Az év háza 2011

Az év háza 2011

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Átértelmezett népi motívumok, bontott tégla, emberléptékű megoldások, eredetiség, szerénység, mégis határozott magabiztosság. Ezek voltak a zsűri legfontosabb szempontjai az idei Év Háza pályázat során, még valamit a fentiek mellé állítva: a gazdaságos szemlélet által indokolható egyszerűség, természetesség, tisztaság. Ezek a nagykovácsi ház legfőbb erényei.

 

01

 

Ez a ház a családunk köré épült!” – kezd a történetbe Viczián Zsolt, a büszke tulajdonos és háromgyermekes édesapa. „Eredetileg nem akartunk építkezni, a kis megspórolt pénzünket azonban szerettük volna ingatlanba fektetni. Jó pár lakást, kertes házat megnéztünk Budán, illetve az agglomerációban, és azt vettük észre, hogy valamiért minden második utunk Nagykovácsiba vezetett. Tetszett ez a hely, hiszen a feleségem, Eszter, és én is a közeli Pasaréten nőttünk fel, rengetegszer kirándultunk errefelé. Igen ám, de akárhány házat megnéztünk, egyik sem volt az igazi. Azok tetszettek, amelyek a leginkább hasonlítanak a tulajdonosukra, ám egyik sem felelt meg maradéktalanul az igényeinknek. Valamit mindegyiken át kellett volna alakítani, így hát rá kellett jönnünk, hogy az építkezést sehogy sem úszhatjuk meg.
Megkerestem gyerekkori barátomat, Mondovics Péter építészt, aki elvállalta a generálkivitelezői szerepet, már csak a tervezőt kellett megtalálni, akire szintén hamar ráleltünk. Egy másik kinézett telek szomszédságában épülő házat is Földes László tervezett, és nagyon tetszett nekünk a ház filozófiája. Ezért az ő irodáját kerestük meg, és Balogh Csabával szívesen el is vállalták a munkát. Két fő elvárásunk volt: legyen egy nagy, közös családi élettér, ugyanakkor a hálószobák legyenek elszeparálva, illetve a házunk illeszkedjen a környezetébe: legyen falusias hangulatú, leginkább egy olyan tornácos parasztház, amely minden mai igényt kielégít; autentikusságában modern, éppen ezért eredeti.”

Érdekes megoldás a bejárattól balra található ablakok téglarácsa. A bontotttégla-falborítás síkjába illeszkedő téglák nemcsak a betörők ellen védik a házat, de árnyékolnak is, és erősítik a ház hangulatát. Utóbbi feladatból a Faipari Kft. zöldre festett fa nyílászárói is kiveszik a részüket.
Az acéltornácra minden szobának külön ajtaja nyílik, így bárhonnan kijuthatunk a tornácon át az ápolt kertbe. Alatta szép rendben sorakozik a tűzifa.
A nappali légterét tovább növeli, hogy több mint öt méter magas. A látvány lentről és fentről, a galériáról, azaz Zsolt dolgozószobájából is páratlan. Házigazdánk így munka közben is családi körben lehet anélkül, hogy a zongorán játszó vagy filmet néző gyermekek zavarnák őt.
Az étkezőkonyha mennyezetsíkja lényegesen alacsonyabb, mint a nappalié: optikailag elkülönül a két tér, és barátságos miliőt teremt. Az asztal fölé tűzpiros lámpaburák lógnak; Eszter ízlését dicsérik. Egy étteremben látott hasonlót, és nagyon tetszett neki – valóban kellemes fókuszpont vált belőle. A nappaliba ugyanennek a lámpacsaládnak az állólámpája került.
A nappali és az egész lakótér fűtés-kiegészítéséről egy egyedi tervezésű, épített, vakolt kályha gondoskodik, amely legalább annyira eredeti, mint maga a ház: nem cserépkályha, nem kandalló, de nem is kemence.

Az Év Háza mozgalom célkitűzései

Hazánkban, az európai szokásokkal ellentétben, az épített környezetünk arcát nagymértékben a?lakóépületek szabják meg. Az épületek külleme, az utcák, terek hangulata közízlésformáló. Sajnos a?lakásállományunk már-már tragikus állapotú, ezért az arra érdemes új épületek felkutatása és díjazása egyfajta útmutatásként szolgál mind az?építész társadalom, mind a közízlés felé.
Az Év Háza Díj kuratóriuma mindig is azt tartotta szem előtt, hogy reális produktumok kerüljenek napvilágra és díjazásra. Éppen ezért a szakmai szervezetek elnökei és az állandó zsűritagok mellé minden évben meghívást kapnak az előző évben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is. Nem az a cél, hogy százmilliós villák álljanak példaként, nem lebecsülve persze ezek építészeti értékeit. Olyan házakat szeretnénk megmutatni, amelyek országos szinten bárhol felépíthetők, és amelyek tervezésében fiatal építészek vettek részt.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu