Sárvártól nem messze, Sótonyban, a vasi hegyháton van egy százéves parasztház, ami más, mint a többi. Modern, mégis régi, felújított, mégis kicsit kopottas, csak abban nem különbözik másokéitól, hogy a felújítást végző fiatal tulajdonosok ezt is rajongásig szeretik.
A négy éve vásárolt ház eredeti állapotában komor és sötét hangulatot árasztott – ez volt a legelső, amivel szakítani akartunk a felújítás során. Törekedtünk arra, hogy a ház eredeti alaprajza, falai, ablakai ne változzanak, mégis világos, napfényes otthonként szülessen újjá. Adta magát, hogy a berendezés fehér vagy nagyon világos bútorokból álljon. A konyha és a hálószoba sötétbarnára pácolt gerendáinak búcsút intettünk, fehér krétafesték alá rejtettük. Öröm ránézni, és ragyogóan szórja a beáradó napfényt. A nappali világosabb, közel nyers színű famennyezetét érintetlenül hagytuk, hogy a fa gerendák mintázatukkal természetes anyagot csempésszenek a térbe.
A felújítás során egyfajta fúziót akartunk a régi és a modern között. Emberek éltek itt benne előttünk is, úgy gondoltuk, ezt tiszteljük meg azzal, ha a ház esszenciáját megőrizzük, ám szerettük volna komfortossá, modernebbé tenni – maradjon magyar parasztház, de hozzon némi egzotikus, „farmhouse” érzést is a mindennapokba. Ennek köszönhetőek a betonszürke, tojáshéj-kék bútorok, amelyeket egy leheletnyi shabbychich- kel varázsoltunk élővé, organikussá, némi kopottság, elhasználódottság emberközelibbé teszi a frissen felújított tárgyakat. A falakat fehér faburkolattal vontuk be, a nappali fenyőpadlóját alaposan felújítottuk, csiszoltuk, végül fehér bemosófestéses (white wash) technikával nyerte el mostani formáját, amin átüt a fa mintázata, szépen harmonizálva a mennyezet már említett gerendáival. A nappali meghatározó pontja a fatüzelésű cserépkályha, egy igazi, precíz műszer, amivel szerencsére korábbi tulajdonosa is nagy szakértelemmel bánt, így még hosszú évekig ontja magából a meleget a késő őszi, téli estéken. A konyhabútor kifejezett büszkeségünk: kézzel faragott frontjai az előző tulajdonos, Bolba Henrik festőművész munkái, de tőle származnak a háló ruhásszekrényének faragásai és a nappali tálalójának előlapjai is. A háló két új ajtót is kapott, mivel az eredetiket sajnos valamikor leszerelték, és borzalmas, műanyag harmónikaajtóra cserélték. Jó kezű asztalost találtunk, aki minden elképzelésünket meg tudta valósítani, így őt dicséri a fürdőt elválasztó, betonszürke pajtajtó is. A fürdő is teljes felújításon esett át, ennek során az is kiderült, hogy valódi stukatúr mennyezete van, ezért ugyancsak érintetlenül maradt.
Azok számára, akik hozzánk hasonló szellemben újítanak fel házat, valóságos kincsesbánya egy padlás. Előszobafalunk egy régi szekrény ajtaja, az ágytámla az első tulajdonosok ágyvégei, amire a padláson találtunk rá, és akár száz évesek is lehetnek. A kiegészítőket számos helyről vadásztuk össze, webshopokból rendeltük, némely darabért átkutattuk a devecseri lomis piacot vagy a káptalantóti piacot. Őszintén úgy érezzük, hogy megérte.
| Amatőrként a lakberendezés számomra egy olyan hobbi, ahol kiélhetem a kreativitásomat, és nagy örömmel tölt el látni, ahogy életre kel a fantáziám. |  |
|
| Gerencsér Katalin tulajdonos
|
Hozzászólások