A programsorozat 2014. január 22-én, Ybl halálának évfordulóján – a magyar kultúra napján – emlékező szertartással kezdődött a Nemzeti Sírkertben, az építész sírjánál. Az emlékév programjai között szerepelnek komolyzenei koncertek, fotókiállítások, konferenciák, emléktábla elhelyezések, szoborállítás, illetve hiánypótló kiadványok megjelentetése, emlékérmek, emlékbélyegek kiadása.
Az Ybl Egyesület koordinálása mellett számtalan civil szervezet és intézmény kapcsolódik a programsorozathoz, így például a Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol Budapest Transzfer címmel előadásokat, fotókiállítást és koncertet is magába foglaló, háromnapos fesztivált rendeznek, vagy Székesfehérvár, ahol májustól szeptemberig éremkiadással, emléküléssel, kiállításokkal, az Ybl Liget-átadásával emlékeznek a város szülöttjére.
A szakmai konferenciák sorát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete, a Budapest Főváros Levéltára, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, a Forster Központ Építészeti Múzeuma és a Hild-Ybl Alapítvány közös rendezvénye nyitja. Zárása pedig az Ybl Egyesület XII. Ybl konferenciája lesz, ahol Ybl mellett Hild Józsefre, Steindl Imrére, Schulek Frigyesre és Lechner Ödönre is emlékeznek majd. A Magyar Művészeti Akadémia székházában, illetve az idén átadandó Vigadó előtti téren rendezik meg a IV. Építészek és Zene Világnapját, ahol a népzene, jazz és klasszikus muzsika mellett építészettel kapcsolatos irodalmi alkotások is elhangoznak majd. Mindezek mellett sportrendezvények is szerepelnek az Ybl bicentenárium gazdag kínálatában, így például az Ybl Kupa és balatoni VII. Építészregatta.
Az Ybl-emlékév kiemelkedő programja lesz februárban, az Ybl áltat tervezett Olasz Intézetben rendezendő XVII. Ybl Bál. Április elején kerül sor a Várkert Bazár I. ütemének átadása, illetve a Magyar Állami Operaházban az építész születésnapján gálaműsor keretében adják át az 1953-ban alapított Ybl-díjakat.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatását az Ybl-emlékév programjainak szervezői pályázatok útján vehetik igénybe. Az Alap szakmai kollégiumai két körben hirdetik meg pályázataikat – részben az év elején, részben 2014 második felében –, így teremtve lehetőséget arra, hogy a már korábban tervezett események mellett, az év folyamán szerveződő programok is támogatásban részesülhessenek.
Ybl Miklós életútja
Ybl Miklós Székesfehérváron, 1814. április 6-án született Székesfehérváron, osztrák gyökerekkel rendelkező családja a XVIII. század elején telepedett le Magyarországon. Édesapja jómódú székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagjaként a városi kereskedőcéh irányításában is részt vett. Ybl Miklós 1825 és 1832 között a bécsi művészeti akadémián tanult, majd Münchenben, Prágában és Olaszországban folytatott építészeti tanulmányokat. Előbb Koch Henrik és Pollack Mihály műépítész vezetése alatt dolgozott, majd 1841-ben Pollack fiával, Pollack Ágostonnal Építészeti Intézetet nyitottak Pesten.
Első jelentősebb megbízását 1845-ben kapta a Károlyi-család fóti kastélyának átépítésére, majd a város szívében ma is álló templom megtervezésére. Ezek a munkák tették ismertté, és lett a XIX. század második felében a magyar főúri körök kedvelt építésze. Olyannyira, hogy 1860-ban Széchenyi István is felkérte a nagycenki birtokán templom tervezésére, aminek elkészültét a legnagyobb magyar már nem élhette meg.
Ybl munkásságát még életében elismerték. Elnöke volt a Magyar Mérnők- és Építészegyletnek, tagja a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságnak, majd 1885-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét (1866), 1882-ben pedig a Lipót-rend lovagkeresztje kitüntetést.
Felesége Lafite Franciska, házasságukból 1864-ben egy fiú született. Ybl Miklós 1891. január 22-én, Budapesten hunyt el.
  |
Legismertebb alkotásai
Szakrális: Szent István Bazilika (Budapest), Bakáts téri Assisi Szt. Ferenc templom (Budapest-Ferencváros), Fóti r.k. plébánia templom, Kecskeméti evangélikus templom, Ganz Ábrahám mauzóleum, Kazinczy mauzóleum, Szapáry síremlék, Wenckheim kripta
Középületek: Budai Takarékpénztár Székháza, Fővámház (Corvinus Egyetem), Gloriette (Széchenyi kilátó), Képviselőház (Olasz Intézet), Magyar Állami Operaház, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza (Ybl Palota), Rác Fürdő, Várkert Bazár épületegyüttes
Kastélyok: Wenckheim vadászkastély (Fáspuszta-Bélmegyer), Károlyi kastély (Fót), Károlyi kastély (Füzérradvány), Károlyi kastély (Parádsasvár), Cziráky kastély (Lovasberény), Wenckheim kastély (Szabadkígyós-Ókígyós)
Paloták: Gr. Pálffy Pálné palotája (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), Degenfeld-Schomburg palota (Bp. VIII. Bródy Sándor u.) Gr. Károlyi Alajos és Gr. Festetics palota (Bp. VIII. Pollack M. tér)
Bérházak: Ganz ház (Bp. V. Akadémia u.), Róth Zsigmond bérháza (Bp. V. Múzeum krt.) Balassa János bérháza (Bp. VI. Bajcsy-Zsilinszky út), Kreische Antal bérháza (Bp. VI. Dalszínház u.), Unger-ház (Bp. VIII. Múzeum krt.), Dlauchy-ház (Bp. IX. Vámház krt.), Gr. Károlyiak palota-bérháza (Bp. VIII. Üllői út)
Hozzászólások