Sokba kerül a víz, nem mindegy tehát, hogy annyit fizetünk-e ki, amennyit valóban használunk. Előző számunkban már írtunk arról, hogy társasházban is mód van az elkülönített vízmérésre. Nem is gondolnánk, hogy a vízmérőkből is nagy a választék, s egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket szereltetjük fel.
A közműves ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésről szóló 38/1995 (IV.5.) Kormányrendelet előírja, hogy az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A főmérők időszakos cseréjéről a szolgáltatók rendszerint időben gondoskodnak. Ehhez pontosan körülírható gazdasági érdekük fűződik: egy jól működő, nagy érzékenységű vízmérő a legkisebb fogyasztást is regisztrálja. Csak hiteles vízmérővel mért adatok alapján állítható ki számla.
Meddig érvényes egy hitelesített mérőeszköz – A hitelesítés érvényességi időtartamát kormányrendelet írja elő, a főmérő esetében ez négy év. Ez az érvényességi időtartam záró évének utolsó napján jár le. A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel tanúsítja. Vízmérők esetében ez a jel a körbe foglalt Szent Korona, két oldalán a hitelesítés évének két utolsó számjegyét és alatta középen a hitelesítő egyéni jelölését tartalmazó fémzár (plomba), illetve bélyegző. A hitelesítést tanúsító másik nemzeti jel a fekvő téglalapba zárt Szent Korona, mellette az – OMH – felirattal és alatta egyedi azonosító jelöléssel. Ritkán, de előfordulhat, hogy a mérőeszközön egy öntapadó címke tanúsítja a hitelességet.
A Kormányrendelet módot ad a lakások elkülönített vízmérésére és ekként történő elszámolására. – Békésebb – lakóközösségeknél születhet olyan döntés, hogy minden lakásban, ráadásul a közös költségből szerelik fel a vízmérőket. De vajon milyen vízmérőket vegyenek – Nagyobb megrendelés esetén rá szokták bízni erre jogosult, hozzáértő szerelőre, aki – hozza – az általa beszerzett mérőket. Vannak szakemberek, akik tudják, hogy az adott területen szolgáltató vízmű milyen mérőket fogad el elszámolási célú mérőnek, és csak ilyeneket hajlandóak felszerelni. Mások viszont – mindent a megrendelőért – elv szerint bármilyen, egy házon belül akár tízféle mérőt is felszerelnek, annak minden következményét figyelmen kívül hagyva. A vízhálózatra nincs jó hatással, ha különböző érzékenységű, pontossági osztályú mérőket szerelnek fel, sokszor még a felszerelésre vonatkozó előírásokat is figyelmen kívül hagyva.
Ha azt akarjuk, hogy a főmérőn és a mellékmérők összességén mért különbség ne legyen irritálóan nagy, a vízmérők legalább azonos pontossági osztályúak, lehetőleg azonos típusúak legyenek. Nem árt tudni: csökken a mérő érzékenysége, ha a mérő tengelye nem függőleges (számlapja nem vízszintes) elhelyezkedésű.
Az már láttuk, miből állapítható meg egy vízmérőről, hogy azt az arra jogosított hatóság (Országos Mérésügyi Hivatal) hitelesítette, és a hitelessége még érvényes. Előfordulhat, hogy külföldi gyártmányú vízmérő felszerelésére kapunk kedvező ajánlatot, vagy mi magunk vásároljuk meg azt.
Miből tudhatjuk meg, hogy bár külföldön gyártották, Magyarországon is hitelesnek lehet tekinteni – Csak azok a külföldi mérők felelnek meg ennek az elvárásnak, amelyek típusjóváhagyása és hitelesítése is megtörtént valamelyik európai uniós tagországban. Az Európai Unióban kiadott közösségi típusjóváhagyás (?uniós hitelesítési engedély?) meglétét a mérőeszközön elhelyezett jelek mutatják. A teljes körű típusjóváhagyás jele stilizált E-betű (?epszilon-jel?), a jóváhagyó szerv országjelével, bejegyzési számával és a jóváhagyó dokumentum azonosítójával.
Az Európai Unióban első hitelesítést nyert mérőeszközökön az ezt tanúsító ún. – közösségi első hitelesítési jel?-nek kell szerepelnie. A jel alakját a 71/316/EGK közösségi irányelv és az azt honosító gazdasági miniszteri 6/2001. (III. 19.) rendelet (a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről) részletesen leírja.
E szerint a közösségi (uniós) első hitelesítési jel két részből áll:
n az egyik egy kis – e – betű, benne a hitelesítő szervezet azonosítására szolgáló ország jelölő betűjellel (Magyarország esetében: H), esetleg az országon belüli intézmény azonosító számmal, valamint a hitelesítést végző köztisztviselő egyéni számával,
n a másik a hitelesítés évének két utolsó számjegye, zárt hatszögbe foglalva.
Az uniós hitelesség érvénytartamán belül nincs sem szükség, sem lehetőség magyarországi újrahitelesíttetésre. Abban az esetben tehát, ha a a fent leírt két jelzés mindegyike megtalálható, és azokon a megfelelő évszámok láthatók, biztosak lehetünk a hitelességben, a mérőket megvásárolhatjuk.
A főmérők hitelesítését a szolgáltatók elvégzik, a lakóközösségnek szintén törvényben előírt kötelezettsége, hogy minden elszámolásra használt lakásmérőt időszakonként, de legkésőbb 6 évenként legalább felújíttasson, hitelesíttessen, de ma már a nagy választék miatt egyre inkább elérhető áron lehet teljesen új vízmérőket is beszerezni. A lakóközösségek által úgynevezett – költségosztásra – használt vízmérőket is ugyanúgy le kell cserélni, vagy fel kell újítani, ha szeretnénk megőrizni a mérők érzékenységét, pontos működését. A mérők felújítását, újrahitelesítését erre szakosodott laboratóriumok elvégzik. Célszerűen (egyszeri kiszállás megfizetése érdekében) úgy szokták megoldani, hogy a régi mérők leszerelésével egyidőben a megrendelt új vagy felújított mérőket felszerelik.
Hozzászólások