Házunk bővítése talán még bonyolultabb feladat, mint egy új épület elkészítése. Bővítésnél egy meglévő szerkezetet kell részben bontani/átalakítani, hacsak építésének idejében eleve számoltak egy későbbi bővítéssel. Még nehezebb a dolog, ha az átalakítani tervezett ingatlan 50-100 éve épült, és semmiféle ismerettel nem rendelkezünk róla, a szerkezete ugyanis valószínűleg olyan, amilyet manapság már nem készítenek.
A bővítés jogi háttere
Házunk bővítéséhez, új építéséhez általában elég az egyszerű bejelentés, amely eljárástípus bevezetésére 2016. január 1-jén került sor. Egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött valamennyi, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint a meglévő lakóépület Azon 300 négyzetmétert meg nem haladó méretűre történő bővítése. Azon 300 négyzetméter alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amely egy lakásnál többet nem tartalmaz, szintén egyszerű bejelentéssel végezhető, amennyiben az építtető természetes személy, és az építési tevékenységet a saját lakhatásának biztosítása céljából végzi. Az egyszerű bejelentést a tulajdonosnak kell megtennie, amit általában a meghatalmazással rendelkező tervező tesz meg. Ő tölti fel az iratanyagot (műleírások, tervek, aláíró lap, statisztikai adatlap) az ÉTDR rendszerbe. Sikeres feltöltés esetén az építésfelügyelet a bejelentést tudomásul veszi, így a bejelentéstől számított 15 nap előírt várakozási idő letelte után, a 16. napon megkezdődhet a
helyszíni kivitelezés.
Lehet- a házunkat bejelentés nélkül bővíteni? Lehetséges, de nem éri meg. Egyrészt, ha kiderül (márpedig a lebukás biztos, még ha nem is a szomszéd jelent fel bennünket), jogi hercehurca vár ránk és komoly büntetés: négyzetméterenként 140 000 forint, ami 50 négyzetméteres bővítésnél már 7 millió forint. Ha megnézzük, hogy a terveztetés során elköltünk 1,5 millió forintot (ebben benne vannak a szakágak mindenestül), akkor látható, nem éri meg hazardírozni.
Felkészülés a bővítésre
Mielőtt belevágunk a feladatba, gondoljuk át alaposan, mekkora bővítésre van szükségünk. Milyen irányba terjeszkedhetünk, van-e mód a hozzáépítésre, vagy csak a tetőtérbeépítés jöhet szóba, melyik irány milyen előnyökkel, hátrányokkal jár. Nagyon fontos a felmerülő költségek megbecsülése, számoljuk ki, nagyjából mennyi ideig tart a terveztetés, mennyi ideig a kivitelezés, mestereket hívunk-e vagy magunk végezzük a kivitelezés nagy részét. Ez után keressünk tervezőt, aki elkészíti a terveket, lefolytatja a szükséges egyeztetéseket, és feltölti a terveket az ÉTDR rendszerbe. 2024-ben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy milyen energetikai rendszerrel működtetjük az újonnan kialakított épületünket.
Földmunkák, alapozás, betonkoszorú, falazat, födémek
Hozzáépítésnél az új falak alá alapokat is kell készítenünk. Ha pincét is akarunk, akkor a meglévő épület megfelelő részét alá kell alapoznunk, ami igen költséges dolog, inkább mondjunk le róla. Az új alapokat a meglévő épület alapjaival rakjuk egy síkba, a két alapot össze lehet vasalni, vagy el lehet dilatálni egymástól a statikustervek alapján. A földmunkánál a meglévő épület mellett kiásott alapot még aznap betonozzuk be a többi alappal együtt, amit előtte is kiáshatunk.
Döntenünk kell arról, hogy milyen téglát használjunk. Alapvetően a meglévő épület tégláival azonos téglát érdemes használni, ha az már korszerű falazóanyag volt. A kisméretű tömör téglát nem ajánljuk, ha a meglévő épület falazata abból készült, helyette válasszunk a korszerű falazóanyagok közül. Használhatunk gázszilikát blokkot, vázkerámiás téglát, csiszolt téglát, klímatéglát, mindegyik megfelel földszintes épületbővítéshez. Arra figyeljünk, hogy ekkor az alapok legyenek összevasalva egy vasbetonlemezzel.
Fölfelé bővítés esetén meg kell vizsgálnunk/vizsgáltatnunk a födémet, hogy elbírja-e az új terheket. Vasbetonfödém, előre gyártott vasbetongerendás födém esetén valószínűleg igen, de az ellenőrzést nem lehet elmulasztani. Adott esetben a födémet meg kell erősíteni, amire sokféle lehetőség van, ez esetben azonban nemcsak a födémet, hanem az alapokat, falakat is ellenőrizni kell. Ha régi épületet bővítünk és fafödém van, akár az is maradhat, ha kielégíti a követelményeket, esetleg megerősítéssel.
Nyílászárók, ácsszerkezet
A nyílászárók megfelelő kiválasztása nagyon fontos, és nem csak esztétikai okokból: egyrészt melyiket bírja el a költségvetésünk, másrészt energetikai szempontból is meghatározza az épület későbbi működését. A nyílászáróknak megfelelően szigetelniük kell, be kell engednie elegendő fényt, és illeszkedniük kell az épület stílusához. Választhatunk fa, alumínium vagy műanyag nyílászárókat, mindhárom esetében találni megfelelően szigetelő terméket. A fa nyílászárók ára általában magasabb, viszont jobban illeszkedhet a házunkhoz, ha a klasszikus külsőt részesítjük előnyben, a modern, műanyag nyílászárók szintén hatékonyan szigetelnek, és manapság már a formájuk is megfelelően esztétikus kialakítású. Az alumínium vagy acél nyílászárók családi házaknál nálunk nem használatosak és legkevésbé hatékonyak, valamint az áruk sem költségvetésbarát.
Az ácsszerkezet tervezése, kivitelezése építészeti és statikai szempontból fontos lépés. Amennyiben a tetőteret építjük be, úgy építenünk kell egy térdfalat, ami a tetőszerkezet bontásával és újraépítésével jár, hacsak már eleve nem készült térdfal, mert terveztük a későbbi beépítést. Az új tetőnél a bontott részeket nagyrészt fel tudjuk használni, hisz a szélessége az épületnek nem változik. Ha kontyolt tetőnk volt, célszerű megszüntetni, és egyszerű nyeregtetőt készíteni, így több lesz a hasznos alapterület. Ne feledkezzünk meg a tetőtér hőszigeteléséről, amikor a költségeket kalkuláljuk Az átalakítás költsége a lakhatóbb terek tekintetében meg fog térülni.
Energetikai követelmények
Az épületekre vonatkozó energetikai szabályok változását a 2023. november 2. napjától hatályos 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet tartalmazza, amely taglalja az új építésű épületek energetikai követelményeit. Meglévő épületünk bővítése esetén, ha a meglévő határolószerkezet kevesebb mint 25 százalékát érinti az energetikai korszerűsítés, és a korábbi hasznos alapterület 100 százalékánál kisebb a bővítés mértéke, csak a hozzáépített rész szerkezeteinek (falak, nyílászárók stb.) kell megfelelnie a rendelet 1. számú mellékletében felsorol, szerkezetekre vonatkozó hőátbocsájtási tényezőknek.
Hozzászólások