Újabb lépés történt az EU jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése terén: A hétköznapi nyelven – garancia” néven említett jótállásra 2003. november 22. napjától az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet lesz irányadó.
A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon (kötelező jótállás), vagy a felek megállapodásán, szerződésén (szerződéses jótállás). Vannak ugyanis olyan termékek, amelyekre jogszabály írja elő a jótállási kötelezettséget, vagyis nem az eladó vagy kereskedő dönti el, hogy garanciálisan adja-e az adott terméket. Szerződéses jótállás esetében a gyártó, forgalmazó önként dönt úgy – gyakran a forgalma növelése érdekében – , hogy azt a termékét, amelyre jogszabály nem ír elő jótállást, – garanciával – értékesíti. Az ilyen, ún. – szerződésen alapuló jótállás” viszont lehet akár részleges is: például jótállási kötelezettségként vállalja a hibás termék kijavítását, de kicserélést már nem garantál.
n Választási lehetőség
Mit is követelhet a vásárló, amennyiben jótállásos terméket vásárolt, és az a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodott –
A vevő kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, vagy megfelelő árleszállítást, vagy vételár-visszatérítést. És mit jelent ez az eladó, forgalmazó oldaláról nézve – Azt, hogy amennyiben a termék a jótállás időtartama alatt a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, akkor a vásárló kijavításra, vagy kicserélésre, vagy megfelelő árleszállításra vagy elállásra vonatkozó igényét teljesítenie kell. Teljesítenie, mert ő az, aki vagy amely a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles (akár jogszabály, akár szerződés alapján), és mint ilyen, a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
n Szavatosság – jótállás
Abban az esetben, ha a nem jótállásos termék meghibásodik a rendeltetésszerű használat ellenére, akkor a vásárló az ún. szavatossági jogaival élhet. Ezek pedig az említett kijavítás, kicserélés, megfelelő árleszállítás vagy elállás. Hibás teljesítés esetén tehát ugyanaz a négyféle jogosultság illeti meg a vásárlót, akár jótállásos a termék, akár nem. A jótállás viszont azért jelent a vásárlónak – jobb feltételeket”, mert a jótállásra kötelezett (azaz a kereskedő, eladó) csakis akkor tagadhatja meg a kijavítást, kicserélést stb., amennyiben bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, vagyis bizonyítja azt, hogy rendeltetésellenes használat okozta a meghibásodást. A vevő szempontjából további – plusz” a jótállásnál a szavatossághoz képest, hogy a jótállás jogosultja (a vevő) a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel (Ptk. 248. §(4)). Ellenben amennyiben nem vonatkozik jótállás a termékre, akkor a vevőnek fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított legfeljebb két hónapon belül kell közölnie a kifogását, ha pedig nem fogyasztói szerződésről van szó, akkor a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a kifogását a kötelezettel közölni.
n Jótállás
lakásépítésnél
Továbbra is hatályos a fentiektől eltérő szabályozást tartalmazó, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 53/1987. (X. 24.) MT rendelet, amely a mellékletében felsorolt termékekre a jótállás kötelező időtartamát 3 évben határozza meg. Ennél a termékkörnél a jótállási idő a lakóépület, illetve a lakás átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik. E jogszabály az építési tevékenységre jogosultak által épített új lakóépületben lévő lakásoknak és lakóépületeknek a jogszabály mellékletében felsorolt berendezéseire (pl. fűtőberendezés, melegvíz-ellátó berendezés, épületgépészeti berendezés, beépített bútor stb.) és épületszerkezeteire vonatkozó jótállását szabályozza. E termékeknél a jótállási idő leteltét követően a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MéM-BkM együttes rendeletben előírt kötelező alkalmassági időn belül (5, illetve 10 év) érvényesíthető szavatossági igény, függően a terméktől.
Hozzászólások