A hőszivattyúk már meghódították a világot, mindenki háztartásában van legalább egy levegős hőszivattyú. Ugyan ezeket a jól bevált gépeket még sokan nem az épület fűtésére használják, de egyre több a hőszivattyús fűtésmegoldás is. És hogy mi ennek az oka?
A korszerű háztartási gépek között egyre több a hőszivattyús berendezés. Lehet kapni hőszivattyús mosógépet, melegvízbojlert, de a klímák nagy része is hőszivattyús, és ami mindenhol ott van, az a hűtőgép. Igen, a hűtőgép tulajdonképpen egy „kifordított”, kisméretű hőszivattyú. Működési elve azonos az épületeket fűtő nagytestvérével, csak azok a zárt térben fűtenek, míg a kültérből vonják el az energiát. A hőszivattyú a szótárban nem túl rég óta szerepel, a legtöbb ember az elmúlt 10 év során találkozott csak ezzel a kicsit érthetetlen elnevezéssel. Nagyon úgy fest, hogy most már ez a berendezés ittmarad velünk, ezért jó, ha egy kissé megértjük a működési mechanizmusát, és tudjuk, mit is takar ez a szó.
Mit jelent a hőszivattyú?
A természetben a hő mindig a melegebb helyről áramlik a hidegebb felé, ha például kezet mosunk meleg vízben, akkor a víznél hidegebb kezünk átmelegszik. A meleg sör lehűl, ha bedugjuk a jégkockák közé, mert hőenergiája átáramlik a fagyos jégbe. Van azonban egy ügyes szerkezet, ami képes ezt a folyamatot megfordítani, és némi energiabefektetéssel rávenni a hőt, hogy a hidegebb helyről kerüljön át a melegebbre, azaz, ha a sör és a jégkocka közé egy hőszivattyút rakunk, akkor a jég még hidegebb, a sör pedig még melegebb lesz. Erre persze ne használjuk! Jó sok idő kellett az emberiségnek, hogy rájöjjön a helyes használat módjára, de szerencsére már tudjuk, hogy leginkább épületek fűtésére a legjobb használni.
A hőszivattyú tehát egy olyan szerkezet, ami a „hőt szivattyúzza”, és nem előállítja. Gazdaságossága is ebben rejlik, hiszen ellentétben a többi lakásfűtő berendezéssel, ez a készülék nem valamilyen bevezetett energiahordozóból állít elő hőt, hanem egy kompresszor beiktatásával és annak meghajtásához szükséges némi villanyáram felhasználásával megfordítja a természetes hőáramlási folyamatot. Nem termeli, hanem mindössze szállítja a hőt a hidegebb helyről a melegebb irányába.
Akármilyen furcsa, a leghidegebb téli levegőnek is van hőtartalma, és a hőszivattyú képes a fagyos külső levegőből a hőt átszivattyúzni a lényegesen melegebb lakásunkba. Energiatakarékossága oka, hogy negyed annyi energia kell a berendezés működtetéséhez, mint amennyi hőt képes átvezetni a hidegből a melegbe.
Levegős vagy vizes?
Az elnevezés a hőszivattyúzásban részt vevő két közegtől függ. Ha a külső levegőből a lakásunk levegőjébe pumpál meleget a gép, akkor levegő-levegő hőszivattyúként találunk rá, ha a külső zimankóból a belső fűtést biztosító fűtési rendszerbe dolgozik, akkor levegővíz hőszivattyú az elnevezése, és végül nem nehéz kitalálni, hogy a kútvízből a fűtővízbe dolgozó készülék lesz a víz-víz hőszivattyú. A berendezések hatásfoka annál nagyobb, minél közelebb van a két közeg hőmérséklete egymáshoz. A korai hőszivattyúk ezért alapvetően kútvízre, talajszondára voltak kitalálva, mivel a téli hidegben itt a legkisebb az áthidalandó hőmérséklet-különbség. A technika fejlődésével a levegős hőszivattyúk is egyre szélesebb határok között lettek képesek működni, mára már akár –10 ˚C os külső hidegből is képesek elfogadható hatásfokkal szivattyúzni.
Hogyan lehet megújuló egy villannyal működő gép?
Mivel ez a berendezés nem előállítja a hőt, csak hasznosítható állapotba hozza, ezért a berendezés tekinthető megújuló energiaforrásnak, függetlenül attól, hogy a működéséhez felhasznált villamos energia milyen módon került megtermelésre. Természetesen az igazi „zöld” megoldás az, ha a hőszivattyú működéséhez szükséges áramot is megújuló módon állítjuk elő, mondjuk napelemek segítségével. Aki építkezésre adja a fejét, annak már szinte kötelezően ismernie kell a hőszivattyút, mert a 2021-től érvényben lévő építési előírások nagy hangsúlyt fektetnek az épületek megújuló energiával történő ellátására, a hőszivattyús fűtési megoldásokra. A teljes éves energiafelhasználás negyedét valamilyen zöld energiával kell fedezni, és erre az egyik legjobb megoldás a hőszivattyú beépítése.
Meglévő épületek esetén sajnos nem ennyire egyszerű a helyzet, hiszen a hőszivattyús fűtési rendszerek leginkább nagyméretű felületfűtéssel együtt működőképesek. Azaz a padlófűtési és a mennyezetfűtési rendszerek a jó párosítás a hőszivattyúhoz. A ma felújítási korba kerülő lakások esetén viszont nem jellemző, hogy az egész lakás ezekkel a rendszerekkel legyen felszerelve. Előfordultak padlófűtési rendszerek 20-30 évvel ezelőtt is, de legtöbbjük radiátorral volt kombinálva, illetve nem a teljes lakásban készült padlófűtés.
Mennyibe kerül a hőszivattyús fűtés?
Ha már tudjuk, mire jó, akkor már csak azt kell megnézni, mennyibe kerül használni akár egész évben a berendezést. Egy kondenzációs kazánnal körülbelül 14 Ft 1 kWh fűtési hőenergia előállítása, elektromos kazán számára ez 38 Ft-ba kerül, hiszen hazánkban a villamos energia ára a háromszorosa a földgázénak. A hőszivattyú viszont nagyon takarékosan bánik a bevezetett villanyárammal: egy átlagos téli napon valamivel kedvezőbb üzemeltetési költség jön ki, mint a gázkazánnál, körülbelül 12-13 Ft-ba kerül egy 1kWh hő előállítása. A hőszivattyúk működését azonban az állam támogatja, így üzemeltetésükhöz akár 40 százalékkal is olcsóbban vehetjük a villamos áramot, ezzel a kedvezménnyel pedig már az üzemeltetési költségek verhetetlenek.
Milyen kedvezményes áramszolgáltatási tarifák vannak?
Létezik a H-tarifa, amiben a „H” betű a hőszivattyút jelenti, és csak abban az esetben lehet kötni ilyen tarifára szerződést az áramszolgáltatóval, ha van megfelelő hatásfokú hőszivattyú felszerelve. Ez a tarifa azonban csak a fűtési szezonban kedvezményes, azaz október 15. – árpilis 15. között, az év többi részében teljes áron tudjuk vásárolni a gép működéséhez az energiát, azaz a nyári hűtés és melegvíz-készítés teljes áron megy.
Van azonban egy másik megoldás, ez pedig a GEO-tarifa. Ez egész évben elérhető, mehet róla a hűtés is, azonban a GEO-ra kötött gép csak napi 20 órában működik: a napi reggeli és délutáni csúcsban az áramszolgáltató nem ad feszültséget a hőszivattyúra. Ha fűtésre vagy hűtésre gondolunk, ez nem is akkora gond, mert a lakás az üzemszüneti 2 órákban nem tud lehűlni, ám ha a meleg víz éppen az üzemszünet előtt fogyott ki, akkor akár 3 órára is meleg víz nélkül maradunk, ami kellemetlen lehet. Fontos tehát a család életritmusának alapos átgondolása, mérlegelése, hogy jó tarifacsomagot tudjunk vásárolni.
Mire jó még a hőszivattyú?
Ha már tudjuk, hogy a hőszivattyú elődjét a frizsiderben kereshetjük, akkor nyomban adja magát, hogy bizonyára a gépet használhatjuk hűtésre is, csak előtte ismét ki kell fordítanunk, hogy bent csináljon hideget és kint meleget. Valóban, de szerencsére a mérnökök megspórolják nekünk a kifordítgatást, és gyakorlatilag egy gombnyomással megfordítható a körfolyamat, és berendezésünk máris képes a fordított működésre: tehát a hőszivattyút akár egész évben használhatjuk lakásunk hőmérséklet-szabályozására, vagyis télen fűt, nyáron hűt.
Hozzászólások