A polgári perjog 2016. évi megújítása ismét bevezette az úgynevezett osztott tárgyalási szerkezete, amely a peres eljárásokat kettéosztva élesen elkülönülnek a perelőkészítő és az érdemi tárgyalási szakaszok. A perelőkészítés az állítások és a jogi keretek, érvelések összegző területe, míg az érdemi tárgyalási szakasz alapvetően a bizonyítási kérdésekre összpontosít. A megújított eljárásjog – különösen az osztott perszerkezet, az általuk megkívánt magatartások – így a peres felek részéről még körültekintőbb, még professzionálisabb pervitelt követel.
Designed by Freepik
A perfelvétel célja és annak lehetséges módozatai
A keresetlevél központi szerepéből fakadóan a jogvita alapvető kérdései a felperes által kerülnek a bíróság elé, ám agától értetődő, hogy e kérdések, a jogvita keretei még korántsem lehetnek teljesek, hiszen az iratok csak a felperes álláspontját tükrözik. A jogvita valamennyi kérdésköre tehát akkor válik, válhat teljessé, amikor az alperes megfelelő – legalább alaki – védekezést tartalmazó írásbeli ellenkérelme is a bíróság elé kerül. A kereset és az ellenkérelem együttese tehát az, ami a jogvitában érintett felek valamennyi álláspontját rögzíti, kijelölve a bírósági eljárás kereteit. A perfelvétel célja az, hogy minden perbeli szereplő a perbe vitt és előkészített jogvita ténybeli és jogi alapját véglegesen megismerje, rögzítse, ebből fakadóan véglegesen kialakuljon a tárgyalás érdemi, azaz bizonyítási részének iránya és tartalma. A bíróság e célt három úton érheti el, amennyiben az ügyet nem kell áttenni vagy megszüntetni, valamint bírósági meghagyás kibocsátásának sincs helye, akkor a bíróságnak a perfelvétel módjáról kell határoznia a rendelkezésre álló peranyag alapján. A bíróság első lehetséges – és általában leggyakrabban választott útja – a további írásbeli előkészítés a perfelvételi tárgyalás előtt. Másodikként a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki, végül harmadikként a perfelvételi tárgyalás mellőzhető is. A lehetőségek közül a bíró szabadon dönthet, amely döntés alapját a rendelkezésre bocsátott peranyag mennyisége és minősége képezi.
A perfelvételi tárgyalás mellőzése
A polgári perekben az írásbeliség szerepét külön is hangsúlyozni érdemes, hiszen a bíróság nem szükségképpen tart perfelvételi tárgyalást, ha a rendelkezésre álló iratok alapján a perfelvétel lezárható. Amennyiben tehát a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben megtett nyilatkozatokkal a jogvita kereteit meghatározták, és az erről szóló értesítést követően 15 napon belül egyik fél sem kérte perfelvételi tárgyalás tartását, külön perfelvételi tárgyalást nem kell tartani. E lehetőségnek – az egyszerűbb ügyek mellett – kétséget kizáróan van eljárásgyorsítási szerepe, ugyanakkor alkalmazására mégis ritkán kerül sor, elvégre a magyar perjog szóbeli hagyományai, az iratokban rejlő esetleges bizonytalanságok, kétértelműségek alapvetően ösztönzik a perfelvételi tárgyalás megtartását. Az eljárásgyorsítás ugyanakkor ennek ellenére ebben az esetben sem feltétlenül szenved hátrányt, hiszen ha a jogvita a perfelvételi tárgyalás alapján valóban egyszerű, az érdemi tárgyalás azonnal is megtartható. Ilyen esetekben az egyértelműen tisztázott bizonytalanságokat egy rövid, adott esetben formális perfelvételi tárgyaláson tisztázzák a felek, majd ezt követően érdemben tárgyalnak is.
További írásbeli előkészítés a perfelvételi tárgyalás előtt
A további írásbeli előkészítés elrendelése valójában arról szól, hogy vagy a keresetlevél vagy az ellenkérelem nem elég pontos, vagy éppen olyan kérdéseket nyit fel, amelyek a perfelvétel célja érdekében további írásbeli előkészítést tesznek szükségessé. E körben tehát egy újabb körös iratváltás következik be, amely a felperesi válaszirat és az alperesi viszontválasz formáját ölti. Ebben az esetben a perfelvételi tárgyalást a viszontválaszra való felhívással együtt kell kitűznie a bíróságnak, azaz az írásbeli nyilatkozatok után kötelező a perfelvételi tárgyalás tartása. Vagyis nem lehetséges az, hogy az újabb körös iratváltást követően a bíróság kizárólag az iratok alapján zárja le a perfelvételt.
A perfelvételi tárgyalás
Amennyiben sor kerül perfelvételi tárgyalás tartására, az központi szerepet nyer az eljárás egészében. A tárgyalás célja ebben az esetben nem a jogvita előadása, hiszen az az írásbeli előkészítéssel már megtörtént, hanem az előkészített és körvonalazódott jogvitának minden perbeli szereplő általi ismeretében való megtárgyalása, tisztázása, e körben a jogvita a ténybeli és jogi kereteinek véglegesítése, s mindezek alapján a tárgyalás érdemi, azaz bizonyítási része irányának és tartalmának végleges kialakítása. A perfelvételi tárgyaláson tehát mind a felek, mind a bíróság alapvetően tisztában van a jogvita alapkérdéseivel, azon tehát e keretek véglegesítése, az esetleges félreértések tisztázása, eloszlatása a cél az érdemi tárgyalás előkészítése érdekében. A professzionális pervitel elvárásából fakadóan külön kiemelendő, hogy a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának komoly jogkövetkezményei vannak: amennyiben valamennyi fél elmulasztja, vagy valamelyik fél mulasztja, és a jelen lévő fél nem kéri annak megtartását, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
Amennyiben a fenti esetkör nem áll fenn, úgy a perfelvételi tárgyalás kezdetén a bíróság összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat. Ennek során kiemelt jelentősége van az úgynevezett anyagi pervezetésnek, amelyben a felek és a bíróság egyaránt meggyőződhet arról, hogy a jogvitás helyzettől függetlenül nincsenek köztük egyéb félreértések, helyesen értelmezik egymás nyilatkozatait, igényeit és szándékait. Kiemelendő, hogy e körben a bíróság nem dönti el a jogvitát, pusztán a felek tudomására hozza álláspontját, és segít tisztázni a jogvita ténybeli és jogi kereteit. A perfelvételi tárgyaláson alkalmazott bírói összegzést követően a bíróság felhívja a feleket perfelvételi nyilatkozataik előadására. A bíróság e körben aktívan közreműködik, és elősegíti, hogy a felek nyilatkozatai minden lényeges körülményre kiterjedjenek. Amennyiben a felek és a bíróság számára a fentiek szerint egyértelműen tisztázódtak a jogvita ténybeli és jogi keretei, a perfelvétel elérte célját, és le is zárható.
A perfelvétel lezárása, a percezúra
A bevezetőben említett osztott perszerkezet magától értetődően feltételez egy választóvonalat, amelyet percezúrának nevezünk. A bíróság a perfelvételt egy nem fellebbezhető, úgynevezett pervezető végzéssel zárja le, amelynek csak a perfelvétel lezárásának tényét kell tartalmaznia. A perfelvétel lezárását követően csak a törvény által meghatározott esetekben és feltételekkel van helye a kereset- és ellenkérelem változtatásának, bizonyíték csatolásának, bizonyítási indítványnak. Mindezekből fakadóan a perfelvétel során kellő körültekintéssel kell eljárnia a feleknek, hiszen fokozott felelősséggel tartoznak a per tárgyi, valamint személyi kereteinek meghatározásáért.
A megújult perjog és azon belül a perfelvételi szak több elméleti és gyakorlati jelentőségű kérdést új tartalommal szabályozott, amely új szemléletet kíván a perbeli szereplőktől. E szemlélet alapján egyrészt a bírókra nagyobb szerep hárul az úgynevezett anyagi pervezetés körében, másrészt a felek és a jogi képviselők felelőssége is magasabb szintre helyeződik. Ennek oka az, hogy a percezúrát követően már csak kivételesen van helye további tény- és jogállításnak, keresetváltoztatásnak, valamint bizonyítékcsatolásnak és bizonyítási indítvány előterjesztésének, továbbá újabb személyek perbe állításának.
Másképpen fogalmazva: amennyiben a perfelvétel során valamely tény -vagy jogállítás nem teljes, úgy az esetleges mulasztás későbbi pótlására nincs lehetőség a perfelvételt követő érdemi tárgyaláson. Az érdemi tárgyalás ugyanis nem ronthatja le a perfelvétel során kialakított és véglegesített kereteket, ott már a perfelvételi mulasztások sem orvosolhatók. Ezért nagyon fontos, hogy a perfelvétel során a felek jogi képviselői felkészülten, logikusan, precízen és következetesen építsék fel valamennyi ténybeli és jogi állítás nyilatkozatait, érvrendszerét, összhangba állítva nemcsak a jogszabályokkal, hanem a rendelkezésre álló és felajánlott bizonyítékokkal. Az érdemi tárgyalás során ugyanis ezen nyilatkozatok tükrében folyik a bizonyítás, amely minden tekintetben kötött a perfelvételhez.
Hozzászólások