Házassági vagyonjog

Házassági vagyonjog

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A házassági vagyonjog a házastársak egymásközti, valamint harmadik személyekkel szemben fennálló viszonyait szabályozza a házasság időtartamára, illetőleg a házasság megszűnésekor. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a házasságról, családról és a gyámságról szóló többször módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) szabályozza.

 

 

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösség keletkezik, azaz a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házastársi életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Kivételt csupán az képez, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

 

A közös vagyonba tartoznak az alábbiak:
n a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva a vagyonkezelés és -fenntartás költségeit; a feltaláló, újító, a szerző és más szellemi alkotást létrehozó személy a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díja;
n a házastárs foglalkozásából, tevékenységéből származó jövedelem, így a munkaviszonyból és egyéb keresőfoglalkozásból származó jövedelem mellett minden egyéb többletjuttatás (borravaló, hálapénz);
n a kitüntetésekért, címekért kapott vagyonjogi juttatás vagy vagyontárgy, mindaz a vagyontárgy vagy vagyoni érték, amelyet bármelyik házastárs az életközösség alatt kötött jogügylettel vagy egyéb jogtény alapján szerzett, kivéve a különvagyon (így például a házassági életközösség fennállása alatt megkötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel megszerzett vagyontárgyak a házastársak közös vagyonába kerülnek akkor is, ha a szerződés megkötésében csak az egyik házastárs vett részt);
n az életközösség alatt bármelyik házastárs által hatósági határozattal, elbirtoklással vagy ráépítéssel szerzett vagyontárgy;
n a közös vagyontárgy helyébe lépett érték, így az annak ellopása, megrongálódása, megsemmisülése esetén kifizetett biztosítási összeg, kártalanítás, illetőleg kártérítés.

Házastársak
különvagyona
A Csjt. és a bírói gyakorlat értelmében a házastársak különvagyonához az alábbiak tartoznak:
n a házasságkötés előtt megvolt vagyontárgyak, vagyis azok, amelyeket bármelyik fél a házasságba magával hozott, továbbá a házassági életközösség alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy;
n az öröklés vonatkozásában ide tartozik az örökhagyó hagyatékából való általános jogutódláson kívül minden más, a hagyatékból történő ingyenes részesedés, így például a kötelesrész címén szerzett vagyon (az öröklési szerződéssel szerzett vagyontárgy már a közös vagyont gyarapítja);
n a menyasszonytáncért adott juttatás általában a közös vagyonhoz tartozik, kivéve, ha valamelyik közeli rokon vagy jó barát más nászajándék helyett jelentős összeget ezen a címen nyújtott, kifejezetten csak az egyik házastárs részére;
n az ún. alkalmi ajándékok az alkalomtól függően kerülnek a közös vagyonba, illetőleg a megajándékozott házastárs különvagyonába (a házastársak egymásnak adott ajándékai különvagyont képeznek, mégha közös vagyonból vásárolták is);
n a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
Annak nincs akadálya, hogy az egyik házastárs a különvagyonából, illetve a közös vagyonból ráeső rész erejéig egyes vagyontárgyakat, vagyoni értékeket a másik házastárs különvagyonába utaljon, az a különvagyonhoz tartozó tárgy azonban, amely a mindennapi, közös életvitelt szolgálja, valamint ami a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Házastársak
rendelkezési joga
A házastársak a különvagyonukkal a házassági életközösség fennállása alatt - és a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben is - önállóan rendelkezhetnek, a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat viszont csak közös beleegyezéssel lehet elidegeníteni. A közös beleegyezés azt jelenti, hogy önállóan még saját eszmei hányadával sem rendelkezhetnek a felek, így a házassági vagyonközösség ebből a szempontból szorosabb kötelék, mint a polgári jogi közös tulajdon.
Gyakori, hogy az egyik házastárs még a közös vagyon megosztása előtt átruházza a közös ingatlanon fennálló tulajdoni hányadát. A kérdést bonyolítja, hogy sok esetben az átruházás - formailag" az egész ingatlanra vonatkozik, mert a másik házastárs tulajdonjoga a törvény erejénél fogva áll fenn, ugyanis az ingatlan-nyilvántartásba nincs bejegyezve. Az ítélkezési gyakorlat szerint a vagyonközösséghez tartozó, de csak az egyik házas fél tulajdonaként nyilvántartott ingatlan átruházására kötött szerződés semmis, mivel tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve, illetve a szerződő fél jó- vagy rosszhiszemű volt-e.

Felelősség a házastárs ügyletéért
A forgalom biztonsága és a szerződésekbe vetett bizalom fenntartása megkívánja, hogy a kívülállónak ne kelljen vizsgálnia a másik házastárs hozzájárulását, ezért a törvény vélelmet állít fel: a hozzájárulást akkor is megadottnak kell tekinteni, ha annak ténye nem állapítható meg. Az ügyletkötésben részt nem vett házastárs a hozzájárulásának vélelmét megdöntheti, ha bizonyítja, hogy az ügylethez nem járult hozzá, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott, vagy körülményekből tudnia kellett. A mindennapi élet szükségleteivel kapcsolatos ügyleteknél a házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha ez ellen a harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
A házastárs felelőssége korlátozott a másik házastárs által kötött ügyletért, csak a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn. Ha a házastárs által kötött ügylethez házastársa nem járult hozzá, mert hozzájárulása nem vélelmezhető vagy a törvényi vélelem megdőlt, a tartozásért egyedül az ügyletkötő házastárs felel, mind a különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső hányaddal.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.