Milyen legyen a helyes rétegrend? Melyik burkolat alá mit kell tenni? Mikor szigeteljünk, mivel és hogyan? Nem egyszerű kérdések, főleg a gazdaságosságot is szem előtt tartjuk. Meg kell különböztetnünk talajon fekvő padlókat és szintközi födémeket, előbbinél víz (talajban lévő víz) és hideg ellen kell szigetelni, utóbbinál pedig hang és (vizes helyiségeknél) üzemi víz ellen.
TALAJON FEKVŐ PADLÓK
Talajon fekvő padlóknál először egy kb. 25 cm vastag tömörített kavicsréteget szükséges elhelyeznünk, majd erre készül egy minimum 5 cm vastag aljzatbeton. Az aljzatbeton felületének a vízszigetelés fogadására alkalmasnak kell lennie. Erre kerül az egy vagy kétrétegű vízszigetelés, majd a hőszigetelés, és egy technológiai szigetelés védő rétegként, ez után az aljzatbeton. Itt a vízszigetelés anyaga, rétegszáma a talajvízviszonyoktól függ, a technológiai szigetelés egy réteg – felületfolytonos – pe fólia, a fal mellett felhajtva.
A hőszigetelés (általában) EPS hablemez, de lehet ásványi szálas hőszigetelés is, vastagságának a terv szerintinek kell lennie. A felső aljzat általában már esztrich beton (az alsó aljzat kavicsbeton), ezt manapság olyan minőségben készítik, hogy hidegburkolat (nagyméretű táblák kivételével), laminált padló, PVC burkolat rakására/ fektetésére minden egyéb kiegyenlítés nélkül alkalmas legyen. Természetesen ezt ellenőriznünk kell, mert ha ragasztott parkettát, szőnyegpadlót vagy linóleumot akarunk lerakni, akkor javasolt a padlókiegyenlítés.
VIZES BLOKKOK, SZINTEK KÖZÖTTI FÖDÉMEK
Vizes blokknál a rétegek szinte ugyanazok az előzőekben említettekkel, de van egy kis különbség: itt a felső betonra egy kenhető vízszigetelés készül, a hajlatokban, sarkokban hálóerősítéssel, és figyeljünk a szigetelésen a lefolyók szakszerű átvezetésére is. Szintközi födémeknél a vasbetonfödémre egy kopogó hangok elleni (általában) EPS hab hangszigetelés kerül, erre a technológiai szigetelés és az aljzatbeton (esztrich), legvégül az előző szempontok figyelembevételével a burkolat. Vizes blokknál a szigetelés szintén az előzőek szerint történik.
PADLÓKIEGYENLÍTÉS
Padlókiegyenlítést, mint az előzőekben olvashattuk, bizonyos burkolattípusok alá szükséges tenni. Ezek általában egy-két milliméter vastag, vízszerű, önterülő padlókiegyenlítők. Egy-egy lakáson belül gyakori, hogy egyes helyiségek nem azonos burkolatúak, gondoljunk például a szobai szőnyegpadlóra (~7 mm) és a csaphornyos parkettára (~22 mm), s mivel a burkolóanyagok vastagsága eltér, szintkülönbség alakulhat ki. Ezt kezelendő, két dolgot tehetünk: megváltoztatjuk az aljzatbeton vastagságát, tehát a vastagabb burkolatú helyiségbe vékonyabb réteg kerül, a vékonyabb burkolatú helyiségben pedig magasabban készül. Így a burkolatok lerakása után azok felső síkja ugyanazon a szinten lesz, ahogy annak lennie is kell. A másik lehetőség, hogy ugyanazon vastagsággal készítjük az aljzatbetont, ekkor viszont padlókiegyenlítést kell alkalmaznunk. Többféle önterülő padlókiegyenlítő kapható, többféle vastagságra alkalmasan. A padlókiegyenlítők csak a nevükben önterülőek, öntés után még van vele dolgunk, a legcélszerűbb azonban e munkát szakemberre bízni. A kiegyenlítés előtt az aljzatot elő kell készíteni, alapozni/kellősíteni kell. Amennyiben mégis magunk szeretnénk elvégezni a munkát, figyelnünk kell jó néhány dologra: egy szobát egyszerre kell leönteni, azaz keverés-öntés-elhúzás-keverés-öntéselhúzás, mindaddig folytatva, míg a szobával készen nem vagyunk. Közben nem szabad sem ebédszünetet, sem egyéb szünetet tartani, mert a kiegyenlítő megköt, és helyiségünk „táblás” lesz. Az elhúzásra azért van szükség, mert ez a lépés teszi vízszintessé a padlót, e nélkül bár szép sima lesz, de sem a sík, sem a vízszintes eredmény nem garantálható. Az alapozó/kellősítő réteg elmaradásaként pedig repedezett, szinte kézzel felszedhető felületet kaphatunk.
ESZTRICH BETON
Az esztrich beton egy speciális (általában 2-8 cm) aljzatbeton, ami a padlószerkezet részeként, a járófelület, a burkolatok közvetlen aljzatául szolgál. Általában az építés helyszínén kerül bedolgozásra egy közbenső vagy szigetelőrétegre. Költséghatékonyan alkalmazható teherelosztó feladatokhoz, valamint rendkívül jó aljzatkiegyenlítő. Az esztrich beton többek között kopásálló, szilárd és rugalmas, sík-egyenletes felületet ad, jó hővezető (padlófűtésnél fontos), nem éghető, teherelosztó szerepe van, burkolatok fogadórétege. Bedolgozásához esztrich pumpa szükséges, és legalább három ember. Elkészítését feltétlenül bízzuk szakemberre! Amennyiben erősebb aljzatot szeretnénk, akkor az esztrich betonba keverhetünk műanyag szálakat, vagy tehetünk bele acélhálót.
HANGSZIGETELÉS
Kopogóhang gátlására, más néven lépéshangszigetelésre lépéshangszigetelő lemezt kell beépítenünk a födémbe, ahol is a rugalmas lemezek megfelelően csillapítják a kopogó hangokat. A lemezek anyaga általában (EPS) polisztirol vagy ásványgyapot, amiből többféle kapható, lakásokba megfelel az alacsony terhelhetőségi lemez is. Lépéshangszigetelés készítésénél ne feledkezzünk meg a peremszigetelésről sem! Ezt a szegélycsíkot a fal mellé kell elhelyezni, magasságát úgy szükséges kimérni, hogy a tervezett padlóburkolat síkján lógjon túl, amelyet a burkolat elkészülte után tudunk síkba vágni – ezzel elkerülve a hanghidak kialakulását. A hangszigetelő táblákra helyezzünk el pe fóliát, amelynek szélét a peremszigetelő szegélycsíkokra hajtsuk fel. Ez a technológiai szigetelés megakadályozza az aljzatbeton (esztrich) készítésekor a cementtej beszivárgását a szigetelőanyagba.
VÍZSZIGETELÉS
A vizes helyiségek szigetelése – mint az előzőekben olvasható – manapság már kenhető szigeteléssel történik, és nem bitumenes lemezzel. A kenhető vízszigetelést az elkészült aljzatra és vakolatra kell felhordani. Ezekből készülnek cement bázisúak és több komponensűek is. Ne feledkezzünk meg a hajlaterősítésekről sem, az öntapadó hajlaterősítő szalag falon és padlón a fugacsatlakozások és sarokfugák áthidalására és szigetelésére szolgál, mint a kenhető szigetelések rendszereleme. Végül fontos tudnivaló, hogy a vizes berendezéseknél a szigetelést vigyük fel a vizes berendezés fölé, a kádnál, zuhanynál legalább 2 m magasságig, valamint a falakon a lábazatnál legalább 20-30 cm magasságig.
Hozzászólások