Végy egy gázkazánt, adj hozzá egy hőszivattyút…

… és egy okos szabályozást. Talán így kezdődhetne a hatékony és okos fűtés receptje napjainkban.

Sokan kapásból ellentmondanak ennek, de mint ahogy az ételreceptek között is van olcsó, gyorsan elkészíthető, hagyományos, trendi, diétás stb., ez is valamilyen szempontból jó recept. Talán a kis üzemeltetési költségű, de nagy biztonsággal működő, nem túl nagy beruházási igényű, hagyományos építésű – és a vonatkozó előírásoknak megfelelő – ház gépészetének.

Vonatkozó előírások
Két hónap múlva, 2021. január elsejétől csak olyan új építésű lakóépület kaphat használatbavételi engedélyt, amely megfelel a közel nulla előírásoknak. Jelenleg a rendelet szerint a gépészetnek 100 kWh/m² éves primer energia- és 25 % megújuló energiafelhasználást kell teljesítenie. A primer energiafelhasználás a fűtés, vízmelegítés és a légtechnika primer energiaigényét jelenti.
Ha valaki azt gondolná, hogy ez elsősorban a ház hőszigetelésétől függ, akkor téved. Egyrészről ugyanis attól függően, hogy milyen energiafajtát használunk, ez igen eltérő lehet a primerenergia-szorzók miatt. Így például 80 kWh/m² éves nettó energiaigény esetén gázkazánnal ez kb. 90 kWh/m², villanykazánnal ezzel szemben meghaladja a 200 kWh/m² éves primer energiafelhasználást, ami nem felel meg az előírásnak.
Másrészről a melegvízigény nem közelít a nullához, és az energiaigénye nem csökkenthető, csak az előállítás hatékonysága javítható. Egy passzívház szintű lakóépületben is ugyanannyi a melegvízigény, mint egy ugyanolyan alapterületű közel nulla energiaigényű épületben.

Persze mindez a jelenlegi helyzetre vonatkozik, de még nem tudjuk, milyen irányban változik a rendelet, mi lesz az új előírás. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy az épületek energiaigényének a jövőben csökkennie kell, és hatékony gépészetet kell alkalmazni. Ha így gondolkodunk, akkor túl nagyot nem tévedünk.

Gépészeti megoldások
Az előbbiekre mintegy jolly joker válaszként a levegő-víz split és monoblokk rendszerű hőszivattyúkat kezdték alkalmazni. Elsősorban azért, mert a hőszivattyú hűteni is tud, így mennyezeti fűtő-hűtő panelekkel vagy fan-coil-okkal kiegészítve ez a funkció is kihasználható. Az is fontos szempont, hogy a napelemekkel termelt áram is felhasználható. Persze ekkor már igen magas beruházási költséggel kell számolnunk, viszont ezzel szemben igen alacsony lesz az üzemeltetési költségünk. A hőszivattyúkra a fűtési idényben H tarifa is igényelhető, amellyel szintén csökkenthető a villanyszámla végösszege. A használati meleg víz (HMV) termeléséhez egy speciális (nagy felületű hőcserélős) indirekt tárolóra lesz szükségünk.

A másik lehetőség, hogy nem tisztán hőszivattyús megoldást alkalmazunk, hanem bekerül a rendszerbe a kondenzációs gázkazán is, ún. hibrid rendszert alakítunk ki. Látszólag növekszik a beruházási költség, de ha jól csináljuk, nem. Ugyanis a hőszivattyú lehet kisebb teljesítményű, lehet olcsóbb, mert nem kell a leghidegebb időben is teljesítenie, hiszen akkor megoldja a fűtést a gázkazán. A hőleadó oldal is lehet olcsóbb, a már jól bevált radiátor és padlófűtés alkalmazása miatt. A hőszivattyú csak akkor működik, amikor kedvező a hatékonysága, így kisebb az üzemeltetési költsége is. A HMV tároló sem kell, hogy speciális legyen, csak egy normál indirekt, vagy ha a kazán kombi, nem is szükséges. A hőszivattyú lehet tárolóval egybeépített, ún. hőszivattyús bojler, akkor csak a vízmelegítés hatékonyságát javítja, a tárolóra azonban rádolgozhat a gázkazán, amikor nem kedvező a hőszivattyús vízmelegítés. Egy jól szigetelt, megfelelően árnyékolt házban nem sokat kell hűteni, de ha mégis felmerülne rá az igény, lehet split klímát felszerelni, így nem szükséges mennyezeti panel vagy fan-coil.

Ha napelemes rendszert építünk ki, az fedezheti a hőszivattyú, split klíma fogyasztását a háztartási villamosenergia-igény mellett. A hőszivattyú működése összehangolható a napelemes rendszerrel. Amikor az inverteren rendelkezésre áll a hőszivattyú működéséhez szükséges teljesítmény, akkor ad egy kapcsoló jelet a hőszivattyúnak. A rendszer üzembiztonsága nagyon jó, hiszen üzemzavar vagy meghibásodás esetén az eszközök részben (vagy akár egészben) egymást helyettesítik.

Ezt a hibrid rendszert kialakíthatjuk úgy is, hogy a hőszivattyús részt napkollektoros rendszerre cseréljük. A beruházási költségünk itt is kedvezőbb szinten tartható a már jól bevált megoldások miatt. Ezzel a rendszerrel elsősorban a melegvízelőállítás primer energiaigényét csökkenthetjük drasztikusan (jobban, mint a hőszivattyú), de pl. kombi puffertároló alkalmazásával a fűtési energiaigény is javítható. A szolár rész előfűtő, a kondenzációs gázkazán az utófűtő. Alkalmazhatunk az indirekt ráfűtésen kívül termosztatikus osztó-keverő szeleppárt is. Ha elég meleg a vizünk, akkor a szelepcsoport beengedi felhasználásra, ha túl meleg, hideg vizet kever hozzá, ha nem elég meleg, akkor a gázkazán átfolyós vízmelegítő részébe vezeti, ahol az készre melegíti.
Hűtésre split klímát szereltethetünk be a már korábban leírtak szerint. Napelemes rendszer a hűtés, ill. a háztartás villamos energiaigényét fedezi.
Okos szabályozás
Ha energetikai oldalról valaki tud is azonosulni az előbbiekkel, minimum megkérdőjelezheti az említett gázkazános, radiátoros rendszerek komfortosságát, szabályozhatóságát, modernségét (de a klímás hűtést is). Egy felületfűtés természetesen komfortos, mert alacsony hőmérsékletű, egyenletes, nincs nagy hőingadozás, jól szabályozható, ezzel szemben egy radiátoros fűtés magas hőmérsékletű, nagy hőingadozású, diszkomfortos, hiszen mire a termosztát a lekapcsolás után visszakapcsol, addigra visszahűl. Ma már azonban léteznek olyan kazán-termosztát fejlesztések, amelyek akár vezetékes vagy RF-es kapcsolatban nem a kazán ki- és bekapcsolásával „szabályoznak”, hanem az előremenő vízhőfokot állítják.
Ezáltal – mint egy valódi szabályozókörben – a hőleadó teljesítményét szabályozzák a mindenkori hőmérséklet-különbség, a beállított érték mínusz tényleges érték függvényében (OpenTherm szabályozás). A termosztát öntanuló funkcióval rendelkezik, megfigyeli a fűtési-hűlési karakterisztikát, és ezzel korrigálja a visszajelzését a kazán felé, ezáltal a radiátoros fűtés is egyenletessé, nem ritkán alacsony hőmérsékletűvé és komfortossá válik. A beruházási költség sem lesz lényegesen magasabb, mint a már elterjedt RF-es termosztátoké, amelyek gyakorlatilag csak hőmérséklet-határolók.

Távoli elérésre, mobilról vezérlésre is van lehetőség, ha egy gateway segítségével a wifi routerre csatlakozunk, ekkor internetbe kötött lesz a fűtésünk. A mobil applikáció letöltése után állíthatjuk a hőmérsékletet, napi, heti programot írhatunk, hiba esetén értesítést kapunk. Az OpenTherm szabályozással és az öntanuló funkcióval még többet is tud, mint egy sztenderd okos otthon fűtése.

Remélhetőleg annyi egyértelművé vált az elmondottakból, hogy a lakóépületeknél is érvénybe lépő új előírás nem határozza meg a gépészetet. Nem zár ki semmilyen eszközt, csak a szabályozással összhangban kell alkalmazni, elektromos vízmelegítőket és fűtőkészülékeket is lehet a jövőben betervezni, csak olyan részarányban, hogy ne lépjük túl az előírt értékeket. Mindenki tehát a pénztárcájának megfelelő gépészetet választhatja, és az ettől függetlenül még lehet komfortos, alacsony üzemeltetési költségű. 

Misinkó Sándor
megújuló energia üzletágvezető

HAJDU Zrt.
www.hajdurt.hu