A szép fekvésű, dombokkal ölelt, tizenötezer lakosú város területén már Szent István király korától templommal rendelkező község állt. Elnevezése eredetéhez két hagyomány is fűződik. Az egyik szerint nevét a tatárok elől a templomba menekülő, majd ott lemészárolt lakosok vérétől pirosodó falakról – „véres-egyház”- kapta. A másik magyarázat szerint vörös kőből épült temploma után hívták „Vörösegyháznak”, vagy Veresegyháznak.
A tíz éve városi rangot kapott település természeti adottságait gazdagítják a mesterségesen kialakított tavak: az Öreg-tó, a Pamut-tó, illetve a Sződ-Rákos patak medrével összekötött Ivacsi-tó. A Pamut-tó közelében látható a Japán szoborpark Mitsui Sen Veresegyházon élő szobrászművész alkotásaival. Az Öreg-tó természeti jellegzetességei az úgynevezett úszólápok és a ritka vízililiom, amelyeket az itt kialakított tanösvényen sétálva fedezhetünk fel.
A kistérségi központban az elmúlt tizenöt évben épült létesítmények az egységes városképi megjelenítést szolgálják. 1996-ban Veresegyház város polgármesterét a Magyar Urbanisztikai Társaság HILD-díjjal tüntette ki a város organikus térszerkesztéséért, fejlesztéséért, az egységes városkép kialakításáért. Elsőként felépült az új szociális otthon, majd következtek azok az új városrészek, középületek, amelyekben a városban élő képzőművészek munkáit is elhelyezték. (Liget óvoda, Széchenyi téri óvoda, a Csonkás, a Ligetek, a Mézesvölgyi iskola.) A város 2006-ban a Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrummal és a hozzá kapcsolódó térrel – Fő tér – gazdagodott. A város főépítészét, Zsigmond Lászlót építőművészeti munkásságáért 2007-ben Ybl-díjjal jutalmazták.
Veresegyház kulturális adottságai, művelődési hagyományai folyamatosságot mutatnak. Igen karizmatikus személyiségek ápolják a helyi népszokásokat, Veresegyház történeti emlékeit, gyűjtik
a tárgyi és személyes emlékeket.
Veresegyház középületeiben és terein az itt élő művészek alkotásai láthatók: Kun Éva Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, Mizser Pál festőművész, Tóth Lívia textilművész, Módy Péter szobrász-restaurátor, Megyeri László és Horváth István szobrász munkái.
Veresegyház megtartotta a falusi életformához kötődő szokásait, hagyományait, népművészeti emlékeit. A hajdan volt helyi paraszti élet személyes tárgyait és munkaeszközeit a Tájház gyűjti.
Kulturális igény teremtette hagyomány a rendszeressé váló zenei koncertek, köztük az orgonamuzsika, amelyeknek a katolikus és a református templomok adnak otthont. Az Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére emelt római katolikus templomot Migazzi Kristóf váci püspök 1778 novemberében szentelte fel. Az egyhajós, középtornyos templom copf stílusban épült. A templom mögött kialakított téren 1996 augusztusában avatták fel Kő Pál Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész Anya című alkotását, amelyet a város a II. világháborúban hősi halált halt veresegyházi katonák emlékére
állíttatott.
Medveparadicsom
A Veresegyház határában, 1998-ban megnyílt Medveotthon vonzó természeti és turisztikai látványosság. Közép-Európa egyetlen medvemenhelye, ahol három és fél hektáron 39 barnamedve él, ezen felül 1,5 hektáron 26 farkas is otthonra talált. A medve- és farkasotthont a természetes élőhely minél tökéletesebb reprodukálása érdekében tizenöt hektáros fenyves erdő veszi körbe. A gyönyörű környezetben két, egyenként 160 négyzetméteres mesterséges tavat alakítottak ki, melyekben telepített kárászok élnek. Az állatok számára nyolc mesterséges barlangot építettek, ahol a medvék elrejtőzhetnek, a fára mászás lehetőségét a ligetes akácos biztosítja. Az állatok örökbefogadhatók, az alapítvány támogatásával együtt jár a kitüntető „menhelyi nevelőszülő” cím. A medveotthon az év minden napján látogatható. Az érkezőket hideg- és melegbüfé várja, ahol az állatok számára vásárolható csemegéket (répát, mézet) is kínálnak.
A gyerekek programját ugrálóvár, kézműves foglalkozások és pónilovaglás színesíti.
Veresegyház új városközpontjának kialakítása 2006-ra készült el, melynek további fejlesztéséhez a település uniós pályázatot nyert. A Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrum kétemeletes organikus épülete irodák és szolgáltatóhelyiségek mellett közösségi funkciókat is ellát. Található itt kamara- és kiállítóterem, kerámia- és szövőműhely, konferenciaterem, fallabda pálya és sportolásra alkalmas más termek is. A konferenciatermet Tóth Lívia textilművész nemezképe díszíti.
Az épületet környezetkímélő és olcsó geotermikus energiával fűtik. 1987-ben Veresegyház termálkutat fúratott, 1520 méter mélységből tárták fel a 65 Celsius-fokos hévizet, amelynek összetétele, gyógyhatása megegyezik a budapesti Széchenyi fürdő vizével. Elsősorban ízületi, reumatikus problémák gyógyítására szolgál. Évente 80-90 ezren látogatják a termál medencét. A hévizet a város középületeinek fűtésére is hasznosítják.
Az Innovációs Központ mellett kialakították a város új Fő terét, ahol a zöld területeket díszburkolat váltja. A szökőkút, a harangos-kút és a termálvizet, ivóvizet egyaránt adó medvés kút gyönyörködteti az arra sétálókat. A téren és az épületen belül számos társművészeti alkotás készült Veresegyházon élő képző- és iparművészek alkotásaival. (Megyeri László szobrász, faszobrász kamaratermet díszítő alkotása, Kun Éva „rekettyése” és Mizser Pál festőművész külső térben elhelyezett kazettás mennyezeti képei.)
A főtér közepén Módy Péter faragott kő díszkútja áll, az angyal és az épület kerámia díszei Kun Éva Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész munkája. Az Angyalos-kút harangjátéka minden órában felcsendül.
Az épület előtt padokkal körülvett szökőkút zenével kísért fényjátékkal szórakoztatja az ott megpihenőket.
A hódfarkú cserépfedésű magastető, a téglaburkolatos árkádsor, a fa- és kerámia fedésű zárt erkélyek, a hatalmas toronyépítmény méltó helyei a közösségi létnek.
2003-ban készült el Zsigmond László építész tervei alapján a Mézesvölgyi Általános Iskola. A három ütemben megvalósult, magastetővel fedett, tagolt tömegű épület bejárata egy udvart ölel körül, főbejárata a városi rendezvényeknek is helyt adó aulába vezet. Az iskola épületében Kun Éva keramikus több ivókútja szolgálja a felfrissülést. A 7200 négyzetméteres beruházásban uszoda és tornaterem is helyet kapott, amelyet nem csak a tanulók, de valamennyi városlakó használhat. A tantermek az épület hátsó részén körfolyosós elhelyezkedésűek. Ezt az épületet is, mint minden más közintézményt, termálhő fűt.
Hozzászólások