoport, mivel az alig egy centiméteres levelű, kúszó változatától (Ficus pumila), a közepes termetű, színes lombú változatokkal is rendelkező Ficus benjaminán át a több méteresre növő nagylevelű fajokig (Ficus elastica, Ficus lyrata). A fikuszok szöveteiben tejnedv termelődik, amely lenyelve erős hasfájást, hasmenést, hányást okoz. Így ahol kisgyermek van, ott érdemes egy magasabb polcra helyezni e növényeket. A megszilárdult tejnedv a levegőbe kerülve -latexhez hasonló molekulaszerkezete miatt – majd a légutakba jutva az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket okozhat, ezért metszésük után gyakrabban szellőztessünk.
Nálunk a babér (Laurus nobilis) főként fűszerként ismert, ám a mediterrán országokban e faj egész erdőket alkot. Az ókori rómaiak nagy becsben tartották, úgy vélték látnoki erőt ad a jósoknak. Egy másik hiedelem szerint a babérba nem csap a villám. Nem véletlenül lett a babérágakból font koszorú a dicsőség jelképe. Dézsás növényként nyáron a szabadban, télen pedig télikertben tartható, ahol 10 fok körüli hőmérséklet az ideális számára. Talajra igénytelen, enyhén savas kémhatású földben fejlődik legjobban. Könnyen szaporítható dugványozással, vagy a tősarjak leválasztásával, de magvait is elvethetjük. Kártevői a gyapjastetvek és pajzstetvek, melyek ellen szappanos lemosással is védekezhetünk. Mellőzzük a vegyszeres növényvédelmet, ha leveleit fűszerként szeretnénk felhasználni. Az otthon termesztett babérlevelek zamata kitűnő.
A könnyezőpálmát (Monstera deliciosa) sokan filodendronként tartják számon, valószínűleg azért, mert habitusuk és tartásmódjuk is hasonló, bár az igazi filodendronoknak sokkal kisebb a helyigénye. A könnyezőpálmák Dél-Amerika trópusi részéből származnak, ahol az őserdei aljnövényzet részei. Gyümölcstermő növényként tartják számon, mert hatalmas, kukoricacsőhöz hasonló termésének íze az ananász és banán keverékére emlékeztet. Erre utal a „deliciosa" jelző, ami jóízűt, élvezetest jelent. A könnyezőpálma hosszú léggyökereket fejleszt, ezekkel részben más fákra támaszkodik, kapaszkodik, részben pedig a földbe fúródva táplálékfelvételről gondoskodik. A levágott törzsdarab nedves homokban, párás környezetben könnyen meggyökereztethető, csak figyelni kell a feldarabolt részek polaritására. A szárdarabnak azt a részét tegyük a homokba, ami növényen eredetileg is lefelé volt, véletlenül se fordítsuk meg.
A pálmák a trópusok és szubtrópusok növényei. Rostjukért, gyümölcsükért termesztik, de törzsük építőanyagnak is alkalmas. Hazánkban is kedvelt szobanövények, főleg egzotikus formájuk, látványos zöldtömeget adó levélüstökük miatt. Egyes hidegházi fajaik (Chamaerops sp. Sabal sp., Trachycarpus sp. ) nyáron szabadban tarthatók, télen pedig minimális öntözéssel és fagypont feletti hőmérséklettel is megelégszenek. Télire a már nagyra nőtt példányokat nem kell a szobába zsúfolni, elegendő egy fagymentes helyet biztosítani számukra.
ZZ pálma (Zamioculcas zamiifolia) A kontyvirágok rokona, a Zamioculcas növénynemzetségnek pedig az egyetlen faja. Ideális pálmahelyettesítő növény, gyorsan jött népszerűségét igénytelenségének is köszönheti. Húsos levélnyelei vizet raktároznak, ezért hosszú időn keresztül bírja a szárazságot. Félárnyékos és huzatmentes helyen érzi jól magát, tűző napon pedig levelei kifakulnak. A növény a trópusokról származik, így 20°C-os átlaghőmérsékleten érzi magát legjobban. Télen se hagyjuk, hogy 15°C alá hűljön a helyiség, ezért ez inkább a szobahőmérsékletű lakó-télikertekbe való. Levéldugványról vagy tőosztással is könnyen szaporítható. További előnye, hogy egyelőre hazánkban nincs jelentős kártevője, kórokozója – bár az új növényekkel kapcsolatos tapasztalat azt mutatja, hogy ami késik, nem múlik.
Pozsgások A pozsgás növények (másképpen szukkulensek) húsos levelű vagy szárú növények. Sok vizet tárolnak törzsükben, leveleikben, mivel többségük a csapadék szempontjából kedvezőtlen feltételek között él. Egyes helyeken a pozsgások a növényvilág egyedüli képviselői. Fejlődéstanilag minden kaktusz pozsgás, de nem minden pozsgás kaktusz.
A kaktuszok (Cactaceae) számára a télikert ideális teleltető helyiség. Fontos, hogy a téli időszakban ne induljanak növekedésnek, mert ezek a hajtások a fény felé törleszkedve megnyúlhatnak, a kártevők, kórokozók könnyen megtelepszenek rajtuk. Kaktuszok teleltetésénél fontos, hogy alacsony hőmérsékleten és szárazon tartsuk őket.
TIPPEK
- Az agyagcserép a pórusain keresztül szellőzik, emiatt kipárolog belőle a nedvesség egy része is. Ezért ilyen edénybe a szárazságtűrőbb, túlöntözést nehezen viselő növényeket ültessük.
- A műanyag cserepek nem engedik át a nedvességet, ezért vízigényes fajok számára ideálisabbak.
- Az agyagcserépben élő növény öntözésénél vegyük számításba, hogy az öntözővíz egy részét a kipárolgás miatt növényeink nem tudják majd hasznosítani.
Cikászok (Cycadaceae) magyarul családja szágópálmák vagy pálmafenyők, bár e növénycsoportnak is inkább latin nevük fordítása terjedt el. Leggyakrabban kapható változata a Cycas revolutea. Télen, nyugalmi időszakában legjobban +10,+15 C fokon érzi jól magát, ekkor kéthetente elegendő mérsékelten öntözni. Tápoldatozni nem kell, nehogy nyugalmi időszaka alatt növekedésnek induljon. Amennyiben nyáron a szabadban tartanánk érdemes fokozatosan szoktatni az egyre erősebb napsütéshez. Vízáteresztő talajt igényel, így homokot, perlitet apróbb kavicsot feltétlenül keverjünk bele. Sokan kidobják a szegény növényt, amikor a helytelen tartásmód miatt az összes levelét elveszíti – pedig még lehet hogy él. A kiszáradtnak tűnő növény tehát – ha megfelelően törődünk vele -, az esetek többségében újra kihajt. Ha pedig helyesen tartjuk, még az unokák télikertjében is megtaláljuk, addigra már tekintélyes méretben…
TIPPEK
- A fadézsákat ültetés elött érdemes fóliakonténerrel kibélelni, hogy az öntözésekkor a víz ne érintkezzen a fával, ne károsíthassa
- A citrusfélék egy magjában több csíra is lehet: azaz egy szem magból esetenként 2-4 növény is felnevelhető.
- A citrusfélék magról kelve csak alanynövénynek jók, nemes rüggyel kell beoltani ahhoz, hogy gyümölcstermő növényekké váljanak.
[/html”>
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások