A hőszivattyúk virágkorukat élik, egyre több háztartásban jelennek meg, mint az épület fűtő-hűtő berendezése, de ezzel együtt a klímaberendezések is egyre szélesebb körben terjednek. Műszaki oldalról nézve e berendezések rokonok, ugyanazt az alap műszaki megoldást használják, csak éppen a temperált helyiséggel való kapcsolatuk más. A klímák a helyiség levegőjét hűtik vagy fűtik, míg a hőszivattyúk a fűtési rendszerben keringő vizet melegítik fel.
A hőszivattyúk fejlődése természetesen testvérük, a klímák fejlődését is magával hozták, így azok is egyre jobban alkalmassá válnak a téli időszakban fűtésre. Hazánkban nem túlságosan elterjedt dolog a légfűtés, de vannak országok, pl. USA, ahol teljesen általános fűtési megoldás a levegő fűtésének alkalmazása. Előnyös tulajdonságuk, hogy nagyon gyorsan elfogadható módon felmelegíti otthonunkat. Bekapcsolás után pillanatokon belül fújja a meleg levegőt, és még ha a falak nem is melegednek át, a légtér perceken belül kellemessé válik. Ez utolérhetetlen bármilyen más fűtésmegoldáshoz képest. A klíma hazánkban is ideális megoldás lehet egy nyaraló fűtésére, mert gyors, és nem kell foglalkozni a rendszer fagymentesítésével, ha hosszabb ideig magára hagyjuk a házat. Persze mindennek van színe és fonákja is, így a klímával való fűtésnek is. Hiszen ha éppen nem működik a berendezés, nagyon gyorsan ki is hűl a szoba. Itt Európában ezen túlmenően érzékenyek vagyunk az éjszakai zajokra, az emberek nagy többsége nem tud jól aludni, ha a szobában duruzsol egy ventilátor. Talán ez is oka lehet annak, hogy hazánkban kevésbé elterjedtek a klímával fűtött épületek. Hatásfokuk pedig szuper, energetikai szempontból az egyik legtakarékosabb fűtésmegoldás, nem beszélve arról, hogy használatuk megújuló energiaforrásnak tekinthető. A hőszivattyú azért számít zöld energiaforrásnak, mert a működéshez használt villamosenergiát nem hővé alakítja, hanem felhasználásával a külső levegő hőtartalmát képes átszállítani a lakás fűtött tereibe.
Félelmek a klímákkal kapcsolatban
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy ezekben a pandémiával terhes nehéz időkben szabad-e vagy sem használni a klímákat. Az aggodalom érthető, hiszen a koronavírussal kapcsolatban sokkal óvatosabbak lettek az emberek, mint korábban bármely más fertőző betegséggel szemben. Megnyugodhatunk, a lakásokban lévő egy helyiséget temperáló klímakészülékek nem veszélyesebbek, mint például a radiátorok. Sokan nem tudják, de a régi öntöttvas és a mai modern lapradiátorok is úgy működnek, hogy a berendezésen átáramló levegő felmelegszik, a felmelegedett levegő szépen átöblíti a helyiséget, így varázsolja meleggé a szobát. A splitklíma berendezések sem tesznek másképp, igaz, ott nem természetes áramlással került a fűtött vagy hűtött levegő a szoba egyik sarkától a másikig, hanem a gépben lehelyezett ventilátor zavarja a levegőt végig a szobán. Zajosabbak ugyan, de van olyan előnyük, ami a radiátornak nincs, mégpedig a legtöbb klímakészülék többféle szűrővel is rendelkezik, a legtöbb új készülék már speciálisan a mikroorganizmusokkal szemben is hatásos szűrővel felszerelt. Tehát, ha innen nézzük a helyzetet, sokkal biztonságosabb a használatuk, mint a hagyományos fűtőtesteké. Általánosítás nélkül kijelenthető: azoknak az eszközöknek a használata, amelyek csak egy helyiséggel vannak kapcsolatban, nem veszélyes, egyenletes eloszlást biztosítanak a helyiségben, a szoba levegője nem keveredik másik szobáéval, így a használat során sem lesz több kórokozó a levegőben. 
Mi a helyzet a nagyobb rendszerekkel?
Az irodaépületekben vagy bevásárlóközpontokban működő központi szellőztetőberendezések működése egészen más. Ott a helyiségekből a levegő elvezetését egy csőrendszer összegyűjti, egy nagyobb légkezelő-berendezés némi friss levegő hozzákeverése után hűti, fűti, és újból szétosztja a szellőztetett helyiségek között. Tehát az elszívott levegőt felhígítja külső friss levegővel, de ezt követően a több helyiségből összeszedett levegőt újból szétosztja. Ha azt feltételezzük, hogy nem minden helyiségben van betegséget okozó organizmus, akkor az ilyen központi szellőzőberendezések ugyan felhígítják a koncentrációt, de eljuttatják azokba a helyiségekbe is, ahol korábban nem volt. Ennek veszélye miatt az ilyen berendezések használatát a szakma a pandémia időszakára nem ajánlotta.
Hogyan válasszuk ki a fűtésre is alkalmas klímát?
Egy nagy gyártó felmérése szerint a magyarok számára a klímaberendezés vásárlásakor a legfontosabb szempontok a készülékben levő szűrők megléte, a halk működés, valamint a megfelelő teljesítmény. A készülékek fűtési képessége még nincs benne az első öt döntési szempontban sem, bár egyre nehezebb olyan készüléket találni, amely nem képes fűteni. Sőt, ahogy jeleztük, a legtöbb lakásban jobb energetikai hatásfokkal képes fűteni a tél legnagyobb részében, mint a lakás fűtését biztosító gázkészülék. A felmérésből az is kiderül, hogy honfitársaink a mono készülékeket részesítik előnyben a több beltérit kiszolgáló multi készülékekkel szemben, hiszen hazánkban az ár az egyik legfontosabb szempont, és kevésbé vagyunk érzékenyek arra, ha egy-egy épület homlokzatán elszaporodnak a klíma kültéri egységei.
Az ez évtől érvényben lévő építési előírások megkövetelik a megújuló energiaforrások felhasználását minden új épületben, így a szigorúbb építési előírások új piacot teremtenek a fűtésre optimalizált klímák számára. A működési elve alapján a fűtésre alkalmas klímák zöldnek tekinthetők, ezért a szükséges előírásoknak való megfeleléshez a legolcsóbb megoldás, ha az épület egy részét klímakészülékkel tervezzük fűteni.
A hőszivattyúk és a klímák hatásfoka nagymértékben függ attól, hogy mekkora hőfokkülönbséget kell áthidalnia a berendezésnek, azaz, mekkora a hőmérséklet-különbség a külső levegő és a beltéri hőmérséklet között. Lefordítva ez annyit tesz, hogy minél hidegebb van kint, annál kisebb lesz a berendezés hatásfoka, továbbá van egy külső hőmérséklet, ami gyakorlatilag a működés határát jelenti. Szerencsés, ha ez az érték minél inkább megfelel az otthonunk környezetében előforduló téli hidegek legalacsonyabb értékének. A fűtésre használt klímák vásárlásánál tehát győződjünk meg arról, hogy mekkora fűtőteljesítmény leadására képes a berendezés a hideg téli napokon, hiszen a hatásfokkal együtt a készülék teljesítménye is csökken.
KlímaABC
- Mono Split klíma. Olyan klímaberendezés, ahol egy beltéri egységhez egy kültéri egység tartozik, és az energiát a két készülékrész között valamilyen freon hűtőközeg szállítja. Ezeknél a berendezéseknél a kültéri és beltéri egység között két, általában különböző méretű rézcső húzódik, megfelelően leszigetelve.
- Multi Split klíma. Mindössze annyiban különbözik a mono készüléktől, hogy 1 darab kültéri egységhez akár 3-4 darab beltéri egység is csatlakoztat. A beltéri egységek működése egyszerre csak egyféle üzemmódban képzelhető el, vagyis minden készülék vagy hűtési vagy éppen fűtési üzemben képes dolgozni.
- VRV, VRF rendszerek. Ezeket a klímákat már alapvetően nagyobb rendszerek számára fejlesztették ki, a beltéri egységek száma akár 50 darabos nagyságrendű is lehet. Bizonyos kiépítésben e berendezések képesek már arra is, hogy a beltérik egy részénél hűtésben, míg másoknál fűtésben is működjenek.
Hozzászólások