A villamosenergia-ellátás biztonsága több szempontból is életünk kulcsfontosságú eleme. Egyrészt szinte minden, kényelmünkről, szórakoztatásunkról gondoskodó eszköz – fűtési rendszer, konyhai berendezés, szórakoztató elektronikai és vagyonvédelmi eszköz – villamos energiát használ, nem megbízható működése számos kellemetlenség forrása, másrészt körültekintően is kell velük bánni, hiszen áramütést, tüzet okozhatnak.
A villamosenergia-ellátás szakszerű kialakítása nemcsak kényelmi, hanem élet- és vagyonvédelmi szempontból is lényeges. A villamos berendezések az épületek egyik legfontosabb részét képezik, azon szerkezetek és készülékek összességét értjük alattuk, amelyek részt vesznek a villamos energia előállításában, továbbításában, és amelyek működésükhöz villamos energiát használnak. Igaz, legtöbbünkben ez csak akkor tudatosul, ha meghibásodása kényelmetlenséget, kárt vagy balesetet okoz, az építési és lakberendezési munkák során pedig a vezetékekre és elosztószekrényekre legfeljebb úgy gondolunk, mint amelyek elhelyezése, látványa csupán bosszúság forrása. Nyilván ennek megfelelő az a figyelem is, amit a villamos berendezésre fordítunk: a „jól látszó” fogyasztókészülékek (tévé, konyha eszközök, légkondicionáló stb.) sokunk számára fontosabb, mint a konnektor mögötti részek, pedig a működés folyamatossága és biztonsága nagyrészt ezeken a kevéssé látható részeken múlik.
Időben kell átgondolni
Az is általános tévedés, hogy a villamos szakipari munkákkal csak az építési munkák vége felé kell foglalkozni. A villamos berendezés része az ún. földelő rendszer, és amennyiben készül, a villámvédelmi rendszer is. Ezek egyes részeit már az alapozási és a szerkezetépítési munkákat megelőzően vagy azokkal egyidejűleg javasolt kivitelezni, később ugyanis egyre nagyobb kompromisszumok árán lehet megoldani. Ebből fakadóan az sem árt, ha olyan építészeti és villamostervek születnek, amelyek tartalmazzák, hogy a kivitelezés különböző fázisaiban mit kell tenni annak érdekében, hogy a megbízó igényeit szem előtt tartva a lehető legszakszerűbb, legbiztonságosabb villamos berendezés legyen kialakítva. Ez nemcsak műszaki követelmény, hanem gazdasági, sőt, esztétikai célszerűség is. Senki nem örül annak, ha a már félig elkészült teraszt kell a földelő miatt visszabontani, vagy csak utólag értesül arról, hogy a „villámhárító” levezetőjét rejtve, a hőszigetelés alatt is elhelyezhette volna. Arról nem is beszélve, hogy a villamos elosztószekrény elhelyezésére (eltakarására) nem biztos, hogy a gardróbszekrény a legmegfelelőbb…
Ez természetesen akkor is igaz, ha nem új építésről, hanem átalakításról van szó. Ilyenkor érdemes szakemberrel felméretni (felülvizsgáltatni) a villamos berendezés állapotát, és azt is, hogy az átalakítás utáni igényeket képes lesz-e kiszolgálni a villamos berendezés. Nincs annál bosszantóbb, ha csak egy új fogyasztókészülék (pl. villamos főzőlap, klíma, villanybojler) beüzemelésekor derül ki, hogy a régi, elavult vezetékrendszer nem képes a működtetésére. A hálózat terhelésének növekedése jelentősen növeli a tűz keletkezésének kockázatát, a hibás bekötési mód alkalmazása pedig (pl. egyes fürdőszobai eszközök esetében) akár életveszélyes is lehet.
E problémáknak elejét vehetjük, ha már a munkák előkészítésekor igénybe vesszük villamos tervező, felülvizsgáló segítségét, hiszen az előírásoknak, szabványoknak megfelelően megtervezett és kivitelezett villamos berendezés garantálja az elfogadható védelmi szintet. Az élet-és vagyonbiztonság növelése érdekében ezen alapvető védelmet kiegészíthetjük további eszközökkel. Íme néhány lehetőség!
Áramütés elleni védelem
Az áramütés elleni védelem természetesen az egyik legfontosabb szakmai szempont a villamos berendezés létesítésénél, az alapvető védelmet azonban áramvédő kapcsolók („FI-relék”) beépítésével nagyon nagy mértékben lehet javítani. Ezek az eszközök képesek észlelni, ha az áram nem szabályosan, a villamos berendezés erre szolgáló részein, hanem például az emberi testen keresztül folyik, és rövid idő (néhány ezredmásodperc) alatt lekapcsolják a meghibásodott áramköröket. Ily módon az áramütés nem, de annak súlyos vagy végzetes következménye megakadályozható. Különösen az 5-10 évnél régebbi ingatlanok hálózatán érdemes utánajárni, hogy építettek-e be áramvédő kapcsolót vagy sem, s mivel ezek alkalmazása jelenleg sem mindenütt kötelező, az újabb rendszereknél is célszerű meggyőződni beépítésükről.
Tűzvédelem
A statisztikák tanúsága szerint a tűzesetek második leggyakoribb oka (a nyílt láng használata után) a villamos berendezés, van tehát bőven tennivaló a biztonság érdekében. A védelem hatásosságának növelése azonban az érintésvédelemnél említett egyszerű és költséghatékony módon (egy-egy eszköz beépítésével) egyelőre nem nagyon oldható meg. Igaz, néhány éve megjelentek olyan eszközök (AFDD-k vagy magyarul ívzárlat-védelmi eszközök), amelyek képesek érzékelni a villamos hálózaton zárlat következtében kialakuló ívet, és mielőtt az ív hatására tűz keletkezne, lekapcsolni az áramköröket, de ezek – szemben az áramvédő kapcsolókkal – csak akkor képesek hatékony védelmet biztosítani, ha egy-egy áramkört védenek. Így a tűz keletkezésének megelőzése érdekében azzal tehetünk a legtöbbet, ha a szabályosan létesített villamos berendezést szabályosan használjuk. E tekintetben az egyik leggyakrabban előforduló hiba, hogy egy-egy helyre nem terveztek be szükséges számú csatlakozóaljzatot („konnektort”), ezért elosztók szabálytalan használatára kerül sor, amelyek gyakran túlterheléshez és tűz bekövetkezéséhez vezetnek. Bár a tűzjelző készülék a tűz keletkezését megakadályozni nem képes, de a korai észlelést lehetővé teszi, elősegítve a menekülést és a mentést, így a tűzjelző rendszer kiépítése – vagyonvédelmi rendszer részeként vagy attól függetlenül – hatékony eszköze a tűzkárok csökkentésének.
Villámvédelem
Villámok hatására – számos körülménytől függően, egyebek mellett – keletkezhet tűz és/vagy meghibásodhatnak elektronikus eszközök. A kétféle következmény ellen jellegükben nagyon eltérő intézkedésekkel védekezhetünk: a tűz keletkezésének veszélyét „villámhárító” (szaknyelvben villámvédelmi rendszer), az elektronikus eszközök meghibásodásnak kockázatát pedig ún. túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítésével csökkenthetjük. Családi házakra és kisebb lakóépületekre a villámhárító kiépítése nem kötelező, ezért a tulajdonosnak kell döntenie létesítéséről. Új épület esetén, ha a kiépítésről időben születik döntés, a villámhárító egyes részeit az épületszerkezet felhasználásával, rejtve lehet kialakítani, megszüntetve vagy legalábbis csökkentve a villámvédelmi rendszer sokak számára „zavaró” látványát. Az utólagos megvalósítás sem lehetetlen, de ilyenkor számos nehézség forrása, hogy a megbízó esztétikai elvárásait és a védelem fizikai hátteréből adódó követelményeket egyszerre teljesítsük. A túlfeszültség-védelem kialakítása lényegesen kevesebb problémát okoz, mivel ez a villamos („230 V-os”) és a kommunikációs (tévé, internet stb.) hálózatokba beépített eszközökkel megoldható. A hálózatok csatlakozási pontján (ahol az épületbe vagy lakásba belépnek a szolgáltatói hálózatok) elhelyezett egy-egy eszközzel már jó hatásfokú védettség érhető el, amelyet a kiemelt fontosságú fogyasztók (pl. tévé, kazán, beépített konyhai eszközök) előtt beépített további túlfeszültség-védelmi eszközök telepítésével lehet javítani. A túlfeszültség-védelemről azért is érdemes gondoskodni, mert a korszerű háztartásokban egyre nagyobb szerepet játszanak a villamos és elektronikus rendszerek (a világítástól az épületgépészeti rendszerek működtetésén át a vagyonvédelemig), és így a távoli villámcsapások hatása is egyre kellemetlenebb következményekkel jár.
Támaszkodjunk a szakemberre!
Talán mondanunk sem kell, hogy az említett védelmi intézkedések meglétének ellenőrzését, és különösen megvalósítását szakemberre célszerű bízni. Nemcsak a villamos hálózaton fennálló áramütés veszélye miatt, hanem azért is, mert legtöbbünk számára nehezen dönthető el, hogy már rendelkezünk-e védelemmel, s ha nem, akkor azt milyen formában célszerű megvalósítani. Természetesen vannak olyan tájékoztató anyagok, amelyek kifejezetten a lakosság számára készültek, és amelyeket szakmai szervezetek adtak ki. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyarországi Biztosítók Szövetsége mindhárom témakörben jelentetett meg ismertetőket, amelyek a MEE (www.mee.hu) és a MABISZ (www.mabisz.hu) honlapjáról letölthetők. A felkészült szakemberek megtalálásában segíthet a szintén a MEE által üzemeltetett www.aramkapocs.hu honlap.
Hozzászólások