Amikor elkészültek a tervek, és végre eljutunk házunk építésének megkezdéséig, ne dőljünk hátra, mert az alapozásnál és vízszigetelésénél nagyon sok hibát véthetünk. Ezért is bízzuk a munkát jól képzett szakemberre, mert még így is előfordulhatnak olyan kivitelezési hibák, amelynek utólagos javítása igencsak drága mulatság.
A családi ház alapozására azért van szükség, hogy épületünk terheit átadjuk a teherbíró talajnak, és meggátoljuk a ház vízszintes irányú elmozdulását. Anyaguk szerint az alapok többfélék lehetnek: a kő- és téglaalapokkal már csak régi épületeknél találkozunk, manapság általában beton és vasbeton alapok készülnek. Típusuk szerint lehetnek sík vagy mély alapok, mély alapozásokat családi házaknál csak igen ritkán, igen kis mértékben használnak, leggyakoribb a sávalap.
Melyek a gyakori alapozási hibaforrások?
A hibák adódhatnak a nem megfelelő alapozási mélységből, a nem megfelelő geometriából, a rossz anyaghasználatból, a nem megfelelő minőségű anyag használatából, végül a rossz technológiából. Elsőként a legfontosabb a megfelelő mélységben történő alapozási sík kialakítása. Alápincézett épületnél ez csak a megfelelő teherhordó talaj elérését, az arra történő alapozást jelenti. Alápincézetlen épületnél azonban figyelni kell a talaj átfagyására is: a fagyhatár Magyarországon 80 cm (300 m), 500 m felett 1,00 méter. Manapság, megfelelő talajviszonyok esetén általában 80 cm mélyre tervezik a kisebb épületek, családi házak alapozásának mélységét. Itt előfordulhat, hogy ha a földmunka egy kicsit pontatlan, és a mélység csak egy-két helyen van 70-75 cm mélyen, akkor nagy hideg esetén az alap „felfagyhat”, megemelkedhet, akár a ház bizonyos részeivel együtt is. És sajnos az is általános, hogy a földmunkánál mindenki spórolni akar, ne keljen annyi betont bedolgozni az alapokba, csak amit kiszámoltak. Ez persze a mai betonárak mellett érthető, de az elrontott alapozás javítása igen sokba kerül, jóval többe, mint amit meg tudunk takarítani, érdemes hát házunkat stabil alapokra építeni.
A beton, vasbeton sávalapok keresztmetszete általában téglalap alakú (trapéz keresztmetszetűt ma már nem nagyon készítenek.) A vízszintes–függőleges oldal aránya általában 1-1,5 legyen. Az alaptest szélessége mindig legyen nagyobb, mint a rá kerülő fal szélessége, átlag 5-5 cm legyen a túlnyúlás. Az alaptest teteje minden irányban vízszintes legyen (kivéve, ha a terv másként nem rendelkezik), ne lejtsen/emelkedjen egyik sarok felé sem. A tervező által előírt anyagminőségen a tervező hozzájárulása nélkül ne változtassunk, nem véletlenül írta ki az adott betonminőséget! Hiába csábító az olcsóbb (gyengébb minőségű) beton, esetleg a mixeres tud egy kis maradékot olcsón, ne azt építsük be! Lehet, hogy a szomszéd házánál az is jó volt, de az a szomszéd háza, és nem a miénk. Manapság betonüzemből hozatjuk a betont, de megkeverhetjük a helyszínen is: ilyen esetben figyeljünk az összetételre, a víz/cement arányára. Beton receptúrák elérhetők az interneten is, de saját kezűleg csak akkor végezzünk betonkeverést, ha legalább egy szakember jelen van a helyszínen.
Jó minőségű, terv szerinti megrendelésű és kiszállítású beton esetén is, „kis odafigyeléssel” tudunk rossz minőségű anyagot csinálni belőle. A kiszállított betont ne várakoztassuk a mixerben, azonnal kezdjük meg a bedolgozását. Ehhez már jó előre biztosítsunk megfelelő létszámot, és készüljünk föl az esetleges esőzésre is, mert az eső, védelem nélkül, tönkreteheti a friss beton alapokat. Romlik a túlkevert/sokáig kevert beton minősége is, ha tehát transzport betont rendelünk, a reggel leborított betont délben már ne dolgozzuk be, azt már általában csákányozni kell. Ha a helyszínen keverjük a betont, az alap betonozásánál ne vagy csak rövid szünetet tartsunk, a betonozás legyen folyamatos! Munkahézagot lehet hagyni, de azt beszéljük meg a tervezővel. Figyeljünk rá, hogy a munkaárok ne dőljön be, a tetejéről se jusson föld a beton közé, ne keveredjen vele, mert igencsak gyengíti a beton minőségét.
Mire figyeljünk a vízszigetelés során?
A vízszigetelés a másik olyan dolog, amit csak egyszer lehet elrontani, javítása drága és körülményes. Próbáljuk meg elkerülni, hogy épületünk félig legyen alápincézve: ha pincét építünk, az legyen a teljes épület alatt! Természetesen félig alápincézett épületet is lehet készíteni, de itt a szigetelési csomópontok/átvezetések igen bonyolultak, könnyen elronthatók a kivitelezés alatt, és a tapasztalatok szerint túlnyomó részben el is rontják. A vízszigetelést bízzuk szakemberre! A munkálatok megkezdése előtt nézzük meg a talajmechanikai (geo technikai) szakvéleményt, ahol leírják, hogy adott helyen milyenek a talajvízviszonyok, mire számíthatunk.
Az állandó talajvíznyomás elleni szigetelést három rétegbe készítsük: az egyik réteg mindenképpen PV erősítésű legyen, a bitumentartalom legalább 4 kg/m2. Időszakos talajvíznyomás esetén célszerű szivárgót építeni, gondoskodjunk a szivárgó víz elvezetéséről. Nagyon fontos a szigetelés megfelelő fogadófelületének kialakítása, az legyen lesimított, pormentes és száraz aljzat/felület.
Figyeljünk a beépítendő szigetelőanyagok helyes megválasztására: elengedhetetlen a vízszigetelő anyagok jó minősége, nagy nyomó és szakítószilárdsága, legalább 4 mm-es vastagsága. Fontos, hogy poliészterszövet-hordozójú (PV), modifikált, bitumenes szigetelő lemezeket, minőségi felületkellősítő emulziót használjunk. És figyeljünk az átfedésekre! Több réteg esetén arra is, hogy megfelelően eltolt átfedéssel dolgozzunk. A lemezek lerakását csak hozzáértő szakemberrel végeztessük, egyébként komoly problémákkal találhatjuk szembe magunkat az első esős időszak után. Nagy szerepe van a precíz szigetelés kivitelezésének is: ide tartozik a megfelelő hegesztőláng-használat, a kifolyatási-elkenési szabályok betartása, lemezátfedési követelmények figyelembevétele, hajlaterősítések beépítése. Ne feledkezzünk meg a szigetelőanyagok szakszerű tárolásáról sem: a tekercseket száraz, hűvös helyen, állítva tároljuk a beépítésig, elkészülte után pedig gondoskodjunk a szigetelés megóvásáról.
Hozzászólások