A polgári perben elbírálandó jogvita szükségképpen tényeken alapul, a per lényegét a tények, események jog alá rendelése és megfeleltetése képezi. A jogi érvelés mellett tehát az azt alátámasztó bizonyítás magától értetődő jelentőségű. A bizonyítást élésen el kell különíteni a fél előadásától, amely valójában a perben képviselt álláspont, szemben a bizonyítékkal, amely az álláspontra és tényekre vonatkozó információ hordozója.
Forrás: freepik.com
A tanú
A tanú bizonyítási eszköz, olyan, a peres felektől különböző személy, aki az általa észlelt múltbeli tényekről tesz vallomást a bíróság előtt. A tanú szerepe tehát a tények feltárásának segítése, azaz a tényekről való tudomása és nem a véleménye az, ami a bíróság számára fontos. Vallomásának hitelt érdemlősége bírói mérlegelés tárgya. A tanúzás alapja a tanúbizonyítási indítvány, amelyben a peres fél a bíróság számára előadja, hogy kit, milyen tényre kíván meghallgattatni, illetve megindokolja, hogy a tanú mennyiben alkalmas a kérdéses tény bizonyítására. A tanúbizonyítási indítványa perfelvételi szakban terjeszthető elő, e szakban módosítható, visszavonható. Az indítvány megtétele során különösen oda kell figyelni, hiszen a bíróság mellőzi a tanúbizonyítás elrendelését, ha annak tartalma, előterjesztése nem felel meg a törvény rendelkezéseinek. Amennyiben a bizonyítási indítvány megalapozott, a bíróság a tanút meghallgatása érdekében tárgyalásra idézi, az idézésben tájékoztatást adva jogairól, kötelezettségeiről.
A tanúzási kötelezettség
A tanúzás kötelezettsége három részelemből épül fel, azaz a tanút terheli a megjelenési kötelezettség, a vallomástételi és okirat-felmutatási kötelezettség, valamint az igazmondási kötelezettség. A tanú megjelenési, vallomástételi és okirat-felmutatási kötelezettségének megszegése esetén kényszerítő eszközök alkalmazhatók, az igazmondási kötelezettség megszegése a hamis tanúzás bűncselekményét valósítja meg.
A tanú alapvető kötelezettsége, hogy az idézésben megjelölt helyen és időpontban megjelenjen, abban az esetben is, ha tanúként nem hallgatható meg. Előfordulhat, hogy a tanú valamely oknál fogva nem tud megjelenni, ekkor a távolmaradását kimentheti előzetesen az ok valószínűsítése mellett. A kimentés oka nyilvánvalóan csak alapos és valós lehet, így például más halaszthatatlan elfoglaltság, külföldi út vagy egészségügyi állapot, orvosi vizsgálat. A bíróság az előadott ok alapján mérlegeléssel dönt arról, hogy alkalmaz-e kényszerítő eszközt a tanúval szemben, vagy azt mellőzve megidézi a következő tárgyalásra, vagy esetleg mellőzi a tanúbizonyítás foganatosítását. Ha a tanú előzetesen arra hivatkozik, hogy életkora vagy egészségügyi állapota miatt nem tud megjelenni, a bíróság elrendelheti a tanú meghallgatását kiküldött bíró által.
A tanúzási képtelenség és a tanúvallomás megtagadása
Tanú csak az lehet, aki tanúzási képességgel rendelkezik. Ennek megfelelően nem hallgatható meg tanúként az, aki védőként járt el olyan kérdésről, amiről védőként szerzett tudomást, a titoktartás alól felmentést nem kapott, olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül. Ezek az esetkörök különlegesek, jóval gyakrabban fordulnak elő a tanúvallomás megtagadásának lehetőségei. A tanúvallomást megtagadhatja a felek bármelyikének hozzátartozója, az, aki a tanúvallomás folytán saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, de csak az azzal kapcsolatos kérdésben.
Megtagadhatja a tanúvallomást az, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, és e tanúvallomással azt sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelessége alól felmentette. Hasonló megtagadási ok kapcsolódik az üzleti titok védelméhez. Megtagadhatja a tanúvallomást egyebekben a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő, illetve a forrásvédelem szabályai szerint a médiatartalom-szolgáltató. E körülményekre a tanúkat figyelmeztetni, tájékoztatni kell.
Amennyiben a tanút a mentességére történő alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy a figyelmeztetésre vonatkozó szabályokat nem tartják be, és nem jegyzőkönyvezik, a vallomás bizonyítékként nem vehető figyelembe. A tanú idézést követően, még a meghallgatása előtt is bejelentheti a tanúzási akadályt, de ekkor is terheli a megjelenési kötelezettség, amennyiben a bíróságtól ellenkező értesítést nem kap. A korábbi szabályokkal ellentétben önmagában a fizikai és érzékszervi fogyatékosság nem jelent tanúzási akadályt, hanem a fogyatékosság figyelembevételével, az állapotának megfelelő módon meghallgatható, és a meghallgatása akkor mellőzhető, ha tőle értékelhető vallomás az állapota miatt nem várható.
A tanúmeghallgatás lefolytatásának szabályai
A tanú meghallgatása a tanú azonosításával kezdődik, ekkor kell megkérdezni, hogy a felekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e, illetve figyelmeztetni jogaira, valamint tájékoztatni arról, hogy a bíróság mely körülményekre figyelemmel kívánja meghallgatását lefolytatni, illetve indokolt esetben szembesítéssel kell megkísérelni az ellentétek tisztázását, ha a vallomása ellentétes más tanúnak vagy a félnek az előadásával. Az egyes tanúvallomások, valamint a felektől származó nyilatkozatok ellentmondásainak feloldását szolgálhatja a szembesítés, amelynek során a szembesített felek egymás jelenlétében, egymás szemébe mondják állításaikat. A szembesítés lélektani hatása révén vezethet eredményre.
tanúnak jogában áll vallomását összefüggően előadni, vagy kérdésekre válaszol, a kérdés megengedhetősége felől a bíróság határoz. A bíróság kiemelt figyelmet fordít a tanú személyhez fűződő jogainak védelmére, így amennyiben a tanúval szemben tiszteletlen magatartást tanúsítanak, illetve nem megfelelő hangnemet használnak, úgy a bíróság a rendfenntartás eszközeivel élhet, megtilthatja a kérdések feltevését, vagy a közvetlen kérdezés jogát megvonhatja. A szabályok értelmében a tanúkat a felek jelenlétében kell meghallgatni, ezáltal lehetővé tenni a tanúkhoz való kérdések feltételét, illetve az ellentétes tartalmú vallomások szembesítése útján való feloldását. A tanú joga az eljárásban anyanyelvét használni, akár tolmács útján. A tanúzási kötelezettség tartalmi eleme a tanú okirat-felmutatási kötelezettsége, azaz a tanú a meghallgatása alkalmával a birtokában levő okiratot, feljegyzést, egyéb tárgyait, illetőleg azoknak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság rendelkezésére megtekintés végett bemutatni, kivéve, ha azt perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat, feljegyzés másolatának vagy kivonatának az iratokhoz való csatolását. A tanúvallomás rögzítésre kerül a visszahallgatás lehetőségének biztosításával, így azonnal lehetővé válik a kiigazítás, kiegészítés, amennyiben az szükségesnek mutatkozik.
Különleges szabályok vonatkoznak a kiskorú tanúkra, akiknek a meghallgatásánál a törvényes képviselő jelen lehet. A kiskorú számára a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat érthető módon kell közölni, figyelemmel az értelmi és érzelmi sajátosságokra, adott esetben felkészült szakemberek részvételével, megfelelő kérdezési technikákkal. A 14. életévét be nem töltött gyermeket a hamis tanúzás következményeire történő figyelmeztetés helyett az igazmondás követelményéről kell korára és érettségére figyelemmel tájékoztatni. Ha a kiskorú tanú és törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki. A tanú jogosult a közreműködésével felmerült költségei megtérítésére, amelyről kérelmére határoz és utalványoz a bíróság.
Egyéb kérdések
A tanúdíj a perköltség része, annak viseléséről a bíróság dönt az eljárást befejező határozatában, ugyanakkor annak előlegezésére főszabályként a bizonyító fél köteles akár annak előzetese előzetes letétbe helyezésével. Az adatvédelem a polgári eljárásban is kiemelt jelentőségű, így mind a bizonyítási indítvány megtételekor, mind pedig a meghallgatás során érvényesül, így a tanú kérheti adatai zártan kezelését, illetve a bizonyítási indítvány megtételekor adatait külön kell bejelenteni. Nem szükséges a zárt adatkezelés, ha az valamely közhiteles nyilvántartásból, például a cégnyilvántartásból bárki számára megismerhető. A tanúbizonyítás indítványozása során több esetben valós gond a tanú lakcímének, akár nevének bejelentése, így indokolt esetben a bizonyító fél kérelmére a bíróság az ellenfelet is kötelezheti ezen adatok bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri vagy ismernie kell.
Bírói gyakorlat
- BH1993. 758. A tanú a vallomást arra hivatkozással nem tagadhatja meg, hogy a felek egyikével, mint volt munkáltatójával szemben a munkaügyi bíróságon pert indított, és a per folyamatban van. A tanúvallomás ilyen címen való megtagadása alapot adhat pénzbírság kiszabására.
- BH1991. 398. Családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozó kérdésben a fél hozzátartozója a tanúságtételt nem tagadhatja meg, a bíróságnak azonban a tanú elfogulatlanságát tisztáznia kell.
- BDT2007. 1527. Az életközösség megszűnését követő vagyonjogi perekben elsősorban a családtagok és a közeli hozzátartozók tudnak információval szolgálni a felek együttéléséről, vagyoni viszonyairól. Ezért az ilyen személyek tanúvallomása pusztán a rokoni kapcsolat miatt nem mellőzhető.
- BH1981. 165. Az a körülmény, hogy a tanúként kihallgatni kért személy a tárgyaláson előzetes jelen volt, nem zárja ki a kihallgatását, ezt a tényt a vallomás bizonyítékként való értékelésnél lehet figyelembe venni.
- BH2013. 263. A hamis tanúzásra felhívás olyan időpontban is elkövethető, amikor még meg sem indult az az eljárás, amelyben a felhívott személyeknek egyébként tanúskodniuk kellene.
- BH1999. 260. A tanúk feltételezett elfogultságára hivatkozással a bíróság a tényállás megállapításához szükséges bizonyítást nem mellőzheti.
Hozzászólások