Első pillantásra fiatalosan szemtelen, üde és kihívó az óbudai hegyoldalba tervezett családi ház. Egyenes, modern vonalaival, könnyedségével, sajátos színeivel finoman megfricskázza a környzetében álló, kissé elnehezült – barokk újpalotákat”. Tessék elképzelni, mekkora meghökkenést kelthet egy ház, amelynek egészen egyéni, farönk berakásos kerítése van, falait terrakotta színű hullámlemezzel fedték be, villámhárítóját pedig égbenyúló bambuszrúdra erősítették.
– Ez a ház nem dacból épült – meséli Zoboki Gábor – , éppen fordítva. A megbízó házaspár két hallatlanul nyitott életszemléletű ember, akikkel régi barátság köt össze, ráadásul a fiatalasszony maga is építész, és a közös gondolkodás, az azonos szemlélet eredményezte, hogy ez a valóban mai ház megszülethetett.
Zoboki lakóépületei általában L alakúak, megőrizve a kora modern vagy az amerikai típusú lakóházépítészettől eredő vágyat: hogy átláthassunk az egyik épületszárnyból a másikba. A legnagyobb építészek soha nem mondtak le a terek átláthatóságának
és átjárhatóságának kalandjáról. Itt ráadásul egy harmadik szárnnyal U alakúvá bővült az épület, sőt – talán az óbudai római emlékek ihletésére – egy kis fahíddal négy
oldalról zárt egységgé formálódott. Mégsem hat merev térplasztikai formának.
Impozáns, mégsem hodályszerű tágas belső tér fogadja a belépőt.
A fiatal házaspár nem követte el sokak hibáját, nem épített – túlfújt” házat, az építmény pontosan illeszkedik a környezeti adottságokhoz, a telek méretéhez, formájához.
A földszinten van a nappali-konyha-ebédlő-dolgozó egyterű komplexuma, míg az emeleten két kisebb háló és egy fürdőszoba található. A nappali az ügyesen kialakított szint- és magasságkülönbségek miatt izgalmasan tagolódik: egyik részének átriumos megoldása levegőssé, elegánssá teszi ezt a fiatalos házat; ebben a nagy belmagasságú térben mindenki szabadabbnak érzi magát. Ráadásul van hol lebonyolítani a húszfős családi összejöveteleket. Mi több, van hol felfuttatni az emeletre egy csodálatos falépcsőt, melynek egyik oldalát az Ardai Ildikó iparművész által megformált bambuszkorlát, a másikat
finom tejüveg lapok sora szegélyezi.
Az építész kertre néző, földig érő üvegfalakat tervezett a fényimádó házaspár számára, még a nappali könyvespolca
fölött is van egy háromszög alakú ablakszem. Ez beengedi a reggeli napsugarakat is, ráadásul jól mutat, akárcsak a terméskőfalba épített kandalló. Akármerre fordul az ember a házban, újabb és újabb jópofa ötlettel találkozik, amely a vezető építész mellett Demeter Nóra és Silvester Csaba fantáziáját is dicséri. Ilyen például az – átlátható” kandalló, melynek egyik oldalán
a nappali társalgó része, másikon egy kis dolgozósarok van. További különlegesség, hogy nincs csempe egyik fürdőszobában sem, mert a falakat sajátos eljárással impregnálták, így a fürdőtér is szobává alakult. Ennek megvalósítása a kiváló festő, Balkay Ferenc érdeme, aki a foltos mázolást is maga végezte.
Hangulatosak a ház külső-belső színei, a terakotta a zöld csíkkal, illetve a törtfehér fal a szürke ajtókkal. A berendezés finoman modern. Jól összehangolt az ebédlő székeinek és a nappali ülőgarnitúrájának krémszíne, különös feszültséget teremtenek ezzel
a sötétebb árnyalatú szőnyegek, és néhány régi bútordarab. Különösen jól mutat a remekbe szabott polgári tálalószekrény a hipermodern konyha és az új dizájnt tükröző berendezés közepén.
Öröm lehet élni egy olyan házban, ahol az építész a tervezésnél még arra is ügyelt, hogy a telken álló diófát és az örökzöldeket megkímélje. Így került az U alakú kert közepére a forró nyarakon árnyat adó diófa, s így épült az egész ház két régi fenyő közé. A hálószoba ablakán szinte belép az egyik fenyő, és ennek varázsos hangulatát még a borjú méretű, kedves szőrmók kutya is érzi. Nem csoda, hogy a legjobban ennek a fának a tövében szeret heverészni.
Fiatalos modernizmus
Már az is esemény, ahogy Zoboki Gábor építész beviharzik az irodájába. Megtelik vele a levegő, oda kell figyelni bohókás, mégis elegáns öltözetére, fürtös fejére, határozott egyéniségére. Dinamikus
figurájának éppúgy különleges aurája van, ahogy mindannak, amit építészként létrehoz. Házai, mint ő maga, egyszerre szertelenek és megbízhatóak, játékosak és következetesek, modernek, mégis magukban hordozzák a múltat. E tulajdonságpárok látszólag kizárják egymást, ám benne összeölelkeznek. Zoboki Gábor maga a mozgás. Nem hiába balettozott és néptáncolt korábban, s mintha a szélsőségek közötti dinamikus ugrások eredményeznének valamiféle meghökkentő egyensúlyt, és mintha ebből a modern harmóniából emelkednének a házai. Persze ő is megszenvedte a harmóniát a megbízói ízlések, költségvetési keretek és saját tervezői meggyőződése között egyensúlyozva. Bár nagybátyja építész volt, semmiféle családi kényszer nem nehezedett rá; egyetemista korában szétmarcangolták a
különféle művészvágyak. Karmester akart lenni, zenetörténetet, zeneszerzést tanult, és abbahagyta a műegyetemet. Építészmestereinek, Zalaváry Lajosnak és Turányi Gábornak köszönhetően talált vissza az épületekhez, és e két öntörvényű személyiség befolyásolta építészeti gondolkodását is. Eszerint mai tervezőként is magába kell olvasztania a hagyományt, és alkotó módon használni a modernitást, hiszen a változás az épületek formájában, anyagában, funkcióiban, és az általuk kifejezett életérzésben jól nyomon követhető.
Zoboki Gábor évek óta szinte minden tervét alkotótársával, Demeter Nórával együtt készíti. Művészi palettája igen gazdag, a kulturális létesítményektől kezdve a társas lakó- és irodaépületeken át a családi házakig terjed. Élete legfontosabb munkájának a Nemzeti Színház mellett épülő kulturális tömböt tartja, amelyben koncertterem, modern művészeti múzeum és hagyományok háza lesz, amely visszafogott, elegáns külsővel és modern belsővel épül. De ugyanúgy izgalmas kalandnak találja Váci úti irodaépületeit, a Dorottya utcában megvalósítandó apartman-hotelt, családi házait és egy lovasszínház tervét is.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások