Amit eredetileg be sem terveztek, vagy beterveztek ugyan, de nem/vagy rosszul készítettek el –, utóbb mindig sokkal költségesebb, nehézkesebb és bonyolult megvalósítani. Így van ez az utólagos hangszigeteléssel is, amelyről általánosságban elmondható, hogy sajnos nem biztos, hogy mindig megéri a ráfordított költségeket.
Bizonyára többekkel előfordult már, hogy vidékről a fővárosba látogatva a zaj miatt nem tudtak elaludni, miközben a vendéglátók nyugodtan töltötték az éjszakát, vagy fordítva, ha a nyaralás csendes éjszakáin hiányzik a „megszokott” zaj az alváshoz. Ha tehát a hangszigetelés hiányosságairól hallunk, ne csak a panelházak áthallásaira (amelyek néha nem is kis áthallások) vagy az új építésű lakások nem megfelelő hangszigetelésére gondoljunk, amikor a fölöttünk lakó lépteinek kopogását halljuk. A hangszigetelésnél először azt kell megnéznünk, hogy mi a cél: a külső hangokat akarjuk-e távol tartani (autó, busz, villamos, HÉV), vagy a mi belső zajainkat nem akarjuk kiengedni a lakásból (ami egy másik lakásnál már külső zaj). A zajok közül az embereket leginkább a léghangok és a testhangok zavarják, lássuk előbb a léghangokat!
Védekezés műemléki házakban
A zajos, forgalmas városrészek utcáiról beszűrődő zajok (léghangok) ellen a régi építésű ingatlanok utólagos hangszigetelése nem mindig megoldható, gondoljunk csak a gyönyörű századfordulós bérpalotákra. Jó részük városképileg védett vagy műemlék, ezért homlokzatukat utólagosan nem lehet hangszigeteléssel elcsúfítani. Azért mégis vannak eszközeink, hogy a külső zajok bejutását csökkentsük. Szakemberrel szükséges ellenőriztetni az ablakok záródását, a gumitömítések állapotát, és hiányosság esetén javíttassuk ki. A megfelelő záródás feltétele ugyanis a rendesen beállított ablakszárny, amelyben megfelelő, lehetőség szerint több ponton záródó vasalat van. A tömítések akkor megfelelőek, ha szakadás és hiány nélkül körbefutnak az ablakon, és megfelelően rugalmasak. A másik lépés, amit tehetünk, hogy az üveget kicseréljük egy jobb, háromrétegű hangszigetelő értékkel bíró hőszigetelő üvegre. Ezt természetesen csak akkor tudjuk megtenni, ha az az ablakszárnyban elfér, illetve a szárny elbírja az új hangszigetelő üveget (ha nem, akkor cserélhetjük a szárnyat is). Ha nem cserélhetők az ablakszárnyak, cseréltessük vastagabbra az üveget, tegyünk rá hangszigetelő fóliát, amelynek igen jó a hangtompítása az épületek üvegeire jellemző frekvenciatartományban, amely kb. 2000 Hz. A zavaró hangok ellen védekezhetünk a lakásban található különböző rések betömésével (fal és ablak, ajtó közötti rések, központi csővezékek körüli nyílások), amelyekhez kizárólag rugalmas tömítőanyagot (purhab, szilikon, gumi stb.) használjunk.
Külső homlokzati hő- és hangszigetelés
Ha ablakaink javítása, átalakítása vagy cseréje mellett a homlokzatot is el tudjuk látni hangszigeteléssel (ami egyben hőszigetelés is), akkor már igen jól megvédhető lakásunk a külső zajoktól. Itt azonban vigyázzuk, mert bár a hő- és hangszigetelés között összefüggés van, de az csak nagy általánosságban igaz, hogy a hőszigetelő anyag jó hangszigetelő is. Az igazság az, hogy a jó hangszigetelő anyagok rendszerint jó hőszigetelők is, fordítva viszont már egyáltalán nem biztos, hogy így van. Külső homlokzati hőszigeteléseink egy része tehát az épület hangszigetelésén is javít valamennyit, de nem mindegyik. Leginkább a szálas szerkezetű üveggyapot, kőzetgyapot alapanyagú szigetelések lehetnek jók hangszigetelésként is. Ennek az az oka, hogy a magas hangok szigetelését a szálas anyagok (azonosak a lakótéren belül használt kőzet-, és üveggyapottal) megfelelő módon képesek szigetelni, a mély hangokat viszont csak tömeggel rendelkező „szigetelés” képes kielégítően tompítani. A szálas szerkezetű anyagok úgy működnek, hogy ha a hanghullám áthalad egy ilyen szálas anyagon, súrlódás alakul ki a rezgő levegőmolekulák és a szigetelőanyag elemi szálainak felülete között, és a hangenergia egy része átalakul hővé, ennek következtében kevesebb hangenergia jut át a falon. Minél vastagabb tehát a szigetelőanyag, annál nagyobb hangenergiarész alakul át hővé, ami a hangszigetelés javulásához vezet.
Lakóterek közötti hangszigetelés
Lakások közötti hangszigetelés javításához a hatékony hangszigetelés érdekében a szigetelőanyag elé falazott falnak kell kerülnie. A javasolt megoldás egy kétrétegű falazat, amelynek közepébe hangszigetelő anyag kerül szendvicspanel módjára. A lakások közötti gyakori rossz hangszigetelés javítása érdekében azonban mérlegeljünk, hogy mekkora helyet áldozunk fel e célra. Utólag ezért általában nincs lehetőség még egy falat felhúzására, ezért itt a szálas hangszigetelés elhelyezése után hangszigetelő gipszkarton előtétfalat építhetünk, amely megfelelően nehéz. Vigyázzunk azonban a gipszkarton fal rögzítésénél, hangcsillapító alátétekkel biztosítsunk rugalmas felfekvést, nehogy a rögzítés vezesse át a hangokat a másik lakásba. Most nézzük a testhangokat, azaz a kopogó hangokat, amelyek leggyakrabban az emeletről szűrődnek le, ha például tűsarkú cipőben közlekedik valaki (ekkor hallani a leginkább). A rezgéseket a burkolat tovább vezeti az aljzatra, majd a födémre, falakra, és akár két emelettel lejjebb is hallható, ha a fölső lakásban nincs hangszigetelés. De éppen ez a probléma, hiszen a fölöttünk lakót nem kötelezhetjük utólagos lépéshangszigetelésre. Egyszerűbb és pénztárcakímélőbb megoldás a szőnyegpadló lefektetése, ám ez sem százszázalékos, ráadásul fürdőszobában, konyhában nem praktikus. A kopogó hangok elleni védelmet az építkezéssel egyidőben kell megvalósítani a következő sorrendben: födémre helyezett hangszigetelés, erre kerül az aljzatbeton és a burkolat – ekkor a hangszigetelés rugóként működik, továbbá a falak mellé körben minden szobában peremszigetelésként hanglágy, rugalmas anyagot kell elhelyezni. A hangszigetelő anyagra, az aljzatbeton alá teríteni kell még egy technológiai szigetelést (egyszerű műanyag fólia), a falak mentén felhajtva a peremszigetelés tetejéig. Látható, hogy egy ilyen hangszigetelés utólagos elkészítéséhez a lakásból mindent ki kell pakolni (lehet szobánként is), felbontani a padlót, aljzatot, újraépíteni az egészet, ezért igen magas a költsége. Ha mégis tenni szeretnénk valamit a föntről beszűrődő zavaró hangok ellen, saját mennyezetünket szigetelhetjük, fordított rétegrendben, ami persze nem lesz olyan jó megoldás, ám a semminél sokkal jobb lesz. Mielőtt tehát belevágunk egy utólagos hangszigetelésbe, vegyük számba, mit bírunk ki „normál” módon elviselni, hisz a rengeteg járulékos munka miatt az utólagos hangszigetelésnek magas a költsége.
TUDTA-E?
A Földön 2,5 millió ember él, dolgozik egészséget károsító 55 dB határérték fölötti zajszint mellett, és világviszonylatban évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke. Védőfelszerelés 80 dB üzemi zajszint fölött kötelező, egy egyterű irodában 50–60 dB a zajszint, egy zsúfolt étteremben pedig 70 dB. A zaj stresszt, figyelemzavart, fáradtságot vált ki.
Hozzászólások