Eldördült a startpisztoly a lakáspiacon az extrák kategóriájában, ahol úgy kell vonzót alkotni, hogy még bőven legyen rá fizetőképes kereslet is. Az ingatlanfejlesztők számára ez a terep a legnehezebb, hiszen nem luxusáron kell különlegeset kínálni.
gen elég volt, ma már régen kevés, az új lakást keresők ugyanis elképesztően bőséges kínálatból válogathatnak Budapesten. A feladat nem kisebb, mint az, hogy a tömeget célzó projektekkel is ki kell tűnni a tömegből. A fokozott reklám, illetve marketing csak hab a tortán abban a korban, amikor már a jó bornak is kell a cégér, vagyis az igazán jó minőségű terméket sem lehet hírverés nélkül eladni. A hangsúly ezúttal nem is a minőségen van (hiszen annak – legalábbis elvileg – \"alapértelmezésnek\" kéne lennie), hanem azon, hogy az adott projekt tudna különbözni a többitől. Az új lakást vásárlók nem egyszerűen új lakást keresnek, hanem olyan otthont és életteret, ahol a következő tíz-húsz évben el tudják képzelni az életüket. Az egyre nagyobb mértékben hitelből vásárló vevők kénytelenek hosszú távon tervezni, és ehhez immár az építtetőknek is alkalmazkodniuk kell. Az igények mindazonáltal változatosak, vannak, akiknek a csendes környék a fontos, vannak, akiknek a nagy kert, másoknak a kiváló közlekedés, sőt, még olyanok is akadnak, akiknek az is számít, hogy milyen a kiválasztott épület dizájnja. A túlterhelt tömegpiacon az első érzékelhető változások egyike az erkélyek arányának növekedése volt. Akármilyen kicsi alapterületű is a lakás, a vevők ragaszkodnak az erkélyhez: ennek híján lakást eladni ma már nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Feltűnő változást jelez, hogy a lakóparkok végre csakugyan parkokká váltak: tucatnyi olyan példát lehet találni szerte a városban, ahol lakóparkként adtak át olyan épületegyütteseket, amelyek hét-nyolcemeletes házai sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint a sokat szidott – de tágas – lakótelepeken. Az első lakóparkokból még kimaradt a lényeg: a park. Ezt a hiányt a2onban immár mintha pótolnák: aki most épült vagy épülő lakóparkban keres lakást, már méltán számíthat arra, hogy lakása valóban parkra, de legalábbis egy nagyobbacska belső kertre néz. A lakáspiac fokozatosan és visszavonhatatlanul bezöldült. A kertes ház hangulatát utánozni igyekvő védett, néhol parknyi méretű kertekkel a természet közelségére vágyó nagyvárosi embert lehet megnyerni. Nem véletlen, hogy a zöldfelület átlagon felüli arányának hangsúlyozása önmagában is nagy vonzerő. Az AL Holding zuglói projektje, a Mandala Kert például 75°%-nyi zölddel hirdeti magát. A lakásvásárlás során az ár mellett a leglényegesebb szempont, hogy hol van a ház. A zöldfelületben igencsak szűkölködő belvárosban a foghíjbeépítések sem takarékoskodhatnak a kernel vagy az azt pótló tetőkerttel. A városközpontban azonban nem ez a legfőbb csábítás, hanem az, hogy minden helyben, de legalábbis egy-két busz-, villamos- vagy metrómegállónyira van. Ezt az előnyt kiaknázva azonban még mindig lehet többletet kínálni, ha a beruházó kész a vonzerő érdekében némi területi áldozatra. Jó példa – lesz – erre a Corvin sétány, amelynek területét szó szerint kihasítják a városnegyednyi tömbből. A Futó utcától kiszélesedő sétány mentére tervezett lakásokat ugyanis jóval könnyebb eladni, ráadásul az utca az oda álmodott kávéházakkal, vendéglőkkel és egyéb üzletekkel igazán élhető városi térré alakítható. Sokkal nehezebb azoknak a dolga, akik korábban nem igazán magas presztízsű területre akarják kivinni a vevőket. Még az idén elindul egy új, nagyszabású beruházás a Kőbányai Sörgyár területén, ahol a sokhektáros fejlesztési terület igencsak szabad kezet ad a tervezőknek. Ugyancsak nem klasszikus lakóterület a Kőérberek Tóváros helyszíne, ahol a tó közelségét szánták megnyerő adottságnak a fejlesztők. A Duna partja – úgy Budán, mint Pesten – eladja önmagát, ezért épített jó alapra kezdettől az Autóker Holding a Marina parttal, vagy a közeli Prestige Towers, noha az építkezés előtt finoman szólva nem számított vonzó területnek Angyalföld szóban forgó része. A loftlakásokkal operáló River Loft vagy a Sun Palace sem hagyta ki az aduásznak számító Duna-part közelségét, miközben közvetlen folyóparti kapcsolata egyik lakóingatlan-fejlesztésnek sincs. A Petőfi és Lágymányosi híd között formá1ódó peso házsor lakói sem lógathatják lábukat a Dunába, ellenben az ottani panoráma különleges, és ezáltal a nem átlagos árú projektek sorába emeli az épületeket. A XI. kerület vonzerejére és a nagy zöldfelületre épít a Sasad Resort, amely klasszikus és minőségi lakóparki lakásokkal jelent meg tavaly a piacon a Madárhegy lábánál. A koncepció bevált, szabad lakás már alig van a jövő nyáron elkészülő kis lakásszámú házakban. Sikeresen debütált a Sasad Liget is, ahol ugyancsak a zöldfelület dominál a kellemesen szellős lakóparki miliőben. A Duna House ingatlanközvetítő hálózat korábbi felmérése szerint Budán a XI, kerület a legvonzóbb, Pesten pedig a XIII. és XIV kerület, ahol a megkérdezettek a legszívesebben vásárolnának. A nyerő lakás a két-háromszobás, amilyet a vevők 55%-a keres. Érdekesség, hogy újra nő az agglomeráció iránti érdeklődés, ami előrevetíti, hogy új erőre kapnak majd az ottani fejlesztések. A városhatáron belül a városszéli kerületek közül Újpest iránt figyelemre méltóan nő az érdeklődés, amiben szerepe lehet a Károlyi István Városközpont nemrég beharangozott indulásának, valamint az ugyancsak újpesti gigaberuházás, a sokféle különlegességgel megálmodott vízi birodalom, az Aquaworld közelségének is. Egyértelmű, hogy a kert mellett a víz a másik nagy vonzerő. Ezt a különlegességet sokféleképpen meg lehet lovagolni, a jövőben még számos csemege kerülhet a piacra. A budapesti lakásvásárlók hamarosan egy igazi újdonsággal találkozhatnak Zuglóban, ahol a Futureal csoport lakásépítő cége, a Cordia tervez olyan lakóparkot, amelynek lakásaiba bevezetik a termálvizet. A fürdőszobát gyógyfürdővé varázsló harmadik csapból valódi budapesti termálviz folyik majd, igaz, a város alatt bőséggel áradó természeti kincset alternatív energiaforrásként még nem használják ki. Pedig nem kétséges, a lakáspiaci csemegék versenyében néhány éven belül piacképtelenné válik majd az a beruházás, ahol a hűtés-fűtés kizárólag a hagyományos energiákra épül. Bár ettől még úgy tűnik, fényévnyi távolságra vagyunk, a drasztikusan dráguló rezsi hamarosan az átlagon felüli fizetőképes vevőket sem hagyja hidegen. A különleges ötletek, építészeti megoldások és a különleges helyszín immár nem csak az átlagon felüli négyzetméterárak szükséges velejárói. A most beharangozott új fejlesztések többsége nem rugaszkodik el a 340-400 ezer Ft-os négyzetméter ártól, ami a budapesti új lakások piacán már teljesen átlagosnak és elfogadottnak számít. A lakáspiac időközben azonban jócskán átalakult, az ingatlanfejlesztések egyre kevésbé jelentik pusztán egy-egy lakótömb felépítését, a beruházók költségvetéséből vastagon tervezni kell a vásárlásra ösztönző pluszokra, méghozzá egyre többet, hiszen már nem a lakáshiányon kell úrrá lenni, hanem a minőségi cserére kell ösztönözni a potenciálisan fizetőképes rétegeket.
Hozzászólások