Az ingatlan megvásárlását megelőzően nemcsak annak állapotát, fekvését, és egyéb tulajdonságait szükséges megvizsgálni, hanem az ingatlan-nyilvántartás adatait is, nehogy később e mulasztásunk miatt perre kerüljön sor. Bíró szakértőnk ezúttal a tulajdoni lapot mutatja be olvasóinknak, amelyből egyértelműen megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye, továbbá hogy az ingatlant terheli-e valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog. Felhívjuk a figyelmet az úgynevezett széljegyzésre is, amely akár meg is hiúsíthatja tulajdonszerzésünket.
Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket a hatályos törvény szerint (1997. évi XCL. törvény 19. §) az ingatlan-nyilvántartásban számítógépen kezelt tulajdoni lapra kell bejegyezni. A korábbi, kézzel vezetett ingatlan-nyilvántartásban használták a tulajdoni lap számot is, a jelenlegi számítógépes rendszer szerint az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. A földhivatalok a tulajdoni lapokat településenként vezetik, mely tulajdoni lapokon a település nevét is fel kell tüntetni.
A tulajdoni lap részei.
A földhivataloktól kiváltott tulajdoni lap három részből áll. Az első rész az ingatlan adatait tartalmazza, így a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület vagy külterület megjelölésével), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, az ingatlan területének nagyságát, művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, valamint ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatot, például, hogy felépítmény található-e az ingatlanon. A tulajdoni lap második része az ingatlan tulajdonosainak nevét, valamint ingatlan-nyilvántartási szempontból egyéb, személyazonosításra alkalmas adatokat, jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét, a tulajdoni hányad mértékét, továbbá a tulajdonjogot bejegyző határozat számát, valamint a tulajdonszerzés jogcímét rögzíti. A tulajdoni lap harmadik része az úgynevezett – teherlap – tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például haszonélvezeti, használati jog, telki szolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog fennállását. A tulajdoni lapnak e része még tartalmazza a bejegyző határozat számát, továbbá a jogosultnak a nevét, székhelyét és egyéb azonosításra alkalmas adatát. Jelzálogjog fennállása esetén a jelzálogjoggal biztosított összeg is rögzítésre kerül a tulajdoni lapnak e részén.
Széljegyzés. Az ingatlan vásárlását megelőzően célszerű a tulajdoni lap első részét alaposabban is megtekinteni, mivel az ingatlan adatait megelőzően rögzítik az úgynevezett széljegyzéseket. Ezek a széljegyzések azt tanúsítják, hogy megindult, folyamatban van egy eljárás az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránt. A széljegyzés alapján tehát a tulajdoni jog és egyéb jogok még nincsenek bejegyezve, a kérelmek benyújtói azonban szerződés vagy egyéb jog alapján valamilyen igényt, jogosultságot formálnak az ingatlanra. Ezek adott esetben a leendő vevő tulajdonszerzését is megakadályozhatják vagy korlátozhatják, mivel az ő tulajdonjogának a bejegyzésére majd csak e széljegyek elintézését követően kerülhet sor, a rangsor elve alapján. Az ingatlan adásvételi szerződés vagy előszerződés megkötését megelőzően tehát szükséges beszerezni az ingatlan hiteles tulajdoni lapját, melyből egyértelműen megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye, és hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog. A Polgári Törvénykönyv ugyan előírja – 4. § (1), 205.§ (3) bekezdés – , hogy a feleknek, azaz a vevőnek és az eladónak kölcsönösen együttműködve kell eljárnia a jogügylet megkötése során, az egységes bírói gyakorlat alapján azonban az ingatlan tekintetében az eladónak nem áll fenn közlési kötelezettsége olyan körülménnyel kapcsolatban, amelyet a vevő a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai alapján megállapíthat. A vevőtől ugyanis elvárható, hogy az ingatlan vásárlását megelőzően annak tulajdoni lapját beszerezze, tájékozódjon az ingatlan adatairól, a bejegyzett tulajdonos személyéről, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokról. Amennyiben a vevő e kötelezettségének nem tesz eleget, utóbb e tekintetben a bíróság előtt nem tudja eredményesen érvényesíteni igényét.
Hozzászólások