Épületeink napvédelme a mai éghajlati változások miatt mind nagyobb hangsúlyt kap, és már nemcsak a hő távoltartását, az árnyékolást, illetve sötétítést jelenti, hanem esztétikai szerepet is kapott. Egy jól megtervezett és beépített árnyékoló ugyanis ingatlanjanink meghatározó elemévé, díszévé is válhat. Árnyékolókból igen sokféle létezik, a többsége kifejezetten kültéri, de beltérre is számos változat közül választhatunk aszerint, hogy használatukkal mit szeretnénk elérni.
A kültéri árnyékolók története az ókori görögökig nyúlik vissza, akik szükségesnek érezték házaikban a nyári hőmérséklet csökkentését, télen pedig a napenergia „hasznosítását”. Újfajta építészeti megoldáshoz folyamodtak: a napház elvi ötletét Szókratésznek (Kr. e. 470-399) tulajdonítják, amelynek lényege, hogy a házak déli oldalát magasabbra építették, kiugró tetővel, amely lehetővé tette, hogy a nyári napot leárnyékoljon, ne legyen olyan meleg a házban, míg a téli nap besüssön, és melegebbet biztosítson. Ehhez még hozzátették, hogy az északi oldalon a falat vastagabbra építették, feladata a hőszigetelés volt a hideg időben. Magyarországon az árnyékolás ősi technikája (a jurták után) a kisméretű ablaknyílás és a lecsüngő eresz volt. Utóbbi a nyári időszakban, amikor magasan járt a nap, ugyanúgy, mint a napháznál a kiugró tető, a nap nagy részében leárnyékolta az ablakokat és a fal jelentős részét, így tartva hűvösen a házat, télen pedig, amikor a nap járása alacsonyabb volt, a napsugarak bejutottak az ablakokon.
Kültéri árnyékolók
A mai árnyékolástechnika természetesen ezeknél az egyébként jól működő megoldásoknál jóval fejlettebb. A belső árnyékolókkal, bármilyen korszerűek, hatékonyan nem védekezhetünk a meleg ellen, a jobb megoldást a külső árnyékolók jelentik. Ezek ugyanis eleve nem engedik eljutni a napsugarakat a ház faláig vagy az ablaküvegig, illetve az árnyékoló mögötti légáramlat hűti a felületet.
Zsalugáter. A zsalugáter nem azonos a spalettával, a zsalugáteren mozgatható lamellák vannak, a spaletta pedig tömör felületű. A zsalugáter (zsalu) az ablakok nyílószárnyainak elmozdítható, pontos illeszkedéssel zárható, eső és napfény ellen védő, de réses nyithatósága miatt szükség esetén napfényt is beengedő szerkezete, amely régebben fából készült, ma már készülhet műanyagból, alumíniumból is. Működtetésük szerint lehetnek nyílók, elcsúsztathatók és harmonikaszerűen nyílók, külső megjelenésükben egyfajta vidékies, régies hangulatot adnak a háznak.
Redőny. A redőnyt, népszerű nevén rolót, az 1800-as évek közepén alkotta egy asztalosmester a németországi Esslingenben, ezt tekinthetjük a redőny ősének (esslingeni redőny). A redőny egy, a nyílászárók elé szerelt – külső tokos, ráépített tokos, beépített tokos, fix vagy kihajthatós lefutókkal rendelkező – hő- és hangszigetelő szerkezet. A redőny mozgatása országonként változik, hajtókarral (kurblival) vagy hevederrel (gurtnival) emelik, ma már ez is szerelhető motoros változattal. A mai korszerű redőnyök anyaga műanyag vagy alumínium, utóbbiak belsejét purhabbal töltik ki, így megnő az alumíniumlamellák hő- és hangszigetelő képessége (persze nem túlságosan.) Nyáron is érezzük előnyös hatásaikat, de a leeresztett redőnyök igazán a fűtési idényben csökkentik számottevően a fűtési költségeket, mert az ablakok előtt egy újabb szigetelő rétegként funkcionálnak. A redőnysíneket gumi- vagy kefeszigeteléssel látják el, amelyek jobban szigetelnek, mint a sima redőnysínek. Mozgatásukat csőmotorral oldják meg, kapcsolós vagy rádiós vezérléssel.
A rádióvezérlés jóval több variációs lehetőséget biztosít, többcsatornás vezérléssel automatikusan, a megadott időben mozgatja a redőnyöket, egymástól akár függetlenül is. Házunk tervezésekor talán a legjobb választás az áthidalóba rejtett „vakolható tokos” redőnyrendszer, amelynek már van hőhídmentes változata is. Előnye, hogy a vakolás után a redőnytok csak részben látható, és a szerviznyíláson keresztül könnyen javítható.
A modern, mozgatható árnyékolókat illeszthetjük az okosotthonunkhoz is, ezzel jelentős mennyiségű energiát spórolva. De nemcsak energiát tudunk spórolni, hanem a biztonság terén is előrébb lépünk. Ha van rá keretünk, akkor talán a legjobb választás az alumínium redőny, a redőnyök feltolásgátló funkciója már eleve megnehezíti a betörők dolgát, a jelenlét-szimuláció funkció nyaralás közben imitálja otthonlétünket: a redőnyök fel- és lehúzódnak, de igény szerint a lámpák is ki-be kapcsolhatnak a lehető legvalósághűbb hatás elérése érdekében. Ha a rendszer behatolást érzékel, a riasztó azonnal aktiválódik, a redőnyök pedig leereszkednek.
Zsaluzia. A zsaluzia korszerű árnyékolószerkezet, a reluxa kültéri változata. Mozgatása belülről történik, a lamellák felhúzásával vagy forgatásával, hajtókarral vagy motorral. A motoros zsaluziák szél, fény, esőérzékelőkkel vezérelhetők, nagyobb irodaépületek esetén épületfelügyeleti rendszerrel a fűtési és hűtési költségek is jelentősen csökkenthetők. A zsaluziát általában a modern családi házaknál kedvelik, valamint irodaépületekbe szerelik előszeretettel. A lamellák többféle színben kaphatók, a választásnál gondoljunk a homlokzat színére, meghatározó építészeti eleme lehet épületünknek.
Vászonból készült árnyékolók: napellenző, napvitorla, pergola. A csuklókaros napellenzők elterjedtségének oka, hogy a kitekert napellenző leárnyékolja a teraszt, lehetővé teszi a pihenést, véd az erős napsütéstől és esőtől, ugyanakkor az épület falát is hűvösen tartja. A napvitorla viszonylag új, dekoratív árnyékolási módszer, megszűri az UV sugarakat, légáteresztő anyagból készítik, vízálló, jól bírja az időjárás viszontagságait, és egyszerű a felhelyezése. A napvitorlát általában teraszok, erkélyek, kertek egyes területei (például medence, kerti bútor) árnyékolására alkalmazzák. A pergola többnyire szintén a teraszok árnyékolására szolgál, tulajdonképpen egy nyitott kerti lugas, az egyik legrégebbi szabadtéri és épülethez kötött árnyékoló, amelyre többnyire növényeket futtatnak. Ma már léteznek alumínium lamellás, 0-110˚ között forgatható pergolák is, ahol a csapadék elvezetése a szerkezet gerendáiban és oszlopaiban történik, a lamellák elfordítása pedig villanymotorral történik. A nyári forróság miatt szükségessé vált a télikertek hővédelme is, amelyet felső árnyékolással oldalnak meg, általában motoros működtetésű kültéri szövetrolóval, de már redőny is alkalmazható, oldalfalukra pedig műanyag, alumínium redőny vagy reluxa telepíthető. A szerkezetek sínekben futnak, és az időjárás viszontagságainak jól ellenállnak.
Az üvegfüggöny a teraszok eső, ill. hideg elleni védelmére szolgáló mobil fal, üvegből, de sötétített üveggel árnyékolóként is használható.
Beltéri árnyékolók
A beltéri árnyékolók nyilvánvalóan nem lehetnek olyan hatékonyak a meleg ellen, ám használatuk mégis indokolt és gyakorlatilag elkerülhetetlen,
talán egy jól kitalált darab az enteriőr része is lehet.
A roletta egy belső szövetárnyékoló, alternatívája lehet redőnynek vagy reluxának, ha a cél nem a maximális fényzárás, hanem a tökéletes árnyékolás, illetve a belátás elleni védelem – méghozzá maximálisan az adott helyiséghez igazítható árnyalattal és stílussal.
A tetőtéri roletta valójában a tetősíkablakoknál alkalmazott, többnyire textilből készült árnyékoló. Egyik változata a rugós roletta, tetőtéri ablakkeretre szerelhető, ami egy szakaszonként megállítható a szerkezet, így szabályozható a fény. Létezik belőle tokozott vezetősínes változat, ez a rolettatípus – köszönhetően a takaróléceknek – még a fényt is jobban zárja.
A sávroló egyfajta roletta, különleges technikai megoldással működik. A sávroló működését tekintve megegyezik a normál rolóval, azonban a textilek felületén sötétítő és fényáteresztő csíkok váltják egymást, tehát teljesen nem tudunk besötétíteni, így a két egymást követő sáv segítségével szabályozhatjuk a beáramló fény mennyiségét és az átláthatóságot, vagy teljesen is betekerhetjük a textilt a tokba, amikor az árnyékolásra egyáltalán nincs szükség.
A pliszé függöny egy pliszírozott (hajtogatott) textília, amely harmonikaszerűen simul az üvegfelület elé, az ablakkeret közé. Portaszító tulajdonságának köszönhetően a pliszé kiválóan tisztán tartható. Zsinórral, fogantyúval vagy motorosan is mozgathatóak, az ablak alsó vagy felső részéhez gyűjthető, bárhol megállítható. Alulról felfelé, illetve felülről lefelé húzzuk a pliszé függönyt, így beállíthatjuk, hogy felülről vagy alulról ne lássanak be. Akár a nap állását figyelembe véve is tetszőlegesen megállítható, így nem sötétít, éppen ott árnyékol, ahol szükséges, máshol pedig beereszti a fényt.
A szalagfüggöny inkább irodai környezetbe ajánlott, megakadályozza a fény beáramlását, de akár térelválasztóként is funkcionálhat.
A lapfüggöny (panelfüggöny) általában 60 cm széles lapokból áll, és egy speciális 2-3-4-5 sínes karnisra vannak felszerelve. A sínek számát a lapfüggönyök száma határozza meg, mozgathatók kézzel és zsinóros szerkezettel. Ha kisebb ablakra szeretnénk, 3-4 lapfüggönyhöz elegendő a kézi mozgatás is, nagy üvegfelülethez mindenképpen zsinóros karnist válasszunk.
A reluxa a zsaluzia beltéri változata, mozgatása a lamellák felhúzásával történik, forgatása pedig forgatópálcával, zsinórral húzható, de működtethető motorral is. Anyaga általában fa, alumínium vagy műanyag.
Hozzászólások