Akik álmaikat családi lakóház építésével szeretnék megvalósítani, a hagyományos építési módok mellett könnyűszerkezetes technológiákat is választhatnak. Közülük kiemelkednek a faanyagú szerkezeteket alkalmazók, ahol a térszint feletti falak, födémek és a tető fa alapanyagú tartószerkezettel készülnek. Míg ez a módszer egyeduralkodó az USA-ban, Kanadában vagy a skandináv országokban, addig nálunk az építkezők nagy része idegenkedik e szerkezetektől. Az ok a hazai faházépítési hagyományok hiányában kereshető, a szűkös fenyőerdő terület természetszerű következményeként. A háború utáni ideiglenes fa barakklakások, a nem megfelelően karbantartott faházas nyaralók csak fokozták az építtetők bizalmatlanságát.
A fenyőfában gazdag észak- és nyugat-európai, valamint észak-amerikai országokban jellemzően alkalmazott faszerkezetű építési módok ma már Magyarországon is megtalálhatók. Ha a szerkezeti és a technológiai sajátosságokat együttesen szemléljük, lényegében három fő csoportot különböztethetünk meg: a gerendaelemes, a vázas és a táblás szerkezeti rendszereket. Jellemzésüknél elsősorban a külső falakra kell figyelnünk, hiszen ezek hordozzák magukon leginkább az adott módszer sajátosságait.
A gerendaelemes (hagyományos nevén boronafalas vagy rönkfalas) építési módnál általában 94-140 mm vastag, vízszintesen egymásra helyezett vörösfenyő gerendákból készülnek a külső falak. Belülről hőszigetelést, párafékező fóliát és deszkaburkolatot helyeznek el, ezáltal megőrzik a külső és belső falfelületek évezredes hagyományú fenyő struktúráját is. A szerkezet viszonylag merev alaprajzi és formai kialakítást tesz lehetővé, emellett sajátossága a rendkívül nagy faanyag-igényesség, az importból eredő magas ár, s a jellegzetes külső megjelenés is. (1. a ábra)
A vázas építési módok közül az amerikai eredetű Platform vázszerkezetet kell kiemelnünk, hiszen az ún. kanadai vagy amerikai típusú lakóházak ezzel a konstrukcióval készülnek. A külső falakhoz 40?60 centiméterenként 38×89 mm vagy 38×140 mm keresztmetszetű, szintmagasságú fenyőfa oszlopelemeket állítanak fel. Ezek közé ásványgyapot hőszigetelés kerül, a belső oldalra pedig párafékező-légzáró műanyag fóliát, majd egy vagy két rétegben építőlemez burkolatot rakhatnak: például vízszintes vagy függőleges irányú festett deszkaelemeket, kő vagy tégla burkolófalat, műanyaghab kiegészítő hőszigetelésre felhordott nemesvakolatot. (1. b ábra)
A táblás szerkezetek csoportján belül a kistáblás és a nagytáblás építési módokról kell említést tennünk. Az előbbi esetben az üzemi előregyártás során szintmagas, és kb. 60?180 cm széles szendvicsszerkezetű táblákat gyártanak mind a külső és belső falak, mind a födémek, illetve tetőtéri lehatároló szerkezetek kialakításához. A faforgácslapokból álló kétoldali burkolat között hasonló teherhordó bordázat van, mint ami a Platform vázszerkezetnél készül.
A nagytáblás rendszer sajátossága, hogy üzemben a faltáblák teljes falhosszban (de általában max. 10?12 m-es szállítható méretben) előre gyártva készülnek. A nagyméretű táblák mozgatásához autódarura és speciális szállítójárműre van szükség, ami ugyanakkor lényegesen lerövidíti a szerkezetépítés idejét. A külső falak tartószerkezeti kialakítása, rétegfelépítése mind a kistáblás, mind a nagytáblás rendszernél lényegében hasonló módon, a Platform váz elvei szerint készül. (2. a?b ábra)
Tervezés
Jelenleg száz fölött van az országban azon vállalkozásoknak a száma, melyek gyártóként, és/vagy forgalmazóként faszerkezetű lakóházakat kínálnak a potenciális építtetőknek. A cégek egy részénél a leendő otthon csak az előre elkészített típustervek egyikének kiválasztásával készülhet el. Ezeket a – katalógusterveket” többnyire a vevő által megbízott építész adaptálja a konkrét építési telekre. A vásárlók többsége ugyanakkor egyedi kívánságai teljesítését, azaz az épületek egyedi tervezését kéri. Mivel a speciális szerkezetek speciális szakmai ismereteket igényelnek, ilyen esetekben többnyire a gyártó építésze jut megbízáshoz.
Kivitelezés
A megtervezett vagy kiválasztott lakóépület felépítése szempontjából a kínálat rendkívül sokszínűen alakul. Kedvező esetben három fokozat közül lehet választani: szerkezetkész, félkész, vagy kulcsrakész állapot elkészítésére lehet megbízást adni. A fokozatok részletes tartalma a szerkezeti rendszertől, s a gyártó-forgalmazó cégtől függően is változó képet mutat, így erről a konkrét építésnél alaposan tájékozódni kell. Van olyan vállalkozás, mely csak forgalmazza a faház elemcsomagját, mások csak a kész alapra vagy pinceszintre tudják felállítani a faszerkezeteket, de találunk olyat is, mely az alapozástól kulcsrakész állapotig vállalja az épület kivitelezését. A megbízás előtt azonban fokozott körültekintéssel kell eljárnunk, hiszen a gyártóknak csupán egy kis hányada rendelkezik Építőipari Alkalmassági Bizonyítvánnyal, mely a kínált faszerkezetű lakóház különböző szempontok szerinti alkalmasságát bizonyítja a magyar szabványok szerint.
Élettartam
A magyar átlagpolgár számára életcél az önálló családi lakóház megteremtése. Ezzel szorosan összefonódik az a hagyományos szemléletmódunk is, mely csak az épület fizikai értékállóságát és a hosszú élettartamát veszi figyelembe. Míg Magyarországon a lakóházak élettartamával szemben támasztott követelmény általában 100 év, addig például az amerikai faszerkezetű otthonok 50?70 évre méretezettek. Az ez idő alatt állaga és használhatósága szempontjából egyaránt elavult könnyűszerkezetet (mely az átlag amerikai számára csupán a kényelmes otthont megteremtő használati cikk) egyszerűen lebontják. Német kutatások ugyanakkor rámutatnak arra, hogy szakszerű szerkezeti megoldások, kivitelezés, minőség-ellenőrzés és karbantartás esetén – különös tekintettel a faanyag nedvességhatásoktól történő védelmére – a faszerkezetű lakóházak legalább 100 éves élettartammal rendelkezhetnek.
Költségek
Az építési technológia és az alkalmazott szerkezetek kiválasztásánál a költségek alakulása minden esetben fontos szempont. A tavalyi esztendőben a hagyományos szerkezetű családi lakóházakra kalkulált összes építési költség mintegy 130 000 Ft/m2 értéket mutatott áfa nélkül – beleértve a szerkezetek, a szakipari munkák, az épületgépészet és épületvillamosság elkészítését is. A faszerkezetű épületek esetén ilyen becsült országos átlagértékkel nem rendelkezünk. A vásárló által fizetendő ár jelentősen függ a szerkezeti rendszertől, a fentiekben említett készültségi fokozatoktól, s a gyártó-forgalmazó cégtől is. Tájékoztatásul azért elmondhatjuk, hogy a nagyobb vállalkozásoknál kb. 90?120 000 Ft/m2-es bekerülési költséggel számolhatunk áfa nélkül – kulcsrakész állapotot, valamint vázas vagy táblás technológiát feltételezve.
Fontosabb előnyök és hátrányok
Az előnyök röviden így foglalhatók össze:
– a szerkezetek alapvetően fából, illetőleg fa alapanyagú építőlemezekből – tehát környezetbarát, újrahasznosítható, újratermelődő, s kis energia-felhasználással előállítható anyagokból készülnek;
– a szerkezeti elemek összeépítése egyszerűen, gyorsan, száraz kapcsolatokkal, szerelő jelleggel oldható meg;
– az építési idő jelentősen lerövidül, hiszen például a nagytáblás rendszernél szerkezetkészen kb. 3?4 nap, félkészen kb. 3?4 hét, kulcsrakészen pedig kb. 3?4 hónap alatt készíthető el a lakóház;
– a külső falak a rétegfelépítéstől függően akár k=0,25?0,30 W/m2K hőátbocsátási tényező értéket is elérhetnek, ami az épület jobb hőszigetelését, így kisebb fűtési energia felhasználását jelenti;
– a vékonyabb külső és belső falak nagyobb hasznos alapterületet eredményeznek;
– az épület bekerülési költsége általában kisebb, mint a hagyományos szerkezetek alkalmazása esetén.
Az előnyök felsorakoztatása kapcsán nem szabad megfeledkeznünk a sajátos technológia lényegesebb hátrányairól sem, melyek a következők:
– a faszerkezet gomba- és rovarkártevőkre, valamint nedvességre érzékeny, így a faanyag megfelelő védelmére, s szakszerű tervezésre kivitelezésre van szükség, a lakónak pedig a használat során gyakori ellenőrzésekkel fel kell fednie és azonnal ki kell javítania az esetleges hibákat;
– a faanyagú falak és födémek kisebb hőtároló képessége kedvezőtlen a nyári hőérzet szempontjából, ezért célszerű olyan megoldásokat alkalmazni, melyek ezen segítenek: például az ablakok külső árnyékolása, nagyobb hőtároló tömeget adó szerkezetek építése, a külső falaknál szellőztetett rétegfelépítés kialakítása;
– a fafödémek kopogó hangot adhatnak, ezért a kemény padlóburkolatok helyett ajánlatos lágy, hajlékony vagy úsztatott rétegfelépítést alkalmazni (például szőnyegpadlót, filcalátétes szalagparkettát);
– a kialakítható épületvolumennek tűzvédelmi korlátai vannak: általában maximum pince + földszint + tetőtérbeépítéses lakóházak építhetők;
– a hagyományos technológiájú épületekkel szemben itt a faszerkezetekből adódóan korlátozottak a tömegformálás lehetőségei.
Hozzászólások