Veszprém már az i. e. IV?III. évezredben is lakott tele-pülés volt, de a várost igazán I. István király felesége, Gizella tette ismertté: a szokásjog szerint a magyar királynét a veszprémi püspök koronázta meg. A város – híven a régi dicsőséghez – 1992-ben Írországban második díjat nyert a városok nemzetközi versenyén. A ma már több mint hatvanezer lélekszámú városról a polgármestert, Dióssy Lászlót, a városfejlesztés felelősét, Debrecenyi Jánost, és Horváth Gábor főépítészt kérdeztük.
– Köztudott, hogy a Balatonon nyaraló turisták évről évre előszeretettel látogatják a várost.
Dióssy László:
– Úgy gondolom, hogy Veszprém látványában is élményt nyújt a látogatóknak, mindemellett lehetőséget ad a szórakozásra, valamint a kulturális élet élvezetére is. Egyik nevezetessége a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, amely több mint negyven éve a kirándulócsoportok egyik kedvenc színtere. A komolyabb programok kedvelőit valószínűleg a város kiemelkedő zenei élete vonzza. Természetesen nyáron sokkal több turista látogatja városunkat, hiszen ha az időjárás nem ad módot a Balaton-parti strandolásra, a családok kocsiba ülnek és körülnéznek Veszprémben. Így aztán a látogatottság kiegyenlítetlen, van hogy húsz-harmincezer látogató tartózkodik a városban, ami szükségessé teszi a parkolás, a közlekedés, az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztését.
– Mit tesznek annak érdekében, hogy a város lakói is jól érezzék magukat – Csökken vagy növekszik Veszprém lakosságszáma?
D. L.: – Veszprém körgyűrű által körbezárt város, amelynek megvannak az előnyei és a hátrányai is. A körgyűrű gátolja a város terjeszkedését, ezért szeretnénk feltárni minden olyan lehetséges területet, ahol közművesített építési telkeket lehet kialakítani. Ilyen módon talán valamennyire meg lehet tartani – sőt növelni lehet – a népességet, bár itt is tendencia, hogy családi házas zöldövezeti területekre költöznek az emberek.
Jelenleg jelentős tömbrehabilitáció zajlik: a Jókai és Toborzó utca épületei rossz állapotban vannak, sok közöttük a műemléki jellegű, ezeket tesszük rendbe. Hároméves átépítési kötelezettségük van mindazoknak, akik pályázaton elnyerték az ingatlanok tulajdonjogát. A város szempontjából kiemelkedően fontos, hogy ezt a régi polgári városrészt megszépítsük, tekintettel a millenniumra is.
– Mekkora lakásállománnyal rendelkezik a város, és terveznek-e bővítést?
Debrecenyi János: – Veszprém közel huszonkétezres lakásállománya a lehető legvegyesebb képet mutatja. Az történelmi városrész késő barokk stílusban épült, a vár környéke a román kori építészet stílusjegyeit viseli magán. Mint ahogy mindenütt, Veszprémben is megtalálhatók a hatvanas években épült házgyári és panelházas épületek, mellettük pedig az elmúlt évtizedben bőven épültek családi házak, villák.
Ha nem is feltétlenül önkormányzati kezdeményezésre, de természetesen ma is épülnek Veszprémben lakások, mindemellett nem hanyagoljuk el a rekonstrukciós feladatainkat sem. A Séd-parton nagyon igényes családi házas, villaházas, átriumházas tömböt alakítunk ki, jelenleg a bontási munkákat végzik. Van két nagy területünk, amely szintén beépítésre vár: az egyik a Takács-kert, ahol körülbelül ötven 800?1000 négyzetméteres telek vár családiház-építésre, a másik pedig a Vajda-kert, ahol hetven telket értékesítünk. Tudunk ajánlani a belvárosban is beépíthető területet – a Csillag utcában – , ezek zömére már ki is adtuk az építési engedélyeket.
Az önkormányzatnak van egy vagyongazdálkodási részvénytársasága, most alakul át városfejlesztési rt.-vé, amely nem csak névbeli, hanem tartalmi változtatást is jelent.
A részvénytársaság beruházásában további harminc szerkezetkész lakás épül majd. A közelmúltban kezdődött el, és még jelenleg is tart az egykori szovjet laktanyák területén történő lakásépítés is.
– Tudja-e segíteni az önkormányzat a fiatalok lakáshoz jutását?
D. J.: – A nyolcvanas évek végéig életben lévő lakásépítési program ma már nem működik. Ettől természetesen még építhetnének lakásokat az önkormányzatok, de ennek a legritkább esetben vannak meg a pénzügyi feltételei. Van viszont egy közel ötszázas önkormányzati lakásállományunk, melyet bérlők laknak. Úgy gondolom, az is a szociális érzékenységet mutatja, hogy nem szabadultunk meg mindenáron a meglévő lakásállományától. Ezek működtetése is költséget – tehát szociális terhet – jelent az önkormányzatnak.
A kevesebb tőkével rendelkező fiatalok részére igyekszünk olyan telkeket is kialakítani, amelyek számukra is megfizethetőek. Horváth Gábor főépítészt Veszprém építészeti hagyományairól, s a jelenlegi városrendezési tervekről kérdeztük.
– A város legkorábban beépített területe a Várhegy volt, ahol az egyházi intézményeket kisebb lakóházas városrészek vették körül. A legtöbb történeti értésk is itt, a belvárosban található, ezeket a rendezési tervben is védjük. A paneles lakótömbök teljességgel idegenek a város eredeti szerkezetétől.
A régi épületek rekonstrukcióját szigorúan szabályozzuk, ám az új építéseknél lehetőséget adunk az újfajta technológiák és elképzelések megjelenésének is. Sok mindenre oda kell figyelni, a város arculatának alakítása nagyban függ az építészek felelősségteljes munkájától, hogy mennyire tudnak hatni a megrendelőkre. Az a legszerencsésebb, ha az építész az építtetővel jön el hozzánk és közösen beszéljük meg a terveket, alakítjuk ki az elképzeléseket. Ezen felül – a Dunántúlon egyedülálló módon – két-háromhetente konzultációs lehetőséget biztosítunk a műemlékhivatallal is.
Hozzászólások