A sokat vitatott padlófűtés ma már nem számít újdonságnak, mint a falfűtés. Pedig ez utóbbi sem kerül többe, mint egy középkategóriás radiátoros rendszer. Egy átlagos 120-150 négyzetméteres házban 500-600 ezer forintot kell szánni kiépítésére.
Magyarországon a falfűtés eddig azért nem terjedt el, mert hiányos a tájékoztatás e lehetőségről. Pedig csak a padlófűtésnél vékonyabb csövek telepítésének helye szokatlan. A rendszer többi eleme jóformán azonos a padlófűtéshez használtakkal, legfeljebb egy kissé erősebb keringető szivattyúra és gazdaságosabb üzemű, 5 kW-ra szabályozható fűtőkészülékre van szükség. Mondjuk egy korszerű kondenzációs kazánra, vagy egy hőszivattyúra, ami persze nem kötelező, csak éppen a legésszerűbb a falfűtés olcsó működtetésére. Az ingadozó háztulajdonost éppen ezek árának ismertetésével riasztja el az épületgépész, vagy kivitelező.
Pályázati lehetőségek
A falfűtéshez szükséges előremenő víz hőmérsékletének 30?36 fokosnak kell lennie. A gáztüzelésű fűtőberendezések által feleslegesen 60?70 fokosra melegített vizet hőcserélővel, vagy háromjáratú szeleppel kell visszahűteni. Hőszivattyúval eleve a kívánt hőmérséklet állítható be, nincs felesleges energiafogyasztás. Bár a hőszivattyú és a hozzá tartozó hőkinyerő abszorber rendszer megvásárlása és telepítése 40?60 százalékkal drágább egy márkás kondenzációs kazánénál, a földgáz árának emelkedése belátható időn belül kiegyenlíti az elektromos árammal működő hőszivattyú üzemelési költségét.
A hőszivattyú csendes, kényelmes, strapabíró, megbízható szerkezet. Nyáron fordított üzemre kapcsolva hűtött vizet keringetve a csőrendszerben helyettesíti a drága klímaberendezéseket, azok hátrányai (hideg légáramlat, zaj, bakteriális légszennyezés stb.) nélkül.
Hőszivattyús falfűtésre a példának említett 150 négyzetméteres háznál 2-2,5 millió forintos kiadással számolhatnunk. Ám ha számba vesszük, mennyibe kerül egy megbízható kondenzációs gázkazán (400-800 ezer, esetleg 1 millió), egy napkollektoros használati- melegvíz-termelő, vagy fűtés- rásegítő rendszer (400 ezer-1,5 millió), mennyit kell leszurkolni egy klímaberendezésért (200 ezer felett), akkor beláthatjuk, hogy erre sem kell többet áldoznunk.
A kifizetendő összeg csökkentésére több lehetőség is kínálkozik. Magánszemélyek 30, cégek 70 százalékot igényelhetnek vissza pályázat útján a Környezetvédelmi Alap Céltámogatás keretéből. Emellett az állam energiatakarékossági beruházásra magánszemélyeknek még félmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt, szintén pályázati rendszerben.
Sugárzó melegség
A falba rejtett csőhálózatnak jelenleg két típusát forgalmazzák. A hagyományos falfűtési cső belső átmérője 8-10 mm, a kapilláris csőé 2,5-3 mm. A vastagnál 10 cm-re haladnak egymástól az oda-vissza hajtogatott szakaszok, a vékonynál sokkal sűrűbben. A kapilláris csövet 1-1,5 cm, a másikat 2-3 cm vakolat fedi. A 10 bar nyomást elviselő, rugalmas, hajlékony polietilén csőből több kilométernyit is telepítenek. Jobbára a külső térrel érintkező falakat melegítik, hogy megakadályozzák a falak téli hidegsugárzását. A lapradiátorok hőleadó felületét többszörösen meghaladó fűtött falak az ablakon át télen besütő nap kellemes, barátságos sugárzó melegének hatását nyújtják. A hő veszteség minden fűtési módnál a födémen keresztül következik be, célszerű a mennyezetre is falfűtési csőhálózatot elhelyezni. (Ez 30 százalékkal több csövet jelent, költségekben pedig 2-3 közepes árfekvésű klasszikus fűtőtest árát.) Mivel jelentősen megnő a hősugárzó felület, a fűtés még hatékonyabbá válik, nyáron pedig a rendszerben áramoltatott hideg víz meggátolja a födém felhevülését.
A falfűtés nem foglal helyet, nem kell kézzel szabályozni, nem korrodálódik, nem lyukad ki, és védett az oxigéndiffúziótól, így a rendszer fém alkatrészei és a kazán sem károsodik. A csőre 30 év garanciát adnak.
Szokványos tévhitek
A falfűtéstől idegenkedők egyik tévhite, hogy a falak elé sehol sem lehet elhelyezni bútort, vagy nem lehet a falakra festményt, faliszőnyeget akasztani, polcot szerelni. Kétségtelen, alapos tervezői munkának kell megelőznie a kivitelezést. A teljes falfelület alá nem kerül cső, mindig marad szabad hely szekrénynek, képnek, egyébnek.
A falfűtés ellenzői attól félnek, kisebb katasztrófa történik, ha beütnek a falba egy szöget, vagy lyukat fúrnak. Újabban már ettől sem kell tartani, a homloklázmérőre emlékeztető folyadékkristályos hő- érzékelő fóliával megelőzhetők az ilyesfajta balesetek. Ám ha mégis bekövetkezne, a javítás nem okoz nagy rumlit, csupán egy tenyérnyi részen bontják ki a falat és a speciális javító- idommal elhárítják a hibát.
Hozzászólások