Tizenharmadik alkalommal tartották meg konferenciájukat az ország önkormányzati és állami főépítészei. A hagyomány szerint olyan települések hívják meg az Országos Főépítészi Kollégium tagjait, ahol mindig történik valami, kellemes épített és természeti környezettel, kiemelt értékekkel rendelkeznek. Ez évben Mosonmagyaróvár érdemelte ki e vendéglátói jogot, amelyet sajátos elhelyezkedése és a schengeni határnyitás indokolt. A rendezvényen rangos építészeti díjak átadására is sor került.
Vác, Debrecen, Győr, Tokaj, Nagykanizsa, Gyula, Pécs, Érd, Sümeg, Pilisszentkereszt-Dobogókő, Túristvándi, Pápa után Mosonmagyaróváron gyűltek össze augusztus végén az Országos Főépítészi Kollégium tagjai (önkormányzati és állami főépítészek képviselői). A helyválasztás és a konferencia témája – „Határtalanul” -, nem véletlen. Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet a partnerségre, a régiók Európájában a határ menti területek átértékelődnek, kialakulnak az együttműködés keretei, a határon átnyúló kapcsolatok viszonyrendszerei. Szomszédaink építészeti hagyományai, sajátos értékei mellett a közös gondolkodás, a párbeszéd kerül előtérbe.
A konferencia célja a kölcsönös megismerés/megismertetés mellett az volt, hogy felkeltse ennek az együttgondolkodásnak a „határtalan” érzését a főépítészeket is érintő témákban. A meghívott előadók tapasztalataik átadásával, országhatáron túlról is bizonyították, hogy a schengeni határnyitás hatásai nemcsak a „külföldi” utazásaink során váltak érzékelhetővé, hanem a területfejlesztés, a környezetvédelem, az új, innovatív megoldások alkalmazásában a regionális fejlesztési stratégiák kapcsolatrendszerében is egyre nyilvánvalóbbak ma már.
A „határtalan” földrajzi és mentális erőtér energiáinak nemzetünk és szomszédaink hasznára fordítása új hozzáállást kíván meg lelki, gondolati és gyakorlati síkon is.
Hosszú távú közös sikerességünk szellemi és anyagi értékteremtése érdekében alaptéziseink az átalakulási folyamatban legyenek a rábaközi tudók alaptörvényei: „A dualitás alaptörvénye” – tiszta érzelmi szellemünk legyen értelmünk ellenőre. „A jó szomszédság alaptörvénye” – mindent szabad, ami nem árt „másnak”, vagyis embernek, állatnak, növényvilágnak.
A konferencia jelentős eseménye a díjátadás. Ez alkalommal kilencedszer osztották ki a „Főépítészi életmű”-díjat, amelyet dr. Aczél Péter, Budavár főépítésze kapta,„Az év főépítésze”-díjban pedig Berényi András, Újpest főépítésze részesült.
Hova tűntek a határok – Eltűntek tényleg – A fizikaiak valóban. Nem számítva persze a sorompók helyén felállított behajtani tilos táblákat. És a tudatunkból – Ehhez még idő kell.
A határon áthajtva ösztönösen megállunk, körülnézünk: tényleg mehetünk – Lelki szemeink előtt még megjelennek a hűtőládák alatt görnyedő kétüteműek végeláthatatlan sora, még gyomrunk is emlékszik a szorításra a hátsó ülés alatt csempészett két csomag kávé miatt.
Egyszer nemrég már eltűnt a határ, igaz, vele együtt az Öreg-Dunánk is, de a miértekre akkor nem is várhattunk választ. Négy éve hivatalosan is újra Európa földjét tapossuk. Tavaly év vége óta útlevelünket is otthon hagyhatjuk, de az uniós csillagok mintha errefelé haloványabban ragyognának.
A határtalanság számos új kérdést vetett fel. Mit jelent egy település életében, ha néhány év alatt lakossága a külföldi bevándorlás következtében megduplázódik – Mi lesz azokkal a falvakkal, melyek gyakorlatilag Pozsony alvóvárosává válnak – Vajon mit hoz a térségnek a szívében épülő tízezer fős kaszinóváros – Hova is tartozik az a település, aminek külterülete teljesen külföldi gazdák kezében van – Létezik-e tényleg határokon átnyúló, kölcsönös, emberi kapcsolatokon alapuló együttműködés vagy a gazdaságpolitika irányít mindent –
A választ talán csak a – határ bármely oldalán álló szélkerekeket egyformán forgató – határtalanul fújó szél ismeri.
Hozzászólások