A gázhasználók egyik legnagyobb mumusa, amikor a szerelő azt mondja, hogy tovább nem megy, ki kell cserélni a fűtőkészüléket. Egy korszerű kondenzációs kazán indulóára 220—250 ezer forint, a jobb készülékek 400 ezernél kezdődnek. De ezen kívül mi várhat még ránk, ha cserélni kell a készüléket?
Autós hasonlattal élve, autónkat 3-5-10 évente lecseréljük, vagy természetesnek tartjuk, hogy elhasználódva dőlhetnek ránk akár a millióra rúgó javítási költségek is. Ezzel szemben a fűtőkészülékektől még húsz év után is elvárjuk, hogy karbantartás és javítás nélkül csendesen és hiba nélkül teljesítsen egész télen át. Pedig nincs még egy olyan háztartási berendezésünk, amelyik ennyi üzemórán át oly kevés hibával teljesíti a kötelességét. Egy kazán élete 15 éve alatt több mint 30 000 órát üzemel, míg autónkat pedig ennyi év alatt jó, ha 4000 órát használjuk. Ha az autó reggel nem indul a hidegben, akkor a bosszankodáson és némi kellemetlenségen kívül nagy baj nem fenyeget bennünket, míg egy karbantartatlan gázkészülék minden évben sok gondatlan fogyasztó életébe kerül napjainkban is.
Nyílt égésterű készülék karbantartása
A régi kéményes készülékek többsége rendkívül megbízható, nagy üzembiztonsággal tűrik a karbantartások elmaradását, hát akkor miért olyan fontos az évente legalább egy alkalommal történő átnézés elvégeztetése? A válasz egyszerű: azért, hogy ne kerüljön az életünkbe a megspórolt 15–20 ezer forint. A hagyományos nyílt égésterű készülékek karbantartása nem feltétlenül a készülék működőképességét szolgálja, bár szó se róla, a legtöbb telefonhívást a fűtési szezon kezdetén kapják a szakemberek, olyankor, amikor bejön az első hideg, és mindenki fűteni szeretne, amikor kiderül, hogy a készülék nem működik. A nyílt égésterű vagy a helyiség levegőjétől függő készülékek karbantartása során nagy gondot kell fordítani arra – különösen, ha mosógép is van a kazánhelyiségében –, hogy az év során a készülékbe kerülő rengeteg port, szöszt, pókhálót, bogarakat, madártollat eltávolítsák. Az égés során óhatatlanul keletkezik mérgező szén-monoxid, ám egy poros égőtér, egy elpiszkolódott kémény vagy eldugult füstgáz hőcserélő sok esetben nem akadályozza a készülék üzemét, csak a mérgező gázok egy része nem tud a kéményen keresztül távozni, a helyiségben marad, ahol évente kb. 50 alkalommal halált is okoz.
Kondenzációs kazánok karbantartása
Az új, modern kondenzációs készülékeknél más a helyzet. Ezek teljesen zárt működésűek, függetlenek a lakás levegőjétől, a keletkező égésterméket ventilátor nyomja a szabadba, és az égéshez szükséges levegőt is onnan nyeri. Tehát a berendezés fizikailag ugyan a lakásunkban van, de oda csak a meleget adja, az égés folyamata teljesen független az otthonunk levegőjétől. Így a karbantartások jelentősége is egészen más természetű: nem biztonsági kérdés, hanem elsősorban a hosszú távú megbízhatóság feltétele. Ezek a készülékek egyre több szenzorral, szervomotorral, komplett kis laboratóriummal, füstgázelemző rendszerrel vannak felszerelve. A rendszer bonyolultsága, az égési folyamat sokrétű ellenőrzése révén sokkal kisebb hibák, hiányosságok esetén is meghibásodást jeleznek, és legtöbb esetben leállnak, jelezve, hogy egyeztessünk időpontot a márkaszervizzel, ha újra meleget szeretnénk otthonunkban. Ezek a berendezések nagyon jó hatásfokúak, csendesek, a konkurenciával futott verseny miatt nagyon „kihegyezettek”, hasonlóan a mai műszaki berendezésekhez, életciklusuk nem sokkal haladja meg a tíz esztendőt. Márpedig a csúcsra járatott készülékek számára létfontosságú a jó minőségű körülmények biztosítása. Mit jelent ez a rendszeres karbantartáson felül? Mivel a kazánhoz kapcsolódik a fűtési rendszer, azon keresztül a lakásunk minden helyisége, az égéstermék-elvezető rendszer, de még a lakás elektromos hálózata is létfontoságú a jó működéséhez. A legújabb darabok a számítógépes hálózatnak is részei, amely újabb kapcsolódási pontot jelent, és nem utolsósorban kompatibilitási és sok más kihívást is tartalmaz. Azaz, az egész lakást szinte jól össze kell hangolni az otthon melegét biztosító berendezéssel, a jó működés érdekében.
Mi kell egy sikeres készülékcseréhez?
Maradjunk az autós példánál. Képzeljük el, hogy mekkora kihívás lehet egy kissé elhasznált autóban egy olyan motorcsere, ahol nem a korábbival azonosat akarunk beépíteni, hanem egy másik gyártó több generációval fiatalabb termékét. Egy kazáncsere esetén is valami hasonló a feladat. Egy meglévő fűtési, elektromos, gáz hálózatba illesztünk bele egy új készüléket, ezért nagyon fontos néhány alapvető feladat elvégzése a várt siker elérése érdekében. Kezdjük a fűtési rendszerrel! Nagyon fontos, hogy a csövek, hőleadók megfelelő tisztaságúak legyenek. Fontos a rendszer iszapoldó vegyszerrel történő átmosása, természetesen még a régi kazánnal. Ez akár egy-két hetes folyamat is lehet, mire a radiátorok alján, az acélcsövekben leülepedett iszap feloldódik, és ki tudjuk mosni a rendszerből. Ezt követően a fűtési rendszert többször át kell mosni.
Nem szabad elfeledkezni a mágneses iszapleválasztóról sem, amit kötelező jelleggel be kell építeni minden új kazán elé. A fűtési rendszerben lévő fém tárgyakról ugyanis apró fém tartalmú iszapszemcsék válnak le, amelyek az új kazánokban lévő erős állandómágnest tartalmazó szivattyúra nagyon veszélyesek. A mágnes magához vonzza ezeket a szemcséket, és nagyon gyors kopást, tönkremenetelt tud okozni, amelynek borsos árú cseréjére a garancia sem nyújt fedezetet. Bonyolultabb rendszerek esetén a kazáncseréhez feltehetőleg a teljes szabályozási rendszer cseréje is szükséges lehet, hogy az új készüléknek kellő információja és beavatkozási lehetősége legyen a rendszerbe a motoros szelepek és szivattyúk indítása, állítása révén. Szükséges lehet az elektromos hálózaton is változtatást eszközölni, hiszen az új előírások szerint a kazán számára mindenképpen szükséges az életvédelmi – közismertebb nevén a Fi-relé – beépítése. A korábbi termosztátot is valószínűleg cserélni kell, még az is lehet, hogy a termosztát vezetéke se maradhat, bár a korszerű kazánok legnagyobb része már vezeték nélküli termosztáttal is képes kommunikálni. A gázhálózat és a kémény talán a legkényesebb kérdés, hiszen a gázhálózaton, illetve az égéstermékelvezetésen végzett változtatás engedélyköteles tevékenység. Bár nem minden készülékcseréhez kell tervet készíttetni és jóváhagyatni, de az esetek túlnyomó részében épületgépész-mérnök bevonásával lehet a munkát elvégeztetni. Az új készülékhez új égéstermék-elvezetés is szükséges, ami a teljes kéményrendszer bélelésével, átépítésével jár. Sok esetben ez a tétel drágább magának a készülék cseréjének költségénél is.
Hozzászólások