A városok napjainkra jellemzően számottevő területet hasítottak ki a természetből. Az emberiség felelős tudatra ébredésével szerencsére az az igény is egyre inkább előtérbe kerül, hogy a lehetőségekhez képest próbáljuk meg „visszaépíteni” a természetes zöldet.
A klímaváltozás következményeként bőrünkön érezzük az egymásba csúszó évszakokat: meleg telek, szélviharokkal tarkított tavaszok és egyik napról a másikra nyomasztóan forró nyarak. Az éghajlat megállíthatatlanul válik egyre trópusibbá. A fenntartható életért egyéni szinten is megvalósítható, látványos megoldás lehet az ún. zöldtető létrehozása. Amíg az épületek belső szerkezeteinek szigetelése a beltéri levegő jó minőségét hivatott támogatni, addig egy megfelelően kivitelezett zöldtető hozzájárul a városi levegő „tisztításához”, a hőszigetek csökkentéséve valós értékekkel redukálja a városi túlmelegedést, hiszen igen jelentős a csapadékmegtartó képessége. 
A lüktető városok közepén kiemelkedő épületek tetején egyre több ilyen hűsítő oázist látunk, de kevés befektetéssel debütálhatnak a családi házak bővített élettereként is. Annyi kell, hogy a tető enyhébb lejtésű vagy fordított rétegrendben épített és szigetelt egyhéjú lapos tető legyen. A hőszigetelő réteg a vízszigetelés felett helyezkedik el, amivel betölti a vízszigetelő réteg mechanikai, hő- és UV-védelmét is. Többféle zöldtetőmegoldás is megvalósítható, mégis a legyegyszerűbb – és ezért a legnépszerűbb – az igénytelen, locsolást és rendszeres kertészeti gondozást nem igénylő extenzív zöldtető. Ez a nem járható tető 6-12 cm vékony drén- és földréteggel borított, amelybe alacsony növésű, erősen szárazságtűrő növények ültethetők. A födémszerkezet felső síkja lejtésének legalább 2,5 százaléknak kell lennie ahhoz, hogy a teherhordó födém el tudja vezetni a vizet. Speciális hőszigetelő adalékos könnyűbetonból készült lejtbeton réteg is praktikus lehet a kialakításhoz, de ügyelni kell, mert ekkor a vízszigetelés alá is kerül hőszigetelés, és ez páratechnikai problémákhoz vezethet. A szerkezetben a párazárást gyökérálló vízszigetelő réteg biztosítja, amelyre lépcsős szélképzésű URSA XPS táblákból készül szoros illesztéssel 1 rétegben hőszigetelés. (Több réteg közé víz szivároghat, és ez télen vízfilmképződéshez járulhat hozzá, amelytől utána megszabadulni gyakorlatilag lehetetlen.)
Bitumen alapú vízszigetelés esetén szükségtelen, de egyrétegű PVC vízszigetelésnél üvegfátyol réteget is teríteni kell az XPS alá. A legalább 16 cm vastag lépcsős élkialakítású (URSA XPS N-III-L, N-V-L vagy N-VII-L) extrudált polisztirol hőszigetelő táblák fajtától függően 10 százalékos összenyomódásnál 30/50/70 tonna/m2, 2 százalékos összenyomódásnál 13/18/25 tonna/m2 maximum terhelést is elbírnak, ami arra bőven elég, hogy a tetőbe ültetett vegetáció időnkénti minimális gondozását lehetővé tegye. Az XPS hőszigetelésre páraáteresztő és nem nedvszívó elválasztó szűrő réteget kell fektetni kb. 140 gr/m2 súlyú geotextíliából, ragasztás nélkül. Erre egy speciális védő és szűrő drénszőnyeg kerül, majd egy szivárgó-vízmegtartó réteg, amelyet egy réteg szűrő geotextília zár. Ennek a tetejére teríthető a vegetációs (kavicsos föld) réteg, benne a választott extenzív növényzettel, rendszerint varjúháj jellegű és lágyszárú szárazságtűrő növény.
Izgalmas elképzelni, hogy a Google térkép következő frissítése után házunk szatelit képén nem a megszokott vörös háromszögű tető, hanem egy különféle zöldben pompázó „kockás abrosz” látványa tárul majd a szemünk elé. 
www.ursa.hu
Hozzászólások