Passzívház konferencia 2017

Passzívház konferencia 2017

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2017. november 24-én a Környezetvédelmi Hónap programsorozat részeként 7. alkalommal kerül sor hagyományosan év végén a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciájára Budapesten a Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) és a Passzívház Magyarország (PHM) szakmai támogatásával. A konferenciának ismét a Francia Intézet ad otthont, amelyen az érdeklődők számára a részvétel ingyenes.

passzivhazkonf2017 720


A konferencia célja az elmúlt 10 év összegzése, ugyanakkor egy kitekintés, valamint a jövőbeni lehetőségek számbavétele. A Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián 2009 februárjában adták át az első magyar, Szadán megépült passzívház minősítési tanúsítványát, és ekkor alakították meg a hazai passzívházépítők a ma Passzívház Magyarország elnevezésű egyesületet. Az elmúlt években tapasztalható fejlődésnek köszönhetően Magyarországon is közismertté vált a passzívház-technológia, amely jelenleg az energiahatékony és fenntartható építés csúcstechnológiáját képviseli. A passzívházak a hagyományos építési technológiával létesült épületek energiamennyiségének a töredékét igénylik. Kivitelezésük nem feltétlenül igényel többletköltséget a hagyományos építési metódus költségeihez viszonyítva ezt a szadai passzívház példája is jól bizonyítja.

Az Európai Unió döntése értelmében 2019 január 1-től minden állami tulajdonú épület, 2021 január 1-től pedig minden új épület és átfogó felújítás esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését figyelembe vevő technikákat kell a megvalósítás során alkalmazni. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nemcsak új épületeknél, hanem a felújítások esetében is. A hagyományokat követve a novemberi konferencián is új magyar passzívházakat, energiahatékony épületeket ismertetnek a tervezők, a tervezésben és kivitelező közreműködők, emellett gyártók és forgalmazók is bemutatják innovatív termékeiket, passzívház-komponenseiket.

Az idei konferencia fókusztémái: Megépült új magyar passzívházak. Szakmai újdonságok, innováció és piaci helyzet. Európai trendek a legújabb francia passzívházak tükrében. Zéró-, és pluszenergiás építészet, megújuló források alkalmazása. „Közel nulla energiaigényű épületek” követelményrendszere és a passzívház-technológia oktatása.

passzivhazkonf2017 1
A konferencia célja, hogy a hazai passzívházak közreműködőinek bemutatásával adekvát válaszokat adjon a szakmai kérdésekre a passzívház-technológia iránt érdeklődő tervezők, szakági mérnökök, építőipari kivitelezők számára, továbbá megbízható, hasznosítható információkkal szolgáljon a potenciális magánépíttetők, ingatlanfejlesztők, -fenntartók számára arról, miként lehet új és meglévő épületek fűtési és primer energiaszükségletét a minimálisra csökkenteni.

A konferencia célcsoportja: építészek, épületgépészek, szakági mérnökök, egyetemi hallgatók, építőanyaggyártók és -forgalmazók, építőipari cégek, kivitelezők, elsősorban tehát azok, akik a kimagaslóan energiahatékony építési metódusról szeretnének hasznosítható, megbízható szakmai ismereteket kapni. A rendezvény nem csak a szakmának szól! A gyakorlati tapasztalatok ismertetése révén az előadók hasznos információkkal szolgálhatnak a potenciális építtetők, a közintézmények fenntartói, az ingatlanfejlesztők és beruházók számára is.

passzivhazkonf2017 2
A rendezvényhez kommunikációs program társul. Célunk, hogy a közelmúltban megvalósult magyar passzívházakról a technológia alkalmazásával létesült különféle épülettípusokról a nyilvánosság is hiteles tájékoztatást kapjanak az érdeklődők, közvetlenül a megvalósításban közreműködőktől. A konferenciát szakkiállítás kíséri.

A konferencia szakmai partnerei: Passzívház Magyarország Egyesület, BACHL, Elektro-Kamleithner, Energie Planer Team, Internorm, iPHA, Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI), Minősített Passzívház Tervező Képzés, PHAR, PHPP, REHAU, RheinZink, XELLA, Zero Energy Design

www.passzivhazkonf.hu

 
 
 
 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ legjobb középülete az új Néprajzi Múzeum

A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerés Magyarország számára történelmi léptékű győzelmet jelent, különös tekintettel arra, hogy egy állami beruházást választott a világ legjobbjának a nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri. Az International Property Awards 25 éves történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó World's Best díjat. A Liget Budapest Projekt keretében Európa egyik legrégibb közparkja is megújul, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal, amit az épülő Néprajzi Múzeum most átvett díja is bizonyít. A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója a díj átvétele után azt mondta, hogy a díj nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A díj jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztés minőségének és az építészeti kultúra progresszív fejlődésének előmozdításában kulcsszerepet játszó magyar cégek képesek gyorsan reagálni az egyéni igényekre és mai folyamatokra, emellett az értékőrzésben is kimagaslóan teljesítenek.  

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}