Asztalosfabrik, a mi otthonunk

Asztalosfabrik, a mi otthonunk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az elsőszülött gyerkőcnek szánt, saját készítésű babaággyal kezdődött Gábor és Viktória története, amely mára családi bútormentő vállalkozássá érett. Csak az idilli helyszínt kellett megtalálni hozzá, az sem baj, ha az ország másik végében… A bátor álmodozók meséje következik, háttérben zalai tájjal.

asztalosfabrikami 720


Őket feltétlenül keresd meg! – keltette fel a figyelmemet lakberendező barátnőm, aki egy bútorfestő workshopon ismerkedett össze a szimpatikus házaspárral, a kapolcsi Művészetek Völgye Fesztivál forgatagában. A helyszínen begyűjtött és hozzám vándorolt szórólap alapján kisvártatva körülnéztem a reklámozott honlapon: vidéki szálláshely és házilekvárkészítés egy helyen, asztalosműhely és bútorfestés spéci technikával, ugyanott…Nem sok ez egy kicsit, így összefőzve? – gondoltam első blikkre, amikor egy szép nyári reggelen beütöttem a gps-be az úticélt: Kisgörbő!

– De, ez nagyon sok…! A minap össze is számoltuk, hogy a hatévnyi zalai életünk alatt közel 1500 négyzetméter alapterületű épületet mentettünk meg a teljes pusztulástól. Ez, a hozzájuk tartozó 140 gyümölcsfával, a hat hektárnyi kerttel és egyéb földterülettel már komoly mennyiség… A felújításhoz folyamatosan pályázunk, néha sikerrel. Saját biztos munkahelyeinket magunk mögött hagyva mindketten kivesszük a részünket minden munkafázisból, még kertészünk sincs… Viszont profin bánunk a traktorral, a szivattyúval, a láncfűrésszel, és lassan több tucat foglalkozásból levizsgázhatnánk… – kaptam meg a választ kétórányi autózás után, maguktól a három gyermekes házigazdáktól, a településmérnök végzettségű Viktóriától és Gábortól, aki hivatásos katonatisztből lett life-coach. De legelső tanult tudását, a bútorasztalosságot is profin űzi, amely mostanság legfőbb szenvedélye. Az említett épületek közül az óriási pajtában kapott helyet a gépekkel jól felszerelt bútorasztalos-műhely, s az innen kikerült szépséges darabok a szomszédos kúria látványműhelyében várják az utolsó ecsetsimításokat. Ez már inkább Viktória birodalma, ahol a színpompás angol festékeket nem csak megvenni, de kipróbálni is szabad. Havonta rendeznek bútorfestő foglalkozásokat, jönnek is a szorgos redizájner-jelöltek, akár száz kilométeres távolságról is! Közülük többen itt is maradnak egy hétvégi lazulásra Gáborék vendégházában, a Vadleányban, ahol az erdei séta után egy forró szaunával vagy a ház előtt csörgedező hideg forrásvízzel frissül fel a látogató. Idillien békés helyszín ez a lelki munkára, az önmagunkba nézésre is, ahol a jelentkező csoportoknak maga az Afganisztánt is megjárt házigazda tart életvezetési tréninget. De vendégek ide, táborok oda, a kertben termő több mázsányi gyümölcs – ribizli, szeder, eper, málna, birs és körte – nem alkalmazkodik semmihez, amikor érik, gyorsan szedni, mosni, darálni, befőzni, üvegbe porciózni, dunsztolni, cimkézni kell… Majd mire mind az ezer üveg kézműveslekvár és szörp utolsó cseppje is elfogy tavalyról, Vikiék már az idei szortimentet tárazzák be a hűvös pajta konyhájába. Majd az egész heti munka után – amikor a két nagyobb gyerkőc is hazatér a távoli kollégiumból – az asztal körül végre együtt a család.

A míves, megújult részletek – eredeti nyílászárók, gerendázat, a terméskő falak – saját kivitelezésűek, de a stílusos lakberendezési ötletek is mind a háziak tehetségét dícsérik. Ezért az asztalosfabrik hitvallása betűre megegyezik saját, világról alkotott nézetükkel: „Számunkra az jelenti az értéket, ami gyermekeink, a következő generációk részére megörökölhető! Legyen az bútor, ház, vállalkozás és családi élet…”

 

A szülői hálószoba északi falának termésköveiből látszik az egész épület masszív szerkezete, amelyet részben szigetelés, részben díszítés miatt borít fehér faburkolat.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ legjobb középülete az új Néprajzi Múzeum

A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerés Magyarország számára történelmi léptékű győzelmet jelent, különös tekintettel arra, hogy egy állami beruházást választott a világ legjobbjának a nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri. Az International Property Awards 25 éves történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó World's Best díjat. A Liget Budapest Projekt keretében Európa egyik legrégibb közparkja is megújul, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal, amit az épülő Néprajzi Múzeum most átvett díja is bizonyít. A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója a díj átvétele után azt mondta, hogy a díj nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A díj jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztés minőségének és az építészeti kultúra progresszív fejlődésének előmozdításában kulcsszerepet játszó magyar cégek képesek gyorsan reagálni az egyéni igényekre és mai folyamatokra, emellett az értékőrzésben is kimagaslóan teljesítenek.  

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}