A lakásépítésekre nem a lakásszám bővítése, hanem a lakásállomány megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 860 évig fennmaradjon.
A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db. 1946 előtt épült, 90 ezer db. pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.
A lakásállományon belül 583.489 db. olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.
Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.
Magyarország nem használja ki az épületenergetikai céllal építésre és felújításra bevonható EIB (Európai Beruházási Bank) konstrukciókat, amelyekkel költségvetési támogatás nélkül, 4-5% THM mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.
Az állam a SZOCPOL keretében nem adja vissza az energia hatékony, legális lakásépítések Áfa tartalmát, a jelenlegi SZOCPOL mérték mellett nem működik a rendszer.
Nem került előkészítésre a 2014-2020 közötti EU költségvetési időszakra magyarországi Épület Energetikai Program; Bérlakás Építési Program. Épület energetika címen pedig a lakásépítésekbe, felújításokba uniós források hozhatóak.
Lakásmegújítással, a lakásüggyel foglalkozó központi hivatal, államtitkárság nincsen Magyarországon. A KSH első negyedévi számaiból pedig az látszik, hogy az évszázados mélypont (2012) felét sem érik el a 2013 évi lakásépítések.
Társaság a Lakásépítésért Egyesület
www.lakasepitesert.hu
Hozzászólások