Amennyiben aktuálissá válik otthonunk fűtési rendszerének megújítása, érdemes körültekintőem, minden szempontot mérlegelni, hogy milyen megoldás is lenne a legcélravezetőbb. Cserélni korszerű konvektorra, hatékony kondenzációs kazánnal cirkofűtést kialakítani, kis lakásba elektromos fűtési rendszert beépíteni, családi házban takarékos hőszivattyúval biztosítani az energiát?
A múlt itt maradt kövületei: konvektoros fűtés
Megdöbbentő, hogy hazánkban a háztartások több mint harmadában még konvektorokkal fűtünk. Elterjedésének és fennmaradásának nyitja az egyszerű kiépítésében rejlik, nincs szükség kéményépítésre, rendszer kialakítására, és ha télen nem folyamatosan használjuk, akkor sem megy tönkre, nincs, ami szétfagyhatna benne. Az egykori telepítési előírások lehetőséget adtak a homlokzati égéstermék kivezetésre, még úgy is, ha a kivezetés fölött hálószoba ablaka volt, tulajdonképpen bármelyik ablak alá el lehetett helyezni a készüléket. A konvektorok elterjedésekor kevésbé volt szempont a gazdaságos működés, sokkal inkább az alacsony beruházási költség, egyszerű használat, és a biztonságról is más fogalmunk volt, mint a mai, sokszor többszörösen túlbiztosított világunkban. Az elmúlt évtizedekben a biztonság fokozása érdekében hozott előírások már csak különleges esetben engedik az oldalfali égéstermék-kivezetést, amennyiben lehetőség van rá, kéményen keresztül a tető fölé kell a mérgezőo anyagokat is tartalmazható égéstermékeket kivezetni. A telepítési szabályok megváltozása a konvektorok piacát rendkívül lecsökkentette, új építésnél szinte soha nem kerül szóba, de nagyobb lakások felújításánál is gyakran kidobják, mert négy-öt fűtendőo helyiség esetén a helyiségenként beépítendő magas árú készülék úgy megdobja az árat, hogy a korszerűbb, komfortosabb, gazdaságosabb cirkós fűtés kiépítési költsége sem magasabb.
Lehet jó is a konvektor?
A mai napig rendkívül nagy számban működő, nagyon öreg készülékállománnyal azonban valamit tenni kell. Ezt felismerve tavaly pályázatos formában próbáltak valamennyit javítani a helyzeten, lehetőség volt az Otthon Melege Program keretében akár 80 százalék vissza nem téritendő támogatást kapni konvektorcserére. A csereprogramra akkora volt az igény, hogy csak azoknak volt sikeres a pályázatuk , akik a megnyitásától számított kevesebb mint 24 órán belül adták be az összeállított anyagukat. A korszerű konvektorok igen is lehetnek jók, hiszen megfelelő ventillátoros zárt égéstérrel lehet jó hatásfokot elérni, sőt, kisebb lakások fűtésére használhatunk olyan vizes-konvektort is, amihez akár három-négy radiátort is kapcsolhatunk. Így szerencsés esetben megúszhatjuk a kéménybélelés nem ritkán horrorisztikusan magas költségét, és egy készülékkel fűthetjük az átlagosan 50 négyzetméternél nem nagyobb néhány fűtendő helyiségű kis lakásunkat. Ezeknek a korszerű készülékeknek a szabályozása már egész modern, felveszik a versenyt a kéményes cirkók szabályozhatóságával.
Elektromos fűtés, elektromos kazán
Ha már a belvárosi kis lakásoknál járunk, gyakran találkozni a háború utáni lakásleválasztások nyomán olyan szerencsétlen alaprajzokkal, hogy néhány lakásnak nem maradt kéménye, vagy a ház központi kazánját a lakóközösség döntése alapján nem újítják fel, ezért minden lakásnak egyedi fűtést kell kiépítenie. Ilyen esetben az első gondolat a cirkós fűtés, de az engedélyek több hónapos átfutása miatt nincs idő gáz bevezetésére vagy nincs kémény stb. Az ilyen helyzetek is mindinkább az elektromos fűtési megoldások felé terelik a tulajdonosokat, amelynek kis lakások esetén komoly létjogosultsága is van, hisz ha nem magas az egy lakásra jutó fűtési költség, akkor annak többszöröse is viselhető maradhat. Jól beilleszthető passzívházakba, illetve energiatakarékos szemlélettel épült házak kiegészítő fűtésére is, különösen, ha napelemek segítenek be az áramellátásba. Azt tudomásul kell venni, hogy a legtöbb elektromos fűtés háromszor olyan magas fűtésköltséget eredményez, mint a gáz, viszont jó szigetelés esetén az alacsonyabb fűtési költség háromszorosa még nem annyira magas összeg, hogy ne érné meg az olcsóbb beruházás miatt. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy az elektromos kazán ott jó megoldás, ahol nagyon magas kéményt kellene kibélelni (belvárosi bérház földszinti üzlete), illetve ha napelemeket telepítettünk a tetőre, és valami olcsó megoldást szeretnénk a fel nem használt, de megtermelt elektromos áram fűtési célra történő fordítására.
Favorit a kondenzációs kazán
A gázkazánok között a kondenzációs kazán a favorit, mert korszerű és hatékony a technológiája, de az is igaz, hogy átütő sikerét a jogi szabályozás változása hozta meg. A gázkazánok fejlődése, a hatásfok javítása alapvetően a veszteségek csökkentésén alapul, a legnagyobb veszteség pedig a kéményen távozó égéstermék hőtartalmából adódott/adódik. A veszteségek csökkentése kondenzációhoz vezet, ugyanis a földgáz elegetése során nagy mennyiségű vízpára keletkezik, s ha az égéstermék hőmérsékletét csökkentjük, akkor ez a vízpára kicsapódik, és kondenzátumként folyik mindenhol, a kéményben és a készülékben egyaránt. Hagyományos kazánok ettől a kondenzvíztől rövid úton tönkremennek, így a gyártók hatásfok utáni „százalékvadászata” teljesen új égőt, tűzteret, kéményrendszert eredményezett. Ezeket a belülről teljesen más kialakítású kazánokat hívjuk kondenzációs kazánoknak, és az EU-rendelet alapján már csak ilyen készülékeket lehet üzembe helyezni. A legtöbb ilyen készülék akár 15-20 százalékkal is magasabb hatásfokú, azaz ennyivel kevesebb gázt fogyaszt, amikor azonban kazánunkat ilyenre cseréljük, fokozottan figyeljünk! E berendezések nem olyan igénytelenek, mint korábbi társaik, a hosszú távú, megbízható működés szempontjából a rendszeres karbantartás elengedhetetlen, mert ha kimarad, nagyon mélyen kell a zsebbe nyúlni.
Takarékos hőszivattyú és korlátjai
Az egyetlen igazán takarékos elektromos fűtésmegoldás a hőszivattyú: a berendezés működési elvéből adódik, hogy harmadakkora az elektromos fogyasztása, mint amekkora hőt tud leadni az épület fűtésére. Ám a hőszivattyúk használatának is vannak korlátai, mert a magas nyereség nagymértékben függ a hőfokkülönbségtől. Minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet és minél magasabb a fűtési rendszer hőmérsékletigénye, a készüléknek annál nehezebb dolga van, így a hatásfoka is nagymértékben csökkenhet. Tehát hőszivattyúk gazdaságos használatához a fűtési rendszert is megfelelően kell megválasztani: a cél az, hogy minél alacsonyabb hőmérsékletre kelljen csak felmelegíteni a fűtőközeget, ez pedig többnyire csak padlófűtéshez és más nagy felületű fűtési rendszerekhez illeszthető jól.
Néhány szót a fűtő klímákról
E készülékekre gyakorta hallani a levegő-levegő hőszivattyú kifejezést is, de azért alapvetően klímának hívjuk. Van egy kültéri és egy freonvezetékkel összekötött beltéri egysége. Korábban e készülékek alapvetően csak hűtési célt szolgáltak, ma azonban nem kapni olyan berendezést, amelyik ne tudna fűteni is. Sőt, elfogadható hatásfokkal képes a fűtési funkcióra szinte mindegyik berendezés –10 oC-os külső hőmérsékletig. Bár energiatakarékos, fűtésre csak olyan helyen ajánlott, ahol nem zavaró az állandón működő ventillátor (például nyaralókba, hiszen nem fagyveszélyes, gyorsan képes a helyiségeket felfűteni). Figyeljük oda a fűtésre is használt klímák rendszeres karbantartására, tisztítására, hiszen az évente alig 20-30 napon át működő, kizárólag hűtésre használt társaiknak is évenkénti tisztítás dukál.
Hozzászólások