Családi házak korszerű épületgépészete

A fiatal generációnál mind gyakoribb a klímaszorongás, úgy érzik, nem tesznek vagy a környezetük nem tesz eleget a klímaváltozás megfékezésére. Életkortól függetlenül valóban nagyon fontos aktívan tenni azért, hogy a Föld élhető maradjon a jövő nemzedéke számára, ezért a családi házak építésénél is elsődleges szempont az energiatakarékosság, a korszerű épületgépészet, a CO2 semleges működés elérése. Nézzük, mi is ennek az alapja!

Fűtés-hűtés

A házak legnagyobb energiafelhasználása a fűtés és a hűtés hőszükséglete, ezért nagyon fontos, hogy az erre felhasznált energiát a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiából fedezzük. A 2020-as évtizedben biztosan a hőszivattyúk lesznek azok a berendezések, amelyek ezt a leginkább képesek teljesíteni. A hőszivattyúk megújuló energiaforrásnak tekinthetők, mert nem állítanak elő új hőt a fűtés számára, hanem egy ügyes mérnöki csavarral – megfordítva a természetes hőáramlást – képesek a hidegebb külső levegőből hőenergiát visszavezetni a lakások fűtésére. A berendezés még nem tökéletes, működéséhez némi energiabevezetés szükséges, a fűtési folyamat fenntartásához azonban mindössze a visszafordított hőmennyiség negyedét kell bevezetni. A berendezés működéséhez felhasznált energia nagysága nagymértékben függ a külső hideg és a lakás fűtése számára szükséges fűtési víz hőmérsékletének különbségétől. Tehát minél alacsonyabb hőmérsékletű vízzel tudunk fűteni, annál kevesebb a gép energiaszükséglete, az alacsony hőmérsékletű fűtések pedig a nagy felületű padló- és mennyezetfűtések.

Ezzel el is érkeztünk a hőtermeléstől a fűtési rendszerig. A mai, jó hőszigetelésű, korszerű épületek fűtési hőszükségletét akár a lakás padlóját behálózó csővezetékekből álló padlófűtés, akár a mennyezetfűtés képes kielégíteni. Nem szükséges mindkettőt kiépíteni, használni, azonban a legtöbb új épületben gyakran mindkettő megépítésére sor kerül. Ennek oka, hogy valamivel jobb, ha a fűtést alulról indítjuk, hiszen a meleg levegő felszáll, és így egyenletesen melegíti át a szobát a padlótól a mennyezetig, a nyári hűtést azonban nem lehet a padlón keresztül megoldani, e célra csak a mennyezet hűtése jöhet szóba. Amennyiben takarékoskodni kell a gépészeti megoldásokkal, úgy a mennyezetfűtés-hűtés lesz a befutó, hiszen ezzel mindkét funkció elég jól megoldható energiatakarékos módon.

Melegvízellátás

A második legnagyobb fogyasztás a háztartásokban a fürdéshez, mosogatáshoz, tisztálkodáshoz felhasznált meleg víz előállítására felhasznált energia. Természetesen egy mai korszerű családi házban ennek is megújulónak kell lennie. A hőszivattyúk számára a 40-45 °C-os meleg víz előállítása azonban nem könnyű feladat, ráadásul a melegvíz-felhasználás igen koncentráltan, többnyire az esti órákban jelentkezik, amikor a családtagok egymás után fürdenek. Mindezt az egyébként jól szigetelt épületekben egész kicsi teljesítményű hőszivattyúk számára nem könnyű feladat teljesíteni, mert ehhez a berendezések túlságosan kicsik, ezért egy hőszivattyús épületben viszonylag nagy térfogatú használati melegvíztartály beépítése szükséges. Elkerülhetetlen az is az új családi házakban, hogy a hőszivattyúhoz és a működéséhez szükséges nagy helyigényű puffer- és melegvíztartályok elhelyezéséhez külön gépészeti helyiséget kell építeni, legcélszerűbben a földszinten, az épület külső homlokzatához kapcsolódóan. Gyakran ebben a helyiségben alakítják ki a háztartási helyiséget is, helyet adva a mosó- és szárítógépnek.

A melegvíztermelésnél a kétezres évek első évtizedében óriási sláger volt a napkollektorok beépítése. A tetőre szerelt fekete felületű kollektorok a napsugárzásból származó hőt összegyűjtve készítették el a fürdésre szánt meleg vizet. Az elmúlt évtizedet a legtöbb napkollektoros rendszer nem élte túl, hiszen szereléséhez és üzemeltetéséhez elég nagy szaktudás kellett, ami sajnos a legkevésbé sem volt meg, sem az építő szakemberek, sem az üzemeltető tulajdonosok oldaláról. Alapvetően ez okból ez a fajta megújulóenergia-felhasználás mára méltánytalanul visszaszorult, pedig ma is helye van a korszerű épületekben a napenergiás melegvíztermelésnek, tudva, hogy hatékonysága sokszorosa a villamosenergia-termelésre képes napelemekének, és természetesen figyelembe véve, hogy működtetésük különösen nagy gondosságot követel meg a felhasználók részéről is.

Napelemes elektromos rendszer

A harmadik legnagyobb energiafogyasztás a lakásokban a világítás és az egyéb elektromos berendezések fogyasztása. Amennyiben építkezünk, gondoljuk át, hogy nem csak az e célra fordítandó, viszonylag csekély 10 százaléknyi energiát termeljük meg megújuló energiából, hiszen villamos energiát használhatunk a hőszivattyú működtetésére, a meleg víz készítéséhez, és akkor a közlekedés még szóba sem került. Egyszóval az épület elektromos rendszerét a fenntarthatóság szellemében úgy érdemes kiépíteni, hogy a napenergia jelentős szerepet kapjon benne. A napelemes rendszerek nagyon sokat változtak napjainkban: a korábban engedélyezett rendszerek szaldós elszámolásúak voltak, évente mindössze egyszer volt elszámolás, és a hálózatra betermelt és onnan vételezett energia szaldóját kellett kifizetni. Ennek óriási előnye volt, hogy gyakorlatilag egy évig díjmentesen tárolhattuk a megtermelt villamosenergiát a hálózaton. Ez alapvetően csak úgy lehetséges, ha a hálózaton jelentős mennyiségű fosszilis erőmű teljesít még szolgálatot, azaz a szaldós napelemes rendszerek működéséhez egy igazán nem zöld módon működő – a napelemek által megtermelt energia sokszorosának megfelelő teljesítményű – környezetszennyező erőmű is kellett.

Az új rendelkezések már arra törekszenek, hogy a megtermelt zöld energiát a lehető legnagyobb mértékben helyben használjuk fel. A 2024. januártól életbe lépő szabályozás is ezt ösztönzi. A rendszer működéséhez helyben, akkumulátorokban kell tudni tárolni a megtermelt villamos energiát, ugyanakkor az akkus napelemes beruházások lényegesen drágábbak, sokkal hosszabb megtérülési idővel rendelkeznek. A 2024. évi napenergia-pályázat 65 százalékos támogatással indul, amelyben várhatóan 20 000 család kaphat állami támogatást. A hálózatra visszatáplált villamosenergiáért a szolgáltató mindössze 5 Ft-ot térít, a támogatás célja az akkumulátorokkal történő helyben tárolás ösztönzése. Jó hír a már beadott igénylők számára, hogy a 2026. első napjáig megvalósuló napelemes projektek esetében még a szolgáltatók kötnek szaldó elszámolásra szerződést, amely szerződések legfeljebb 10 évig maradnak érvényben. A bruttó elszámolás korábban is eljöhet azon háztartásoknál, ahol szerződésmódosításra kerül sor a szolgáltatóval, bővítés, átírás, tulajdonosváltás vagy bármilyen más okból.


Ezt követő cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop