Sokan összekeverik az ikerházat a kétlakásos társasházzal, pedig nem azonos fogalmak. Mit is értünk ikerház alatt, miért jött létre? Mikor építhetünk ikerházat, mikor van létjogosultsága, előnyök és hátrányok.
A köznyelv ikerháznak nevezi a két szomszédos építési telek közös oldalhatárán „összeépített”, tűzfalakkal csatlakozó két önálló épületet, amelyek egymástól független épületszerkezettel és közműbekötéssel rendelkeznek. Külsőleg egy épület képét mutatják, ám jogilag ezek nem ikerházak. Kialakulásuk oka az apró parcellázású telkek, amikor túl közel kerülnének egymáshoz a lakóegységek, s hogy elkerüljék e nem túl szerencsés megoldást, az önálló építési telkek oldalhatárán a két lakóegységet oldaluknál fogva összeépítik. Ily módon a szomszédos telkek felé mindkét részen nagyobb tér marad, az épületszerkezetek teljesen különállóak, és a közmű bekötések is külön-külön történnek az utcáról.
Ikerház – két rendeltetési egység egy telken
Jogilag az ikerház az egy telken álló, két rendeltetési egységű lakóépületet takarja, ami azt jelenti, hogy az épület és a telek osztatlan közös tulajdonban áll. Nem úgy, mint a társasházaknál, ahol a lakás saját tulajdon és csak az épület többi része osztatlan közös tulajdon. A beépítés módját a helyi építési szabályzat határozza meg, lehet oldalhatáron vagy szabadon álló, nem kell szimmetrikusnak lennie a rendeltetési egységek választóvonalára, szabadabban formálható, és az sem kötelező, hogy az épületszerkezetek függetlenek legyenek egymástól (természetesen egy jó minőségű épületnél az akusztika miatt a két rendeltetési egység többrétegű lakáselválasztó fallal csatlakozik/csatlakozhat egymáshoz). Mivel tehát nem kettő, hanem egy épületről beszélünk, az utcáról való közműbekötés egy helyen történik, a házba azonban célszerűen külön-külön megy a bekötés.
Mit jelent a közös tulajdon?
Mivel a telek és az épület is osztatlan közös tulajdon, ezért a tulajdoni lapon is csak a tulajdoni hányadok vannak feltüntetve. Az ikerház e jellege azzal jár, hogy a közös tulajdon szabályai alkalmazandók rá. Így például, a ház tulajdonostársait tulajdoni illetőségük arányban terhelik az ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához szükséges kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni.
A közös tulajdon egyik alapvető jellemzője, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog egészének birtoklására és használatára, azonban e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelmére. A közös tulajdon e szabálya miatt különösen fontos, hogy az ikerház tulajdonosai megállapodjanak abban, hogy milyen megosztásban használják az ingatlant. A lakások használatának megosztása általában nem okoz gondot, de például az udvar vagy a gépjárműbeálló használata gyakrabban adhat okot vitára, ha a felek előzetesen nem állapodnak meg. A használati megállapodást érdemes írásban rögzíteni, de a hosszabb időn át fennálló használati szokások is elfogadhatók megosztásként. A megosztásban a tulajdonostárak meghatározhatják, hogy az ingatlan mely része van az egyes tulajdonostársak kizárólagos használatában és mely területek közösek. Amennyiben a tulajdonostársak a használatról nem tudnak megállapodni, bármelyikük kérelmére a bíróság dönt a szabályozásról.
Ikerházak előnyei, hátrányai
Az ikerházak előnyei között meg kell említeni, hogy ebben az esetben a telekvásárlás olcsóbb, mivel két tulajdonos fedezi a költségeket, s mivel egy fal közösnek számít, a ház burkolásának, vakolásának árai is lényegesen csökkennek. Napjaink energiaválságos időszakában fontos az alacsonyabb rezsiköltség, ugyanis a közös fal előnye, hogy a téli hónapokban a ház jobban átmelegszik, pozitívan befolyásolva a fűtésért fizetendő díjat. További előny, hogy a közös fal miatt kevesebb homlokzatot kell építeni, épületenként csupán háromra van szükség, ezért kevesebb hőszigetelés, vakolat és ablak szükséges. Ikerház építésével kertes házhoz tudunk jutni, viszonylag olcsón, így bárki átélheti a kert és családi ház nyújtotta hangulatot, anélkül, hogy minden pénzét hosszú évtizedekre házépítésre vagy -vásárlásra költené.
Az ikerház hátránya, hogy tájolása kötött, a két lakás eltérő adottságokkal rendelkezhet. Habár az ikerházakat nem szükséges szimmetrikusan tükrözve tervezni, a két rész közül az egyik tulajdonos ilyenkor is hátrányosabb helyzetbe kerül: mindkettő lakás nem kaphat egy irányból ablakot, amiből adódóan némelyik szoba fekvése nem biztos, hogy mindenki számára kedvező lesz. A másik probléma a szomszéd közelsége. Figyelembe kell venni: nem biztos, hogy mindenkinek érdemes, szabad ikerházba költözni, még akkor sem, ha az építés során a két családi házrész kellően el van választva egymástól. Ha akarjuk, ha nem, a szomszédok így is elég közel lesznek ahhoz, hogy többet tudjanak rólunk – vagy többet tudjunk róluk -, mint szeretnénk. Mert ahogy a közmondás is tartja: „Rossz szomszédság török átok.”
Hozzászólások