A koronavírus két éve alatt számos változás történt a magyar albérletpiacon. Egyes városokban az árak folytatták növekedési tendenciájukat, míg máshol némi áresés is bekövetkezett. Az Ingatlannet.hu statisztikai adatait felhasználva mutatja be, hogy tavaly mely városokban lettek magasabbak a bérleti díjak és melyekben nem.
Ahol még kedvezőek a bérleti díjak
A koronavírus megjelenésével első körben számos városban csökkenni kezdtek a kiadó lakások bérleti díjai, de tavaly már nagyrészt vége szakadt az áresésnek, bár még találhatunk olyan városokat, ahol árcsökkenés fedezhető fel. Nyíregyházán a bérbe vehető ingatlanok 2021 első hónapjaiban 1900 Ft/m²-es átlagáron voltak elérhetőek, majd ez az ár egy lépcsőfoknyit visszaesett és év végére átlagosan 1800 Ft/m²-be kerültek. A Szegeden kiadásra kínált ingatlanok árai a járványidőszak alatt leginkább stagnáltak, és egy érték körül mozogtak. Tulajdonképpen a januári átlag kínálati áruk megegyezik a decemberivel, mely 2000 Ft/m²-re tehető. Kaposváron is csekély volt az albérletek árcsökkenésének mértéke. Itt a 2021-es év kezdetével 1400 Ft/m²-es, míg végével 1300 Ft/m²-es áron kínálták bérlésre ingatlanokat, így a bérlők nem sok változást tapasztalhattak a pénztárcájukon.
A legtöbb városban drágulnak az albérletek
Voltak olyan városok, ahol a koronavírus nem az elvárt csökkenést eredményezte, vagy történt némi áresés, de az semmiképp sem volt tartós. Ide tartozik például Budapest. A fővárosban az albérletek kínálati árai átlag 3200 Ft/m²-ről 3400 Ft/m²-re emelkedtek a tavalyi év januárja és decembere között. Hasonlóan alakultak Pécs bérbe vehető ingatlanjainak árai is. A városban az év elején átlagosan 2100 Ft/m²-ért lehetett kivenni egy lakást, de ez az összeg az év végére átlagosan 500 forinttal emelkedett négyzetméterenként. Győrött 2500 Ft/m² lett az albérletek decemberi átlagára, mintegy 13%-os drágulás után. Budapesten, Pécsen és Győrön kívül a legtöbb városban emelték a bérleti díjakat. Hirtelen drágulással kevésbé lehetett találkozni, inkább csak mérsékelt növekedésnek lehettünk tanúi.
Mire figyeljünk ingatlan bérbeadásánál?
Egyre többen fektetik pénzüket ingatlanba. Ennek oka, a befektetőket kevésbé vonzza a banki betétek és állampapírok alacsony kamatszintje, ezért inkább egy biztosabb és jobb hozamot garantáló piac, nevezetesen az ingatlanpiac felé fordultak. A tranzakció kezdetén azonban sokan nem veszik figyelembe azt, hogy adót kell fizetni az albérlet kiadása után.
Először is fontos leszögezni, hogy az adót nem a bevétel, hanem a jövedelem után kell megfizetni. A bérbeadónak két lehetősége van az adózásra: nem tételes költség vagy tételes költség elszámolása alapján.
- Nem tételes költség: a bevétel 10%-át számolhatja el igazoltan költségként, és az így kapott összeg 15%-a lesz a személyi jövedelemadó mértéke.
- Tételes költség: nem fix 10%-kal csökkenthető a bevétel, hanem az ingatlan fenntartáshoz kapcsolódó, ténylegesen (számlákkal és bizonylatokkal igazolható) felmerülő költségekkel.
Érdemes tehát alapos átgondolni, és jól utána számolni annak, ha ingatlanba szeretnénk fektetni a pénzünket.
Hozzászólások